2021.06.22
Emberemlékezet óta nem látott lépésre készül az MNB – Elég lesz ez a befektetőknek? - Portfolio cikk
Jön a kamatemelés!
Majdnem pontosan egy hónapja beszélt először arról Virág Barnabás, az MNB alelnöke, hogy már júniusban kamatemelésre készülhet a jegybank. Akkor az a nyilatkozat jókora meglepetést okozott a piacon, hiszen korábban a Monetáris Tanács azt kommunikálta, hogy átnéz majd a tavasszal átmenetileg megemelkedő infláción.
A május végi közleményből aztán már kiderült, hogy a döntéshozók egyre erősebb hosszútávú inflációs kockázatokat látnak, ezért érzik szükségét a szigorításnak. Ez élesen szemben áll a nagy globális jegybankok véleményével, hiszen a Fed még a múlt héten is azt kommunikálta, hogy csak átmeneti megugrásra számít az inflációban. Később a Portfolio konferenciáján erre utalva Virág Barnabás azt mondta, hogy meglátásuk szerint fennáll annak a veszélye, hogy sokan alulértékelik az inflációs kockázatokat.
Szóval jön a kamatemelés! De mégis mire számítsunk? Azt szintén az MNB alelnökétől tudjuk, hogy mindenképpen effektív lesz a szigorítás. Ez azért lényeges, mert korábban volt olyan piaci vélekedés, hogy csak a 0,6%-os alapkamatot emelik meg, a 0,75%-os irányadó egyhetes betéti rátához nem nyúlnak majd. Ez a gyakorlatban nem jelentene effektív kamatemelést, hiszen ma sem az alapkamat az irányadó. Ezeket a kétségeket oszlatta el Virág.
VAGYIS A JEGYBANKI NYILATKOZATOK ALAPJÁN BIZTOSRA VEHETŐ, HOGY AZ ALAPKAMAT ÉS AZ IRÁNYADÓ BETÉTI RÁTA IS EMELKEDIK MAJD.
A Portfolio által megkérdezett szakemberek többsége most azt gondolja, hogy mindkét kamatot 0,9%-ra emeli majd a Monetáris Tanács. Az alapkamat esetében ez 30 bázispontos emelkedést jelentene, viszont valójában a monetáris kondíciók csak 15 bázisponttal szigorodnának. A hét szakemberből négyen ezt a forgatókönyvet tartják a legvalószínűbbnek, két ember csak az alapkamat emelésére számít, ami megcáfolná az alelnök szavait, míg egy szakember nagyobb mértékű emelést vár.
A határidős árazások (FRA) alapján egyébként a piac jelenleg ennél kicsivel nagyobb kamatemelésre számít, 1%-ra várják az alapkamatot és az irányadó rátát is.
A táblázatból látszik, hogy az elemzők fokozatos kamatemelésre számítanak, már a jegybank is előrevetítette, hogy ciklusban gondolkodnak. A várakozások szerint az év végére 1,25%-ra, majd 2022 végére 1,5%-ra emelkedhet az alapkamat és az irányadó ráta is.
A két kamatszint egyesítésével a jegybanki alapkamat ismét effektívvé válhat, s a meglehetősen bonyolult monetáris politikai eszköztár valamelyest egyszerűsödhet. A jövőbeli kamatemelések időzítése, mértéke kapcsán azonban továbbra is csak találgat a piac, s fontos kérdés, hogy jövőbeli kamatpályával kapcsolatos bizonytalanságokat csökkenti-e a frissített jegybanki kommunikáció – emelte ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.
Hatalmas meglepetés lenne, ha nem emelnének
A fenti jegybanki nyilatkozatok és a májusi közlemény után hatalmas meglepetés lenne, ha nem emelné meg a kamatokat a jegybank, sőt már az is, ha csak az alapkamat emelkedne és maradna az irányadó ráta.
