2020.04.05
Milyen hatásai lehetnek a válsághelyzetnek a biztosítási szektorra?
A koronavírus járvány megfertőzi a biztosítási szektort is, és – bár biztosítás típusonként eltérő irányú hatással – meghatározó jelentőségű lesz az eredményességükre is. A hatások ma még nehezen számszerűsíthetőek, de az látszik, hogy bizonyos biztosítástípusok eredménye javulhat, míg egyes biztosítások, például az életbiztosítási termékek, kapcsán magasabb károk várhatóak.
A Covid19 járvány biztosítási szektort elérő hatásait sokkal nehezebb megbecsülni, mint más ágazatok esetében. A szektor egyes termékein a járvány egészen biztosan növeli a biztosítók hasznát, más termékeknél durva kárkifizetések várhatók, továbbá a szektort idehaza is nehéz helyzetbe hozhatja, hogy az új szerződések megkötése nehézségekbe ütközik, és juthatnak olyan helyzetbe az egyes szerződött ügyfelek, hogy nem tudják fizetni meglevő biztosításaikat.
Nem életbiztosítások
A nem életbiztosításoknál a vállalati és lakossági szerződés típusok biztosítókra gyakorolt hatása eltérő lehet. A fennálló lakossági szerződések kárkifizetései pl. a CASCO vagy kgfb biztosítások esetében rövidtávon jelentősen mérséklődnek a lecsökkent járműforgalom miatt. Mivel szektor szinten a kárráfordítások jelentős részét a gépjármű-felelősségbiztosítások és egyéb gépjármű-biztosítások tették ki 2019-ben, mivel a nem életbiztosítási kötelezettségek nettó kárráfordításának 41%-át a kgfb, 22%-át pedig az egyéb gépjármű-biztosítások adták ezért ennek pozitív hatásai érzékelhető mértékűek lesznek az eredményben, minél tovább tart a válság annál inkább.
UGYANEZ LEHET JELLEMZŐ AZ OTTHONBIZTOSÍTÁSOKRA PL. A BETÖRÉSES, BESURRANÁSOS LOPÁS ESETÉBEN IS, HISZEN A TAPASZTALT BETÖRŐKNEK IS NAGYOBB KIHÍVÁST JELENT AZ OTTHONÁBAN TARTÓZKODÓ CSALÁDOK MEGKÁROSÍTÁSA, MINT A NAPKÖZBEN ÜRES INGATLANOK KIRÁMOLÁSA.
A megtakarítás itt is érzékelhető lehet, mivel a nem életbiztosítási kötelezettségek nettó kárráfordításának 2019-ben 26%-át tették ki a tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítások (ebben nemcsak a lakossági szerződések vannak benne). Eddig tartanak a pozitív hatások, több más terméktípusnál, és az általános működési környezeten is feltehetőleg veszteségeket kell elkönyvelnie a szektornak.
Az új szerződések megkötésében, ágazatonként eltérő mértékben, jelentős visszaesés várható. Hogy a legegyszerűbb példát említsük, az utasbiztosításoknál beláthatatlan ideig gyakorlatilag megszűnik az üzletkötés. Az új állományszerzés lehetetlenné válik azokban az ágazatokban is, ahol az üzletszerzés elsődleges csatornája a személyes értékesítéssel az ügynökrendszeren keresztül történik, például az életbiztosítások jelentős része.
VESZTESÉGET OKOZNAK A SZEKTORNAK A VÁLLALATI NEM ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK KÁRKIFIZETÉSEINEK EMELKEDÉSE IS.
Ennek egyik tényezője az egyes munkáltatók által benyújtott kártérítési igények lehetnek. Ennek alapja lehet, hogy a nem biztosítottak elegendő védelmet a munkavállalóik számára főként azokban a szektorokban, amelyekben a munkavállalók a leginkább ki vannak téve a járványnak: egészségügy, kiskereskedelem, szállítás, rendvédelem, gyártás.
Jelentős károk várhatóak az üzemszünet biztosítások területén, hiszen számos vállalkozás már most is küzd a kényszerű leállás, az ellátási láncok alul teljesítésének, vagy akár összeomlásának következtében fellépő kiesés nehézségeivel, és ez várhatóan csak fokozódni fog.
SOHA NEM LÁTOTT ÖSSZEGET FOGNAK A BIZTOSÍTÓK KIFIZETNI A RENDEZVÉNYEKRE KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSOKNÁL, AMELYEKBEN GYAKRAN SZEREPEL A PANDÉMIA, MINT BIZTOSÍTOTT ESEMÉNY, ILYEN JOGCÍMŰ KIFIZETÉSRŐL AZONBAN EDDIG NEM NAGYON TALÁLKOZOTT A SZAKMA.
