Néhány évtized múlva a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy nem készül erre rendesen a lakosság: az öngondoskodást segítő megtakarítások (életbiztosítások, nyugdíjpénztárak, NYESZ) aránya nagyot csökkent az elmúlt években a megtakarításokon belül. Az életbiztosításokba 6 éve, a nyugdíjpénztárakba 7 éve nem áramlott olyan kevés friss megtakarítás, mint tavaly, és NYESZ-en is egyre kevesebben takarékoskodnak.

Három nyugdíjcélú megtakarítási formát díjaz manapság 20%-os befizetésarányos adókedvezménnyel az állam, így gyakorlatilag ezek uralják a magyar öngondoskodási piacot:

• nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ),
• önkéntes nyugdíjpénztár,
• nyugdíjbiztosítás.

Az életbiztosításokat is öngondoskodási célú terméknek tekinthetjük (a részhalmazuknak tekinthető nyugdíjbiztosításokban heverő összegről pedig nem találtunk hivatalos adatot), ezért ezek nominális állományát is tartalmazza alábbi ábránk. Első ránézésre nincs itt semmi látnivaló: gyarapodik az öngondoskodási termékekben lévő vagyon állománya. Az MNB friss „előzetes pénzügyi számlák” statisztikája szerint az életbiztosításokban lévő összeg 8,1%-kal, a nyugdíjpénztárakban lévő pedig 9,0%-kal növekedett tavaly. Egyedüliként a jóval kisebb súlyt képviselő NYESZ-es megtakarítások összege esett vissza, mégpedig 0,6%-kal.

Árnyaltabb képet kapunk az öngondoskodások alakulásáról, ha megnézzük azt is,

• hogy teljesítenek az öngondoskodási termékek a megtakarítási piac egészéhez képest,
• minek köszönhető ez a vagyonnövekmény (hogy alakulnak pl. mögötte a tranzakciók, vagyis mennyire népszerűek ezek a megtakarítások),
• hogy alakul azok száma, akik ezeket a hosszú távú megtakarításokat választják.

Teljesítmény a nagyobb piachoz képest

A megtakarítási piac egészén belül alulteljesítenek e termékek. Miközben a lakosság bruttó pénzügyi vagyona 2019 végére elérte a 61 ezer milliárd forintot, az öngondoskodási célra félretett pénz alig 4500 milliárd forintra rúgott. Míg 2013 elején még a pénzügyi vagyon csaknem 10%-a hevert öngondoskodási formában, ma már csak 7,5%-ot tesznek ki. 2019 e téren 0,3 százalékpontos csökkenést hozott.

Az életbiztosítások nemcsak a megtakarítási piacon, hanem a biztosítási piacon is alulteljesítőnek számítanak. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan a Biztosítás 2020 konferencia előtti napon, március 4-én fogja publikálni a biztosítási szektor 2019-es éves statisztikáit, egyelőre tehát az első három negyedév adatai állnak rendelkezésre a szektorról. Az év első három negyedévében a teljes biztosítási piac díjbevétele 11,0%-kal bővült, ezen belül az életbiztosítások 3,8%-kal, a nem-életbiztosítások pedig 17,1%-kal nőttek a felügyelet adatai szerint. Kettészakadt tehát a piac a nominális GDP több mint 8%-os bővülésétől (és egyébként a megtakarítási piac hasonló méretékű növekedésétől) jócskán elmaradó életbiztosításokra és az azt felülmúló nem-életbiztosításokra. Miközben a nem-életbiztosítási üzletág szerződésszáma 2013 óta dinamikusan növekszik, az életbiztosításoké 2016-ig csökkent, azóta pedig stagnál.

A 2014 ELEJE ÓTA ADÓKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOK 2019 ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVÉBEN AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI DÍJBEVÉTELEK 16,5%-ÁT HOZTÁK, AZ UTÓBBI EGY ÉVBEN PEDIG 82 MILLIÁRD FORINTOT TAKARÍTOTT MEG ÍGY A LAKOSSÁG (ENNYI VOLT A DÍJBEVÉTEL). AZ ADÓKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOK NÉLKÜL MINDÖSSZE 0,7%-KAL NŐTT VOLNA AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI PIAC DÍJBEVÉTELE.

Mennyire népszerűek a megtakarítások?

Ahogy láttuk, abszolút összegben növekedés, relatív értelemben viszont aluteljesítés tapasztalható az öngondoskodási termékekben lévő vagyon szempontjából. Még árnyaltabb lesz a kép, ha megnézzük, hogy az abszolút összegű emelkedést mögött milyen tényezők állnak. Azt láthatjuk az említett előzetes pénzügyi számlákból, hogy

A NYUGDÍJPÉNZTÁRAKHOZ 2012 ÓTA, AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOKBA 2013 ÓTA NEM ÉRKEZETT OLYAN KEVÉS FRISS MEGTAKARÍTÁS, MINT TAVALY: ELŐBBIEK MINDÖSSZE 31,0 MILLIÁRD FORINTTAL, UTÓBBIAK 24,5 MILLIÁRD FORINTTAL GYARAPODTAK TRANZAKCIÓS ALAPON 2019 EGÉSZÉBEN.

A nyugdíjpénztárakra a munkáltatói hozzájárulásokat hátrányosan sújtó adóváltozások is negatívan hatottak.

Hogy akkor mégis miért tudott az életbiztosításokban lévő vagyon (díjtartalék) 158 milliárd forinttal, a nyugdíjpénztári vagyon pedig 167 milliárd forinttal növekedni 2019-ben, arra az alábbi ábra adja meg a magyarázat nagy részét: kifejezetten jó volt a tavalyi év a piaci hozamok szempontjából, a tőzsdék szárnyalása és a kötvénypiaci hozamok csökkenése a portfóliók jelentős részének a hozamára jótékonyan hatott. Elsősorban tehát nem a tranzakcióknak, hanem az átértékelődéseknek köszönhető még az abszolút összegben mért növekedés döntő része is.

Hányan vannak a megtakarítók?

Közel másfélmillió olyan megtakarító lehet Magyarországon, aki kifejezetten nyugdíjcélú, potenciálisan adókedvezménnyel támogatott öngondoskodási termékkel rendelkezik (itt az életbiztosítások helyett a nyugdíjbiztosításokat nézhetjük az elérhető adatoknak köszönhetően. Az MNB statisztikái szerint a nyugdíjbiztosítások kivételével mindegyik csökkenő trendet mutat, az önkéntes nyugdíjpénztári tagok számra például 2013 végén még 1,2 millió felett járt, a NYESZ-számláké pedig megközelítette a 160 ezret.

A nyugdíjbiztosítások száma emelkedik ugyan, ahogy az alábbi ábrán látható (238 ezer unit-linked és 92 ezer vegyes életbiztosítás volt szeptember végén a piacon), csakhogy ez a növekedés is lassul.

Míg az adókedvezmény első éveiben 60-70 ezer új nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek Magyarországon, az elmúlt két évben ez 50 ezer környékére csökkent.

Forrás