Az MNB meglehetősen egyértelművé tette az utóbbi hetek kommunikációjával, hogy júniusban búcsút int egy korszaknak. Az ultra laza monetáris politika korszakának – emelte ki Virovácz Péter. A héten továbbá az is kiderült, hogy hosszú idő után a már jól megszokottnál kisebb lehet az egyetértés a Monetáris Tanács tagjai között, hogy a szigorítási fordulatot és a kamatemelési ciklus milyen formában is kellene végrehajtania a jegybanknak – utalt az ING Bank szakembere Pleschinger Gyula monetáristanács-tag szavaira, akinek nyilatkozata zavart okozott a múlt héten, majd a Portfolionak helyesbítette azt. Virovácz szerint két tábor látszik kirajzolódni a Tanácson belül:
- Az egyik inkább abban hisz, hogy több, kisebb lépéssel, de lényegében a következő hónapokban folyamatos kamatemeléssel kell operálni. Ez mondjuk 15 bázispontos emeléseket jelentene havi szinten az effektív (vagyis az egyhetes betéti) kamat esetében.
- Az ezzel versengő ötlet ezzel szemben inkább azzal kívánhatja bizonyítani a proaktivitást, hogy egy nagy lépéssel kezdi a kamatemelési ciklust és negyedévente vizsgálja csak felül a folyamatot.
Az elemző szerint a következő hónapok kamatpályáját nem befolyásolja érdemben a vita: vagy három kisebb kamatemelés jön júniusban, júliusban és augusztusban, vagy most egy nagyobb emelés, azt követően viszont csak szeptemberben folytatódik a ciklus. Virovácz szerint az első verzió tűnik most valószínűbbnek.
Hosszú idő óta a legizgalmasabb kamatdöntő ülésre készülhetünk, hiszen tudható, hogy változás várható a kamatkondíciókban és a nemkonvencionális eszközökben, azonban a változás mértéke nem egyértelmű – foglalta össze Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza. Szerinte fokozatos, negyedévenként 15 bázispontos emelésre számíthatunk alapesetben, azaz a monetáris politika az eddiginél szigorúbb, de semmiképpen sem szigorú lesz.
A legnagyobb kamatemelést a megkérdezett szakemberek közül Vizkelety Péter várja, a Fundamenta elemzője szerint rögtön 1%-ra emeli majd az alapkamatot és az irányadó rátát is az MNB. Szerinte az a legfontosabb, hogy a piac várakozásaihoz mérten ne lépjen az MNB túl kicsit. Ez két módon lehetséges:
Ha a kommunikációban nem ragaszkodnak ahhoz, hogy csak negyedévente, az inflációs jelentések ritmusához igazodva döntenek érdemben az alapkamatról, akkor elegendő lehet egy kisebb emelés is júniusban (pl.: 0,90%-ra)
HA VISZONT A TÖBBSÉG OSZTANI FOGJA A PLESCHINGER GYULA VÉLEMÉNYÉT ÉS CSAK 3 HAVONTA VÁRHATÓ VÁLTOZTATÁS, AKKOR EGY NAGYOBB LÉPÉSSEL KELL INDULNI.
Ez különösen lényeges ez annak fényében, hogy a forint a Fed kommunikációjának hatására is érdemben korrigált a 345 körüli lokális mélypontjáról az euróval szemben. S bár az MNB-nek nincsen közvetlen árfolyamcélja, egy 355 feletti euró-forint szint jelentősen nehezítheti a tanács dolgát az infláció letörésében – teszi hozzá Vizkelety.
Jönnek a friss előrejelzések is
A kamat mellett más érdekességei is lesznek a keddi ülésnek. A jegybank hetek óta nyíltan beszél a Növekedési Hitelprogram lezárásáról, azonban erről hivatalosan még nem született döntés, vagy legalábbis nem jelentették be. Hasonló a helyzet a Növekedési Kötvényprogrammal is, bár ott sokkal óvatosabban fogalmaztak az MNB vezetői.
