Akad bank, ahol a hitel mellé kötött haláleseti biztosítási szolgáltatás a Covid-járvány idején 80 százalékkal nőtt. Az elutasított igények száma közben ötödével lett magasabb. A jövedelempótló biztosítás iránt a Covid-járvány első hullámában a megszokottnál nagyobb keresletet érzékeltek a Budapest Bankban (BB). Mint a hitelintézettől megtudtuk, az elmúlt időszakban már csillapodott ez az érdeklődés. Az OTP ügyfélkörében az elmúlt egy évben egyértelműen nőtt a hitelfedezeti, illetve a jövedelempótló biztosítások iránti kereslet, a szerződéskötések száma. Az MKB és az Unicredit tapasztalata viszont az, hogy a járvány – a bizonytalanabb gazdasági körülmények mellett, illetve ellenére – egyáltalán nem éreztette hatását a hitelfedezeti biztosításokra. 
Alig akad bank, amely beszélne arról, hogy a kifizetett térítések mennyire nőttek meg a járvány alatt. A Raiffeisennél csak annyit válaszoltak, hogy erről a biztosítók illetékesek nyilatkozni. Ez valóban így lehet, de miután banki termékekhez kapcsolódó védelemről van szó, a pénzintézetnek is tudnia kell, mi is történik.

Nem mindenki volt azért ennyire elzárkózó. Mint a BB-nél elmondták: a gazdasági nehézségek miatt sokan vesztették el munkájukat, kerültek kórházba vagy kényszerültek hosszabb táppénzre. Az ilyen típusú károk száma tehát értelemszerűen növekedett. Az OTP-nél jellemzően a munkanélküliségi kárkifizetések emelkedtek az elmúlt időszakban. A CIB-nél ugyanakkor a keresőképtelenség és munkanélküliség miatt benyújtott biztosítási igény az előző évekhez képest nem változott, de a haláleseti szolgáltatás 80 százalékkal nőtt. 

Félreérthetik a konstrukciókat az ügyfelek 

Az elutasított vagy nem valódi károk számossága közben – tudtuk meg – 20 százalékkal emelkedett.  Több pénzintézetnél is beszéltek arról, hogy az ilyen konstrukciókat az ügyfelek nem mindig értik pontosan.  A CIB-nél azt gondolják, hogy jellemzően nem veszik figyelembe, illetve „átsiklanak" a tájékoztatás során a legfontosabb kérdéseken, a kizárásokon, mentesüléseken (például meglévő betegségek kizárása), és az önrész, várakozási idő előírásán.

A BB azt hangsúlyozta, munkanélküliségnél figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a biztosítás megkötését követő 90 napban bekövetkező munkanélküliségre jellemzően még nem térít a biztosító. Ha valaki tehát már tudja, hogy pár héten belül elveszíti a munkáját, hiába köt munkanélküliségi fedezetet is tartalmazó biztosítást, a biztosító nem fog téríteni. Az OTP-nél is arról beszéltek, hogy tévednek, akik azt hiszik, hogy a biztosítást utólag (például a munkahely elvesztését követően) is érdemes megkötni.

A K&H tapasztalata az, hogy sokan – a költségek csökkentése érdekében – vagy nem választanak megfelelően magas haláleseti biztosítási összeget (például csak a hitel összegének egy töredékére kötik), vagy esetleg nem gondolnak minden eshetőségre, azaz nem választanak elég kiegészítő biztosítást. Az Unicredit azt érzékeli, hogy ügyfelei gyakran a hitelfedezeti biztosítás esetében is a kockázati életbiztosításra gondolnak. Hangsúlyozták viszont, hogy a különbség jelentős: a hitelfedezeti biztosítások mindig az adott hiteltartozásra nyújtanak fedezetet, amikor a szerződésben meghatározott események bekövetkeznek. Ezzel szemben a kockázati életbiztosítások egy előre meghatározott összeget térítenek a káresemény bekövetkeztekor, amit szabadon felhasználhat a kedvezményezett.

Forrás

Kapcsolódó cikk: https://index.hu/gazdasag/2021/05/26/covid-jarvany-jovedelempotlo-biztositas-halaleseti-biztositasi-szolgaltatas/