A koronavírus miatt szeptember 30-ára halasztotta a kormány az éves beszámolók elkészítésének idei határidejét a cégek számára. A „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók” esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, bankoknál, biztosítóknál és befektetési vállalkozásoknál azonban idén is május 31-e maradt a határidő. Ennek megfelelően a hazai nagybankok is közzétették IFRS szerinti egyedi beszámolóikat.

Megnéztük a legnagyobb hazai kereskedelmi bank konszolidált számait. Amint közzéteszi konszolidált számait a Takarék Csoport is (nekünk adott válaszuk alapján ez június 25-e után  várható), ezek részletesebb elemzésével is jelentkezünk, addig is három szempont alapján mutatjuk be a nyolc bankcsoport sorrendjét: 1. mérlegfőösszeg, 2. hitelállomány, 3. adózott eredmény.

Természetesen mind a mérlegfőösszeg, mind a hitelállomány, mind az adózás utáni eredmény alapján az OTP magyarországi tevékenysége vezeti a rangsort. Mérete (mérlegfőösszege) alapján a bank lényegében akkora, mint az utána következő három bank együttvéve. A mérlegfőösszeg szerinti sorrendben tavaly nem történt változás ezen a listán, az összesítésben nem szereplő Takarék Csoport helyét azonban pontosan nem ismerjük, valahol a 4-5. helyen szerepelhet.

A hitelállomány növekedése alapján a Raiffeisen (+18%), az Erste (+17%) és az CIB Bank (+15%) volt a legaktívabb tavaly a hitelezésben, a legkevésbé pedig az uniós korlátok közé szorított MKB Bank bruttó hitelállománya emelkedett. Abszolút összegben az OTP és az Erste hitelállománya nőtt tavaly a leginkább.

A profitszámok alapján kissé más a sorrend: az OTP-t az adózás utáni eredmény abszolút összege szempontjából az Erste és az UniCredit követi, utóbbi a K&H-val volt lényegében azonos szinten. Érdekesség, hogy 2018-hoz képest 2019-re csak az OTP, az Erste és az MKB tudta növelni nyereségét, a többieknél kis mértékű csökkenés látható. Az OTP Magyarországon elkönyvelt nyeresége csaknem akkora volt, mint az utána következő négy banké együttvéve.

Bár a hazai hitelintézetek a leánybankok (lásd OTP) nyereségével együtt tavaly rekord évet zártak csaknem 700 milliárdos profittal, a hitelintézetek belföldi eredménye már csak 499 milliárd forint volt, ami 30 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és messze elmarad a 2017-es csúcstól.  2016 eleje óta így összességében 2100 milliárd forint nyereséget ért el a szektor, aminek egyébként közel háromnegyede nem a tulajdonosok zsebébe ment, hanem a jövőbeni növekedést szolgálja.

2018 eleje óta egyértelműen romlik a magyar bankszektor tőkearányos megtérülése: míg 2017-et még 17,5%-os ROE-val zárta, tavaly már csak 11,6%-os ROE-t ért el a hitelintézeti szektor.

Érdemes megnézni, minek tudható be a jövedelmezőség romlása, alábbi ábránk ehhez az eszközarányos jövedelmezőséget hívja segítségül. 2017 és 2019 között 0,6 százalékponttal romlott a hitelintézetek eszközarányos megtérülése (1,8%-ról 1,2%-ra), amiből kis egyszerűsítéssel a kamateredmény (vagyis a kamatbevételek és kamatráfordítások különbözete) romlása 0,3 százalékpontot, a kockázati költségek emelkedése, pontosabban az értékvesztés-visszaírások fokozatos eltűnése pedig 0,4 százalékpontos romlást indokolt.

Hiába kongatta az MNB éveken keresztül a harangot, a költséghatékonyságban nem sikerült érdemi javulást elérnie a bankszektornak, a működési költségek ugyanúgy 2,0%-ot vittek el eszközarányosan, mint két évvel korábban. Európai összevetésben a speciálisan magyar adóterhektől megtisztítva is csak Romániában rosszabb a bankok költséghatékonysága a magyarnál.

Hogy mit hoz az idei év, azt alapjaiban határozza meg a koronavírus. A járvány várható hatásait a nyomukban megszületett jegybanki és kormányzati intézkedésekkel együtt kell figyelembe venni.

Forrás