A magyar gazdaság a koronavírus-járvány erősödő második hulláma tükrében idén átlagosan 6%-os recessziót szenvedhet el, ami mellett a GDP 8%-áig emelkedhet az államháztartási hiány és így a GDP 77%-a körülig ugorhat az adósságráta – vázolja friss régiós helyzetelemzésében a Danske Bank. Mindezt arra figyelemmel fogalmazták meg, hogy az első hullámhoz képest már most is jóval erősebb a járvány, és már megint esik a lakosság mobilitása, ami sajnos megint „odavág” majd a szolgáltató szektornak, de reményük szerint a feldolgozóipart a külső kereslet valamennyire stabilizálhatja. 

Közben a gazdasági nehézségek miatt arra számítanak, hogy a régiós jegybankok tartósan laza monetáris politikát folytatnak a relatív magasabb infláció mellett is, így tartósan negatív reálkamat lesz a régióban. Ez várakozásuk szerint addig mindenképpen aláássa a régiós devizák erejét, amíg nem enyhül a járvány. Mindezek miatt a Danske Bank szerint a következő hónapokban is 360 körül ingadozhat a forint az euróval szemben, 1 éves időtávra pedig már 370-es árfolyam-előrejelzést adtak, ami új történelmi forintmélypontot jelentene.Látványos ábragyűjteménnyel mutatja be ma kiadott anyagában a Danske Bank a koronavírus-járvány második hullámának erősödése mellett, hogy mindez milyen hatásokkal járhat a régió három kiemelte vizsgált országában: Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban. Ennek apropóját az adta, hogy a cseheknél nagyon eldurvult a járványhelyzet (már országos korlátozásokat fontolgatnak amiatt, hogy 1000 fölé ugrott 100 ezer főre vetítve az utolsó két hétben az új fertőzéses esetszám), de a lengyeleknél is meredeken fut fel az esetszám, és idehaza is.

Bár a bank nem írja, de érdemes hozzátennünk, hogy a hivatalos adatok alapján jobbnak tűnő magyar járványhelyzetet részben az okozta, hogy itthon hetekig 70 ezer darab körüli tetsztet tudtak csak elvégezni a hatóságok, így a magyarországi járvány valódi kiterjedtségét nem mutatja jól a napi esetszám. Az utóbbi egy hétben indult el az antigén alapú tesztelés, ami az esetszámokat is megugrasztotta, míg vele párhuzamosan a korábbi fertőzések miatt sajnos a halálozások már nagyon felfutottak.

Ezt a kettősséget mutatja az is, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Kontrolláló Központ (ECDC) mai adatai szerint 

MÍG AZ ÚJ FERTŐZÉSEK SZÁMA IDEHAZA AZ EGYIK LEGALACSONYABB AZ EGÉSZ EU-BAN, ADDIG A HALÁLOZÁSOKÉ A HARMADIK LEGMAGASABB A CSEHEK ÉS A BELGÁK UTÁN.

Így tehát ez is rámutat az itthoni fertőzéses esetek masszív aluldetektálására, de mindezt az alábbi ábra még elfedi, ami ráadásul csak a múlt csütörtökig lévő adatokat tartalmazza.

Arra a Danske Bank elemzői is felhívják a figyelmet, hogy lényeges különbség a mostani második és a tavaszi első hullám között az, hogy most sokkal erősebb járványhullámról van szó, ami jóval magasabb fertőzéses esetszámokban és halálozásokban is lecsapódik. Utóbbi kapcsán megjegyezik, hogy ez is fontos különbség az első hullámhoz képest, mert egyelőre Nyugaton nem annyira látszik a halálozások meredek felfutása a fertőzéses esetszámok mellett sem. (Ebben feltehetően egyelőre a korfa a magyarázat, azaz most még a fiatalabbak között dúl a járvány, de idővel sajnos Nyugaton is utat találhat magának az idősebbek felé a vírus).

A gazdasági aktivitási kilátások kapcsán fontos figyelni azt, hogy a járvány felfutására milyen korlátozó intézkedésekkel reagálnak a hatóságok. Ezeket nyilván egyrészt nehéz számszerűsíteni, másrészt az egyes országok között összemérni az intézkedések szigorúságát, de az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedések szigorúságát skálázó adatbázisa erre tesz egy kísérletet, amit a Danske Bank is figyelembe vett. Ezek is mutatják már, hogy a csehnél és lengyeleknél már történtek szigorító lépések az utóbbi 1-2 hétben, míg itthon érdemi, az indexet felfelé toló lépés nem történt (a múlt péntekig tartó idősort nem emelte meg a szabadtéri és sportrendezvényeken is bevezetett kötelező maszkhasználat, ami éppen aznaptól lépett életbe, több-kevesebb sikerrel). Bár az ábra értékeit nem szabad egy az egyben lefordítani arra, hogy az egyik országban a másikhoz képest mennyire szigorúak az érvényben lévő szabályok, de mégis ad némi indikációt arra, hogy itthon ezért egyelőre inkább összességében lazább szabályozás van érvényben.