Virovácz Péter szerint jó eséllyel a jelenlegi keretösszegek kifutása után a harmadik negyedév vége felé a jelenlegi formájukban megszűnnek ezek a programok, megújult, „zöld” formában léteznek majd tovább. Az NHP esetében nagy esély lát az „NHP Zöld” programra, ahol csak klímavédelemmel kapcsolatos beruházásokra lehet majd igénybe venni a kedvezményes forrást. Az „NKP Zöld” esetében pedig a jegybank áttérhet a zöld vállalatikötvény kibocsátások vásárlására.
A döntések mellett érdekes lesz az MNB friss GDP- és inflációs előrejelzése is. Legutóbb márciusban a jegybank az idei évre 4-6%-os gazdasági növekedést és 3,8-3,9 százalékos átlagos inflációt valószínűsített, most várhatóan mindkét sávot megemelik majd. A gazdasági kilátások ugyanis pozitívabbak lettek, miközben már kijelentették, hogy erősödő inflációs kockázatokat látnak.
Látható, hogy mindenki a növekedési- és inflációs előrejelzés emelésére számít, csak azok mértéke kérdéses. A legnagyobb kérdés az lesz, hogy vajon egyértelműen 5,5 százalék fölé várják-e a legrosszabb forgatókönyves növekedést is. Én azt gondolom, hogy ez lenne a reális, hiszen komoly recesszió kellene a második fél évben, hogy 5,5 százalék alatt növekedjen idén a magyar GDP – hangsúlyozza Virovácz Péter.
De mi lesz így a forinttal?
A jegybank kamatdöntése természetesen a forint árfolyamára is hatással van, elég csak annyit említeni, hogy a közelgő szigorítás május közepi bejelentése után a magyar deviza jelentős erősödésbe kapcsolt. A korábbi 360 körüli szintről hamar 350 alá esett az euró jegyzése. A 345-ös fal többször megfogta a forint erősödését, majd az elmúlt napokban kicsit elbizonytalanodni látszottak a befektetők.
A fordulat részben a Fed szerdai kommunikációjának volt köszönhető, az amerikai jegybank érezhetően elmozdult a szigorítás felé, ami rossz hír a feltörekvő piaci devizáknak. Emellett ahogy említettük, az MNB elköteleződésével kapcsolatban is megjelent a bizonytalanság,
EGYRE TÖBBEN ÉRTÉKELTÉK KOCKÁZATKÉNT, HOGY A MONETÁRIS TANÁCS NEM SZIGORÍT MAJD ELÉG NAGYOT KEDDEN.
Ebben közrejátszottak a friss jegybanki nyilatkozatok is, Virág Barnabás eddigi egyértelműen héja megszólalásai után a múlt héten Pleschinger Gyula kevésbé ütött meg szigorú hangnemet. Később hiába próbálta korrigálni szavait a Monetáris Tanács tagja, a befektetők egy részében megjelentek a kétségek.
ÍGY PÉNTEKRE A FORINT TELJESEN LEDOLGOZTA KORÁBBI ERŐSÖDÉSÉT, 355 FELETT JÁR AZ EURÓ JEGYZÉSE.
Így a keddi döntés és a jegybanki kommunikáció a devizapiac szempontjából is kulcsfontosságú lesz. Ha az MNB döntésével meg tudja nyugtatni a befektetőket, akkor akár újra erősödésbe kapcsolhat a forint, ha viszont az utóbbi napok kétségei igazolódnak be és nem lesz elég nagymértékű a kamatemelés vagy a jövőre vonatkozó kommunikáció nem győzi meg a piacot, akkor akár komolyabb gyengülés is jöhet még.
AZ BIZTOS, HOGY A KEDD DÉLUTÁN IZGALMAS LESZ, AKÁR A SZOKOTTNÁL NAGYOBB KIELNGÉSEK IS JÖHETNEK A FORINTÁRFOLYAMBAN.
Forrás
Kapcsolódó cikkek:
https://hvg.hu/gazdasag/20210621_Nem_vart_helyrol_kapott_sulyos_biralatot_a_kormany_Matolcsy_Gyorgy_uzent_hadat_a_gazdasagpolitikanak
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/matolcsy-hiany-aht-mnb-hadjarat-inflacio.731447.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link