Tovább csökkent 2020-ban a független biztosításközvetítői piacon működő vállalkozások száma Magyarországon, a megmaradt szereplők jutalékbevétele azonban új csúcsot döntött, a nem-élet ági jutalékoknak köszönhetően. Az  életbiztosítási új szerzések értéke 6 éves mélypontra esett náluk, ez alapján úgy tűnik, inkább a meglévő életbiztosításaik megtartásával és fegyelmezett fizetésével reagáltak az ügyfelek a válságra, mintsem újak kötésével, hiszen maguk a befizetések tavaly is nőttek. Közzétette ma a Magyar Nemzeti Bank a független biztosításközvetítőkre vonatkozó 2020-as statisztikáit. A piacon működő cégek statisztikáját tekintve feltűnő, hogy tovább csökkent a számuk, és a 2010-es csúcshoz képest 27%-os a visszaesés. A járványhelyzet kétségtelenül megnehezítette a személyes értékesítéssel foglalkozók dolgát, a tavalyi visszaesés ugyanakkor nem kirívó: sokkal inkább egy hosszú távú, évtizedes konszolidációs trendbe illeszkedik.

Ennek ellenkezője mondható el a piacon maradó szereplők első számú bevételéri forrásáról, a jutalékokról. A jutalékbevételek új csúcsra, 91 milliárd forintra emelkedtek, ebből 69 milliárd forint a nem-életbiztosításokból és 22 milliárd az életbiztosításokból származott.

MÍG AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI JUTALÉKBEVÉTELEK 4,5%-KAL CSÖKKENTEK, A NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSIAK 7,9%-KAL NŐTTEK.

A jutalékbevételek jórészt (a kisebb arányt képviselő fenntartási jutalékokok mellett) az új szerzéseket követik. Bár a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele tavaly dinamikusan emelkedett, a független biztosításközvetítők életbiztosítási szerzése 19,8%-kal visszaesett a rendszeres díjas piacon.  15,7 milliárd forintnyi állománydíjú rendszeres életbiztosítást és 24,8 milliárd forintnyi éves díjú egyszeri díjas életbiztosítást kötöttünk tavaly a független biztosításközvetítőknél.

AZ ELSŐ FÉLÉV MÉG ERŐSEBB, A MÁSODIK VISZONT MÁR JÓVAL GYENGÉBB VOLT AZ EGY ÉVVEL KORÁBBINÁL.

Részben talán az magyarázza ezt, hogy a függő közvetítők felülteljesítettek a járvány idején a függetlenekhez képest (ez nem feltétlenül van így, ugyanis nem szerepelnek a statisztikában), de talán még inkább az, hogy az ügyfelek

NEM ELSŐSORBAN ÚJ BIZTOSÍTÁSOK KÖTÉSÉVEL, HANEM A MEGLÉVŐK MEGTARTÁSÁVAL ÉS FEGYELMEZETT FIZETÉSÉVEL REAGÁLTAK A VÁLSÁGRA.

Az MNB díjtartalék-adatai ugyanis bővülést mutatnak tavalyra tranzakciós alapon (sőt, nettó értelemben évek óta nem látott vagyon áramlott az életbiztosításokba, de ez úgy látszik, annak köszönhető, hogy a visszaváltások még kevésbé voltak jellemzőek, mint korábban).

Az új életbiztosítások darabszáma is csökkent tavaly: 115 ezer rendszeres és 13 ezer egyszeri díjas életbiztosítást kötöttük tavaly többes ügynököknél és alkuszoknál. Ebben nincs akkora visszaesés, mint az összegben (pl. a kisebb átlagdíjú, pénzügyi védelem érdekében kötött kockázati biztosítások segíthettek), ráadásul a tavalyi darabszám a 2017-esnél és a 2018-asnál is jobb.
Darabszámban a nem-életbiztosítási értékesítés is visszaesett tavaly 2019-hez képest, méghozzá a 2017-es szintre, ami 2,078 milliós darabszámot illeti. Az új biztosítások összesített állománydíjában azonban volt némi, 1,3%-os emelkedés.

Az értékesítési csatornák online/offline szerinti megoszlását láthatjuk az alábbi ábrán. Kijelenthető, hogy

BÁR A DIGITÁLIS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA FELÉRTÉKELŐDÖTT A PANDÉMIA HATÁSÁRA AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ESETÉBEN IS, EZEKET A KÖZVETÍTŐK ÉS AZ ÜGYFELEK ELSŐSORBAN MINT KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁKAT HASZNÁLJÁK

továbbra is, a tisztán digitális szerződéskötés és end-to-end digitális folyamat még mindig nagyon marginális az élet oldalon. A nem-életbiztosításoknál viszont tovább nőt a digitális értékesítés jelentősége, különösen az első félévben, vagyis jórészt az első járványhullám idején.

2019-ig érhetők el a független biztosításközvetítők eredményadatai. Az MNB összesítése alapján

97 MILLIÁRDOS ÁRBEVÉTELLEL ÉS 12,5 MILLIÁRDOS NYERESÉGGEL ZÁRTA A SZEKTOR AZ „UTOLSÓ BÉKEÉVET”.

Forrás