A hivatalos kormányzati lépések mind a lakosság együttműködésére, szabálykövető magatartására építenek, ezt olykor kemény büntetésekkel is igyekeznek elérni, de legalább ilyen fontos a lakosság önmérséklete, mobilitásának önkorlátozása is arra tekintettel, hogy mérsékelje a fertőzésveszélyt. E kettő tényező (tiltások, önmérséklet) eredőjeként a cseheknél már durván, de a lengyeleknél is intenzíven elkezdett esni a lakosság mobilitásának egyik kiemelten figyelt indexe, a szabadidős és szórakoztatási célú helyek látogatási gyakoriságát és intenzitását mérő Google mobilitási index.

Ez arra utal, hogy a gazdasági aktivitás is meredeken romlani kezdett már e két országban, de azért az is figyelmeztető, hogy Magyarországon is már 10% körüli a mínusz a január eleji hetek átlagából képzett bázishoz képest.

Legutóbb, amikor október elején mi is foglalkoztunk ennek az indexnek az állásával, sőt megyei szinten is megnéztük a munkahelyen és otthon töltött időt, még nem látszott érdemben az, hogy az emberek mobilitása csökkent volna. Azóta viszont igen (a Google javította az adatminőséget és ezután folytatta az idősort), azaz

A MAGYAR LAKOSSÁG IS ELKEZDTE KORLÁTOZNI VALAMELYEST A MOZGÁSÁT AZ ERŐSÖDŐ JÁRVÁNYRA TEKINTETTEL, VÁLTOZATLAN SZIGORÚSÁGÚ KORMÁNYZATI LÉPÉSEK MELLETT IS.

Egyébként a minap már érkezett olyan hivatalos kormányzati javaslat, hogy az őszi szünetben a szülők lehetőleg ne vigyék programokra a gyerekeket, hanem maradjanak otthon velük, hogy ezzel is csökkentsék a mobilitásukat és így a fertőzés továbbadásának kockázatát. Meglátjuk majd, hogy ez a mobilitási adatokban és vele együtt a járvány terjedésében milyen hatással járt.

A mobilitás csökkenése a szolgáltatások igénybe vételének csökkenését is jelenti, ami azért is fontos, mert a gazdaság kétharmadát ez a szektor adja, miközben a feldolgozóipar jóval kisebb szeletért felel. Utóbbi kapcsán a Danske megjegyzi, hogy a kínai, illetve az amerikai gazdaság a stabilizálódás jeleit mutatja, ez pedig fontos külső keresleti tényező ahhoz, hogy a magyar gazdaságban is stabilizáló hatást fejtsen ki, hiszen a külkereskedelmi nyitottságunk jelentős, az export/GDP arányunk kifejezetten magas, 80% feletti a régiós országok között is.

Ahogy mi is megírtuk több elemzésünkben is, a turizmus fokozott jelentősége viszont éppen hogy növeli a magyar gazdaság sérülékenységét a járvány miatt elmaradó turisták és fogyasztásuk miatt. A turizmus teljes magyar gazdasági hozzájárulása a GDP 8%-át tette ki tavaly (400 ezer embert foglalkoztat közvetve és közvetlenül), így a cseheknél és lengyeleknél is nagyobb a hatása. Amint azonban e hét hétfői elemzésünkben, illetve az alábbi ábrán is látjuk: vannak bizony ezen a téren is fokozatok és a magyar sérülékenység még mindig kisebb, mint az uniós átlag, vagy például néhány turizmusra épülő ország helyzete.

Mindezen hatások és a járvány második, erősen felfutó hulláma alapján a Danske Bank elemzői most azt az előrejelzést adták, hogy a magyar gazdaság a csehekével együtt 6% körüli átlagos visszaeséssel megússza az idei évet. Ez éppen annak az 5-7%-os sávnak a közepe, amelyet pár hete a Pénzügyminisztérium is jelzett, ami arra utal, hogy a dán bank elemzői nem váltak érdemben pesszimistábbá a járvány második hullámának eddigi tapasztalatai alapján a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. Jövőre aztán a járvány enyhülésével és a természetes statisztikai hatás miatt (alacsony bázis az év/év alapú növekedéshez) idehaza 4%-os GDP-növekedésre számítanak, ami a leglassabb lenne a három régiós ország között és ezt 2022-ben is hasonló ütemű növekedés követheti idehaza a bank szerint.

