A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.

Ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetben lévő csoportokban is legfeljebb öt hónapra elegendő megtakarítása van az érintetteknek, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből.

A kutatásból kiderül, hogy a válság előtt is dolgozók közel egyharmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett minden tizedik megkérdezettnek megszűnt a munkaviszonya, 8%-uk pedig részmunkaidőbe került. Ugyanakkor további 11%-uk jelezte, hogy bár őt magát személyesen nem érintették a leépítések, de voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak.

A felmérés alapján azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor

A LEGINKÁBB KEDVEZŐ HELYZETŰ FOGLALKOZTATOTTSÁG SZERINTI CSOPORTOKBAN IS LEGFELJEBB ÖT HÓNAP KÖRÜL VAN AZ AZ IDŐINTERVALLUM, AMIT A KERESŐ KIESÉSE ESETÉN A MEGTAKARÍTÁSOKBÓL ÁTVÉSZELHETNEK.

(A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.) Ugyanakkor a válaszokból az derül ki, hogy legalábbis háztartás szintjén a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni.

Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A kutatás eredményei szerint a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A válaszadók elmondása alapján leginkább a tágabb család jelenti a külső támogatást: innen minden második ember (49 százalék) számíthat segítségre.

További árulkodó adat, hogy hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) mindössze 17 százalékának van: ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy tartós betegség, vagy a munkahely elvesztése esetén nyújtanak szolgáltatást akár 6-12 hónapon keresztül. Nyugat-Európában már évtizedek óta viszonylag természetes része egy család öngondoskodási stratégiájának az ilyen típusú biztosítások megléte, amelyek egy hirtelen bekövetkező jövedelemkiesés esetén komoly anyagi segítséget jelenthetnek.

A BNP Paribas Cardif és az Ipsos 2019 októberében publikált nemzetközi kutatásából kiderül, hogy világszinten a válaszadók 61%-a, az európaiak pedig 64%-a érzi magát védve olyan nem várt kellemetlen életesemény bekövetkezésétől mint például anyagi veszteség, halál, baleset, betegség, családi esemény, vagy valamilyen tulajdon elrablása.

A biztosító párizsi székhelye által megrendelt három kontinensre kiterjedő, 26 országot érintő és 26 ezer fő részvételével elkészített felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy az általános optimizmus ellenére az összes válaszadó 67%-a tervezi, hogy a jövőben köt majd olyan típusú biztosítást, amely védelmet nyújthat a fent említett bármely esemény bekövetkezése esetén.  

Az egyik legismertebb jövedelempótló biztosítási típus a fent említett hitel mellé köthető, annak törlesztő-részletét lefedő hitelfedezeti biztosítás, ugyanakkor a piacon léteznek számlavédelmi szolgáltatások, illetve összegbiztosítások is, amelyek a különböző közüzemi és telekommunikációs számlák egy részét fizetik a biztosított helyett.

Májusban a munkanélküliség miatt a biztosítóhoz beérkező kárbejelentések száma a tavalyi év hasonló időszakához képest átlagosan megduplázódott, ugyanakkor a harmadik negyedévre vonatkozóan akár már három-négyszeres aránnyal is érdemes számolnunk – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif vezérigazgatója.

A Magyarországon elérhető jövedelempótló biztosítások piacán 45%-os részesedéssel rendelkező, közel hatszázezer fős ügyfélkörrel bíró BNP Paribas Cardif vezérigazgatója hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján eddig a leginkább érintett szektorok között a turizmust, a vendéglátóipart és az autógyártást említhetjük.  

A piacon jelenleg elérhető jövedelempótló megoldások között már olyan konstrukció is megtalálható, amelyben az önrész mértéke a piacon általános  két vagy több hónaphoz képest 30 napra csökken, vagyis ennyit kell magára vállalnia a kiesett jövedelemből a munkavállalónak, amennyiben keresőképtelenné, vagy egyéb okból munkanélkülivé válik.

A piacvezető biztosítónál pedig a szolgáltatások köre kibővült olyan fedezettel, mint a hozzátartozó otthoni ápolása (vagyis, ha az ügyfél otthon ápolja bármely családtagját vagy élettársát, akkor 30 nap után jogosulttá válik arra, hogy kifizetésre kerüljön a teljes hitelkártya tartozása). Továbbá érdemes figyelembe venni, hogy a kifizetés kapcsán egyelőre csak kevés szereplőnél nem számít kizáró tényezőnek a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés – ami a mai magyar valóságnak megfelelő leggyakoribb munkahelymegszűnési ok -, illetve sok esetben vannak olyan korlátozó feltételek, hogy a jövedelempótlás csak csoportos létszámleépítés, vagy a munkakör megszüntetése, esetleg a cég megszűnése esetén vehető igénybe.Forrás