A kormány döntése értelmében időkorlát nélkül 28 500 forint marad a nyugdíjminimum, vagyis az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege, amely 2008 óta változatlan. Nemcsak az a probléma ezzel, hogy az összeg messze esik a mindennapi realitásoktól, hanem az is, hogy ehhez van kötve számos szociális ellátás, jutattás, illetve segély is.

Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru honlapon írt elemzésében emlékeztetett rá:

„az elmúlt 13 évben legalább évente módosítani kellett a nyugdíjmegállapítás legkésőbbi időpontját, amely időpont előtt megállapított öregségi nyugdíjak és árvaellátások esetén alkalmazni kellett ezt a rendelkezést – még ha a megalázóan alacsony összegek nem is módosultak soha az elmúlt közel másfél évtizedben.”

Ugyanakkor hozzátette, 2021. január 1-jétől viszont „akár az idők végezetéig maradhat ez a rémisztően kicsiny összeg”.

A KSH korábbi adatai szerint közel 18 ezren kaphatnak 28 500 Ft/hó alatti nyugdíjat (a többségük olyan résznyugdíjas, akinek más országból származó nyugdíja is van), közel 29 ezren kaphatnak 28 500 Ft/hó és 49 999 Ft/hó közötti nyugdíjat.

Egy korábbi, Hogyan maradhat változatlan 13 éven át a nyugdíj minimális összege? című elemzésében Farkas András azt írta, az egyetlen racionális indok az lehet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl számos egyéb területen játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, márpedig ezek összesített költségvetési hatása olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

A méltányossági nyugdíj, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege, illetve feltételei is a minimális nyugdíjösszeghez vannak kötve.

A szociális ellátások terén azonban a nyugdíjminimum jelentősége még ennél is nagyobb, mivel annak különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét

– mutatott rá Farkas András.

A minimális nyugdíjösszeghez kötött szociális ellátások közé tartozik:

• az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás),
• az időskorúak járadéka,
• a települési támogatás,
• a közgyógyellátás,
• az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

A havi rendszeres szociális ellátás – mint az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj – emelése vagy csökkentése szintén a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve.

Továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjnál, az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételeinél, a gyermekgondozást segítő ellátásnál, a gyermeknevelési támogatásnál (főállású anyaság), az anyasági támogatás összegénél, az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összegénél, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételeinél, az ingyenes gyermekétkeztetésre való jogosultságnál és az ingyenes tankönyvellátásnál, a gyám pénzbeli ellátásának, illetve a hivatásos gondnok díjazásának mértékénél is szerepet játszik a nyugdíjminimum.

Farkas András nyugdíjszakértő arra is kitért összefoglalójában, hogy a nyugdíjminimum összegének emelése százezernél is több ellátást, támogatást, segélyt érinthet, „vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okoz az állami költségvetésben”.

A KSH adatai szerint 1,1 millió körül élhetnek a szegénységi küszöb alatt, 2019-ben a teljes népesség 17,7%-át, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 118 ezer fővel kevesebbet, mint 2018-ban. Jelentős mértékben érintheti őket, hogy mekkora a nyugdíjminimum összege, amennyiben valamelyik szociális ellátási juttatást szeretnék igénybe venni.

Beszédes, hogy az éves inflációk hatásaként 2008 januárja óta több mint 40 százalékkal romlott az azóta változatlan 28500 forint nyugdíjminumum reálértéke. 

A nyugdíjszakértő korábban megoldásként azt javasolta, hogy az öregségi nyugdíj minimális összegéről válasszanak le minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani.

Farkas András indokoltnak tartaná, hogy bevezetésre kerüljön egy éves alapösszeg az összes családi és szociális ellátás számításához, az új minimumot pedig köthetik valamilyen százalékos értékben a minimálbérhez, a medián nyugdíjhoz, az átlagnyugdíjhoz vagy akár egy nyugdíjasok számára meghatározandó létszükségleti minimumhoz.

„Sok megoldás képzelhető el, érdemes tanulmányozni e tekintetben is más EU-tagállamok nyugdíjrendszereit”

– tette hozzá a szakértő.

Kőnig Éva, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium korábbi főosztályvezetője, aki személyesen dolgozott a szociális törvényen, az Index egy 2019-es cikkéhez azt nyilatkozta: szociálpolitikai hungarikum, hogy ennyi különböző juttatást egy másik juttatáshoz kötnek.

„Más országokban inkább a megélhetési és gyermeknevelési költségekhez vagy a szegénységi küszöbhöz, létminimumhoz kötik a juttatásokat”

– fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy 2008-ig a nyugdíjminimum vásárlóerejét szemmel tartották, többször megemelték az összeget. Arról is beszélt, az volt a cél, hogy a szociális juttatások megtartsák az értéküket, ezért logikus volt, hogy ezeket a nyugdíjminimumhoz rögzítsék. Arra azonban nem számítottak, hogy a nyugdíjakat rendszeresen emelik majd az inflációtól függően, de a nyugdíjak legkisebb összegét nem.

Forrás