A horvátországi Petrinját romba döntő 2020. december 28-29-i földrengések után az első hazai gyorsbecslések alapján százmillió forintos nagyságrendű kártérítéssel számoltak a magyar biztosítók.

Ezzel szemben Horvátországban sokkal kevesebb kárigény érkezett a biztosítókhoz, mivel

illetve azért, mert a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengéskárt. Tavaly év végéig mindössze 140 ezer olyan szerződést tartottak nyilván az országban, ami egyáltalán fedezte a földrengéskárt. Idén januárban azonban már 26 ezer új szerződést kötöttek a horvátok. 

A horvát biztosítók egyébként a Mabisz becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (kb 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki és 10-13 milliárd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 milliárd forint) kifizetés társult.

Korábban írtunk arról, hogy a horvát kormány vállalta a rengések miatt katasztrófa sújtotta övezetnek minősített két megyében a megsérült magánházak teljes helyreállítási költségét. Az több nagyobb januári utórengés miatt újabb károk keletkeztek, január közepéig több mint 41 ezer kárbejelentést kaptak. 

Magyarországon egyébként 72-73 százalékos a lakásbiztosítottsági arány, és az itteni szerződések jellemzően többféle kockázatra is védelmet kínálnak, beleértve az elemi károkat és a földrengést is. A portál szerint földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

Forrás