Fontos az is, hogy egy ilyen mély recesszió mellett mekkorára hízik a magyar államháztartás deficitje (egyrészt a szükségessé váló gazdaságélénkítés miatt, másrészt a deficit/GDP nevezőjének olvadása miatt). A Danske Bank szerint 8%-os lehet az idei deficit mértéke, ami nagyobb lehet, mint a csehek 7%-os, de kisebb, mint a lengyelek 10,5%-os aránya és a magar adat szintén összhangban van azzal, amit pár hete Varga Mihály pénzügyminiszter előrevetített (7-9% közötti sávot említett). Ez indirekt arra utal, hogy a bank nem számít a járvány második hulláma mellett érdemi további költségvetési élénkítéssel, igaz erre egyelőre nincsenek is határozott jelek a magyar kormány részéről. Éppen emiatt mai hír, hogy a vállalkozói szféra megint szorgalmazza a rövidített munkaidőre vonatkozó állami bértámogatási program visszavezetését, hogy valamelyest enyhítse a cégek kereslethiányból fakadó költségvetési nyomását, de egyelőre nem tudni, hogy ez meghallgatásra talál-e és ha  igen, milyen bőkezű lesz. Az alábbi második ábra egyébként arra is rámutat, hogy magyar GDP-arányos adósságráta 77% körülig visszaugorhat, azaz ezzel tényleg elveszíthet jópár adósságlefaragással töltött évet Magyarország, ahogy arra már felhívtuk a figyelmet.

Ha már a munkaerőpiacnál tartunk, azt a Danske elemzői is megerősítik, amit éppen ma nyilatkozott nekünk Parragh László, az MKIK elnöke, miszerint véget ért idehaza a gyors bérkiáramlás és az akut munkaerőhiány korszaka, ezeket a folyamatokat a vírusválság gyakorlatilag derékba törte. Az alábbi ábrák egyébként nem is annyira előrejelzések, inkább a tényadatok alapján hívják fel a figyelmet arra, hogy valóban véget ért az elmúlt évekre jellemző tendencia.

Az alábbi ábra éppen arra hívja fel a figyelmet, amit a vállalati érdekképviselet is szorgalmaz, miszerint a csökkenő kereslet és a nehézségek árán fenntartott munkaerő miatt az egy termékegységre eső bérköltség (fajlagos munkaerőköltség, ULC) igencsak megdrágult, így ezt szükséges lenne az államban bértámogatási programmal kompenzálni valamelyest, különben a cégek a munkaerő leépítésével fognak reagálni.

Nagyon érdekes az alábbi első ábra, amely arra mutat rá, hogy bár mind a régiónkban, mind az eurózóna egészében mély válságon mennek keresztül a gazdaságok, a mi régiónkban mégis relatív jóval magasabb inflációs pálya mellett zajlik e. Azaz látványosan szétvált egymástól a két blokk inflációja, sőt a maginfláció is alapvetően magas és mindezt az eddigi robosztus gazdasági növekedéssel már nem lehet magyarázni.

Bár konkrét magyarázatot nem adnak erre a jelenségre a Danske szakértői, mégis utalnak indirekt az egyik magyarázatra: arra, hogy a térségi jegybankok extrém laza monetáris politikát tartottak fent eddig is és várhatóan ezután is így lesz ez (tartósan megmaradhat a negatív reálkamat), ami rontja a devizák árfolyamát.

EZ A DEVIZAGYENGÜLÉS LEHET TEHÁT AZ EGYIK OLYAN OK, AMI A MI RÉGIÓNK INFLÁCIÓS PÁLYÁJÁT MAGASABBAN TARTHATJA, CSERÉBE AZ EXPORTRA BERENDEZKEDŐ CÉGEKET LEVEGŐHÖZ JUTTATJA A VÁLSÁGOS IDŐSZAKBAN.

Az alábbi ábrával arra mutat rá a bank, hogy a Magyar Nemzeti Banktól nem is áraz érdemi kamatemelést (mindössze 30 bázispontot) a piac a következő 1 éves távra a jelenlegi irányadó rátához képest (0,6%), míg a cseheknél és a lengyeleknél gyakorlatilag nincs beárazva kamatemelés.

A 4% feletti magyar infláció és maginfláció mellett a 0,6%-nál tartott magyar irányadó ráta bő 3%-os negatív reálkamatot jelent, ami a régióban is magas és így ez az extrém laza magyar monetáris politika a fő ok abban, hogy a forint idáig a legnagyobbat (közel 10%-ot) veszített értékéből az euróval szemben a koronához és a zlotyhoz képest.

A Danske szerint egyébként a forint nem is fog tudni érdemben szépíteni ebből a helyzetből, mert 1, 3 és 6 hónapos távra is 354-es, 358-as, illetve 360-as árfolyamot jeleznek előre, 1 éves távon pedig 370-es árfolyamot. Ez új történelmi mélypont lenne és a bank meg is jegyzi az összefoglalójában, hogy amíg a vírusválság nem enyhül és nem tudnak úrrá lenni a járványon a hatóságok, addig a devizákra nehezedő leértékelődési nyomás sem fog enyhülni érdemben.

Forrás