Magyarországon az elmúlt évben a régió átlagánál magasabb volt a gazdaság növekedésének dinamikája, és az idei év elején is jók voltak a kilátásaink. A legtöbb elemzés szerint viszont a magyar gazdaság jobban megszenvedi a koronavírust, mint a régiós országok - ezt erősítette meg a JP Morgan friss elemzése is. Eszerint a visszaesés mértéke itthon 6,3% lehet, nagyobb, mint a régió többi országában. A kormány felülvizsgált hiánycélja 2,7%, a bank közgazdászai szerint viszont inkább 5,9% a reális.

Módosított a Kelet-Közép-Európára vonatkozó előrejelzésén a JP Morgan, a bank elemzője 5-6%-os recessziót jósol a régiónak, amelyet 2021-ben részleges felpattanás követ – olvasható a bank elemzésében. Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban a kormányok március közepe óta folyamatosan korlátozták a gazdasági aktivitást, és ezek várható elhúzódása, valamint a visszaesés előzetesen vártnál nagyobb mértéke arra késztette az elemzőket, hogy felülvizsgálják a korábbi előrejelzést. A bank eddigi 1%-os recessziót valószínűsítő forgatókönyve a régió átlagára ma már túl optimistának tűnik.

A JP Morgan az új elemzésébe beépítette a korlátozások fokozatos feloldását, hozzátéve, hogy az intézkedések gazdasági hatásai ma már sokkal egyértelműbben látszanak, mint korábban. Ez alapján szerintük

• a cseh gazdaság 5,5,
• a magyar gazdaság 6,3,
• a lengyel gazdaság pedig 5,2%-kal zsugorodik majd.

EZ AZT JELENTI, HOGY BÁR AZ ELŐZŐ ÉVBEN A NÖVEKEDÉS MAGASABB VOLT MAGYARORSZÁGON, MINT A FENTI ORSZÁGOKBAN, ÉS AZ IDEI KILÁTÁSAINK IS JOBBAK VOLTAK, A KORONAVÁLSÁG MINKET MÉLYEBBEN ÉRINT, MINT A FENTI KÉT RÉGIÓS ORSZÁGOT.

A mai álláspontjuk szerint a válság lassan gyógyuló sebeket okoz majd a KKE régió gazdaságainak, így a kibocsátás csak 2022-ben éri majd el a tavalyi év negyedik negyedéves szintjét.

A bank elemzője is kiemeli, hogy a 2020-as GDP-re vonatkozó mindennemű előrejelzés rendkívül bizonytalan. Az JP Morgan előrejelzését három tényezőből vezette le:

• A nem alapvető tevékenységek leállásának időtartama,
• a kibocsátás csökkenése a leállás alatt,
• a költségvetési csomagok végrehajtása.

A korlátozások időtartama a legfontosabb tényező

Az első feltevés szerint a korlátozások áprilisban érvényben maradnak, majd fokozatosan feloldják őket. Csehország és Lengyelország gyakorlatilag lezárás alatt van márciusban, Magyarország ehhez a hónap végén csatlakozott, az elemző viszont felhívja rá a figyelmet, hogy több vállalatnak már korábban le kellett állnia a termeléssel az anyagbeszerzés nehézsége, a munkaerő kiesése vagy, valamint a keresletkiesés miatt.

A bank azt tartja valószínűnek, hogy a szigorú korlátozások egész áprilisban érvényben maradnak, majd a következő hónapokban fokozatosan feloldják őket a februárihoz hasonló szigorú intézkedések mellett, a teljes normalizálódásra pedig csak a negyedik negyedévben kerülhet sor. A csehek már ebben a hónapban tettek utalást lazításra, de ez egyelőre még nem történt meg. Azt is fontos tudni, hogy még ha sikerül is a régió gazdaságainak újranyitnia, ennek korlátozott előnyei lesznek, amennyiben az exportkereslet nem normalizálódik.

Nem mindegy, hogy mennyire áll le a gazdaság

A második feltételezés szerint a lezárások alatt a gazdaságok 70-75%-os kapacitással működnek, a gazdasági struktúrától és a korlátozó intézkedésektől függően. Az erre vonatkozó első becslések a francia és az olasz gazdaságból származnak, az előbbiben a vállalatok 65%-a, Olaszországban 58% működött a lezárások ideje alatt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes ágazatok, így például a mezőgazdaság és a közszolgáltatások védettek, a feldolgozóipar viszont nagyobb ütést szenved el. A teljes gazdasági kár ennél kisebb, mert a foglalkoztatottak megtartására és a munkanélküliek megsegítésére irányuló kormányzati intézkedések némileg tompítják a hatást. Az OECD nagyjából 25%-os visszaesést prognosztizál a fejlett gazdaságokban a lezárások ideje alatt.

Elsőre impozánsak a kormányzati csomagok, de valójában nem költenek túl sokat

A harmadik feltételezés szerint a bejelentett csomagok nagy része teljesülni is fog. A JP Morgan szerint a kormányok figyelemre méltó csomagokkal álltak elő: Csehországban és Magyarországon ez a GDP 20%-ig terjed, a lengyel csomag összege az össztermék 10%-a. A magyar csomaggal bővebben itt foglalkoztunk:

A bank is megjegyzi, hogy a fiskális hozzájárulás ennek valójában a töredéke, mert a fenti összegek egy jelentős részét hitelgaranciák és likviditási intézkedések képezik, a magyar csomag kapcsán pedig jelentős a forrásátcsoportosítások aránya – tesszük hozzá.

A BANK ELEMZÉSE IS KIEMELI, HOGY A KÖZVETLEN FISKÁLIS KÖLTEKEZÉS ARÁNYA A GDP VISZONYLATÁBAN NEM TÚL MAGAS A RÉGIÓBAN.

A válságkezelés ára megnőtt: elszáll a költségvetési hiány a régióban

Már magában a növekedés visszaesése elegendő az államháztartás felborulásához. Ezen kívül a kormányok további fiskális kiadásokra tettek ígéretet (a csomag egyéb, nem közvetlen elemein kívül, amelyeknek közvetlen hatásai lesznek), és bár ezek általában elmaradnak a bejelentett csomagok egyéb, hitelezési és likviditási elemeitől, még így is nagy összegekről van szó. A költségvetés kiadásai 3%-kal nőhetnek Lengyelországban és 2%-kal Csehországban.

A bank Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy egyelőre a részletek nem tiszták, de a bejelentett 2,7%-os felülvizsgált hiánycél alacsony költekezést jelent, és így a GDP arányos kiadástöbblet a bank szerint 1% lehet. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azóta részletesen ismertette az intézkedéseket, amelyekről mi is beszámoltunk.

A magyar csomag közvetlen költségvetési kiadásainak összege így GDP-arányosan elmarad mind a lengyel, mind a cseh csomagban foglaltaktól, amit a bank elemzője az alacsonyabb fiskális mozgástérrel magyaráz, ahogy az a fenti ábrán is látszik. A bank előrejelzésében Csehországban 4,6, Lengyelországban 6,5, Magyarországon 5,9%-os hiányt valószínűsít az idei évre.

Forrás