A koronavírus-járvány kirobbanása óta áprilisig több mint 100 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, miközben 110-120 ezren váltak munkanélkülivé, derült ki a KSH adataiból. A foglalkoztatottak száma áprilisban 4 millió 368 ezer fő volt, ami érdemi csökkenés a járvány kirobbanásához képest, és már messze van a tavalyi csúcstól, amely 4,5 millió felett volt.

Áprilisban a foglalkoztatottak havi száma 4 millió 368 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel kevesebb, derült ki a KSH adataiból. Tavaly áprilishoz képest 136 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottaknak a száma, de a járvány hazai kirobbanása előtti időszakhoz viszonyítva is hasonló mértékű, 120 ezres csökkenést láthatunk. Ez azt jelzi, hogy a koronavírus-járvány kifejezetten jelentős hatást gyakorolt a hazai munkaerőpiacra, vagyis a vállalatok a kijárási korlátozás időszakában komoly leépítéseket hajtottak végre. Az adat mögött az is meghúzódhat, hogy egyes, kisebb vállalatok termelése nem csak átmenetileg állt le, hanem csődbe is mentek, sokan azonban "hibernálódtak", és az újranyitást várták.

A munkanélküliek száma a Portfolio számításai szerint elérte a 280 ezer főt, ami 6,1%-os munkanélküliségi rátát jelent. A koronavírus-válság előtt, az idei év elején még 160-170 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 3,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett.

A közfoglalkoztatási programok egyelőre nem pörögtek fel az állásvesztéssel párhuzamosan, létszámuk 100 ezer fő környékén mozgott. Amennyiben a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, hogy nekik nem lenne valós, piaci munkájuk, akkor 8% feletti munkanélküliségi ráta adódik.

A Portfolio munkanélküliségre vonatkozó számításai összhangban vannak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adataival, amelyek szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 331 ezer főre nőtt áprilisban, ez több mint 25%-os emelkedésnek felelt meg.

A következő időszakban várhatóan tovább emelkedik a munkanélküliség, a kedvezőtlen trendet azonban fékezhetik a kormány munkahelyvédő programjai. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlése szerint a "az elmúlt másfél hónapban csaknem 250 ezer ember munkahelyét sikerült megvédeni a munkahelyvédelmi bértámogatásokkal és a versenyképesség-növelő támogatási programmal". A munkahelyvédelmi bértámogatást igénylő 130 ezer munkavállaló mellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre több mint 10 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint tízezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását, írta az ITM.

A KSH közlése szerint munkanélküliek átlagos létszáma áprilisban 187 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt. Ez azonban csak egy módszertani kérdés eredménye, nem a valós munkaerő-piaci helyzetet mutatja, ezért kellett módosítanunk az adatokat. A hivatal megjegyzi, hogy az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 73 ezer fővel növekedett, őket azonban nem a munkanélküliek táborába teszik, túlnyomó részük az inaktívak számát növelte. „A munkahelyüket elvesztett személyek többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni” – írja a KSH. Vagyis, nem teljesítették a „munkanélküliség” kritériumát, valójában azonban csak azért nem, mert az országban korlátozó intézkedések voltak (kijárási korlátozás), amelyek korlátozták a mozgást és a gazdasági tevékenységet.

Forrás