A nagyobb rendezvények, sportesemények biztosításai között már számos olyan található, amelyben szerepel ez a káresemény, de ma még nem tudjuk, hogy legnagyobb koncertek, fesztiválok, és sportesemények, vagy akár az olimpia milyen biztosítási lefedettséggel rendelkezik. Ezen a soron akár nagyon komoly összegek is megjelenhetnek, és ez lehet talán leginkább hatással a viszontbiztosítási szektorra, mivel általában ők egy bizonyos limit feletti kárkifizetéseket térítik meg a biztosítótársaságok felé.
Egészség-, betegségbiztosítások
Az egészség-, betegségbiztosítási üzletág hatásai globális szinten eltérő mértékben jelentkezhetnek. A COVID-19 járvány hatásai nagyon komolyak lehetnek olyan országokban, ahol az egészségügy jelentős része a magán egészségbiztosításokon alapul, mint például az USA-ban, sokkal kisebb lehet azonban a mértéke olyan országokban, akkor az állami egészségügy szerepe jelentős, mint például Magyarországon, és természetesen a fertőzöttek száma is jelentősen befolyásolja a kárfizetések mértékét.
Életbiztosítások
A klasszikus életbiztosítási termékek esetében kettős hatás érvényesülhet. Azokban az országokban, ahol a vírus okozta halálozási szám magas, ott a kárkifizetés jelentős növekedésére lehet számítani az életbiztosítások területén. azonban az olyan Magyarországon kevésbé népszerű, biztosítások esetén, ahol a biztosító egyfajta járadékfizetést (nem egyösszegű, hanem rendszeres kifizetés) biztosít pedig pozitív eredményhatás érvényesülhet.
Ugyanakkor a befektetéssel egybekötött élet vagy nyugdíj biztosításokra a pénzügyi piac volatilitása is hatással van. A kamatlábak csökkenése bár nem kizárólag az életbiztosítási üzletágra van hatással, mégis mértékét tekintve itt a legjelentősebb, emellett a részvénypiaci volatilitás (amely megfigyelhető volt az elmúlt hetekben is) is érzékenyen érintheti ezeket a befektetéseket, hiszen nem fognak tudni hosszabb távon megfelelő hozamot realizálni az ügyfelek számára, amely ezen termékek iránti kereslet jelentős visszaesését eredményezheti.
MINDEZEN TÚL SZINTE MINDEN TERMÉK ESETÉBEN VÁRHATÓ ÁLLOMÁNYCSÖKKENÉSI HATÁS, AMI ANNAK KÖSZÖNHETŐ, HOGY A VÁLSÁGHELYZET KIALAKULÁSA KÖVETKEZÉBEN AZ ÜGYFELEK KOMOLY CSOPORTJAI KERÜLHETNEK NEHÉZ FIZETÉSI HELYZETBE, AMINEK EREDMÉNYEKÉNT SOK BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNHET DÍJNEMFIZETÉS MIATT.
Szintén állománycsökkenéshez vezethet, ha a biztosító társaságok a hirtelen kialakult helyzethez nem tudnak kellő gyorsasággal alkalmazkodni, így nem képesek megfelelő minőségben kiszolgálni ügyfeleiket.
A többi iparághoz hasonlóan a biztosítási szektornak is számolnia kell tehát a globális gazdaság hirtelen lassulásával, ami gátat szabhat a biztosítási szektor növekedésének is a biztosítható kitettségek, potenciális szerződések csökkenése miatt.
Az egyik feladat most a hazai biztosítási szektorban az ügyfelek bizalmának fenntartása. Jelen helyzetben számos ügyfél szembesül(t) például azzal, hogy biztosítási szerződése milyen kizárásokat és korlátozásokat tartalmaz a pandémia helyzetére vonatkozóan. Amennyiben a szerződés megkötésekor ezek megfelelő kommunikációja elmaradt, és az ügyfelek nincsenek tisztában a biztosításuk feltételeivel, akkor az ügyfelek úgy érezhetik, hogy nem kapják meg a megfelelő szolgáltatást és megrendülhet a bizalmuk a biztosítókban. Ezekben a helyzetekben nagyon fontos a beérkező kárigények és panaszok megfelelő és időben történő kezelése, az ügyfelek felé történő kommunikáció minősége, amit a távoli kiszolgálás, és az otthonról történő munkavégzés okozta hatékonyságvesztés árnyékában nem lesz könnyű megoldani.
A korábbi válságok kapcsán az operatív költségek csökkentése volt a válasz a bevételcsökkenésre ebben a szektorban, de ez a mostani helyzet jól mutatja, hogy a korábban elmaradt informatikai és folyamatfejlesztési beruházások mennyire hiányoznak válsághelyzetben. Összességében a biztosítási szektorra is jelentős kihívások várnak, és kulcsfontosságú lesz a gyors és megfelelő reakció a menedzsment részéről, ugyanakkor a kialakult szükséghelyzet akár fel is gyorsíthatja a szektor digitalizációját.