A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma az alábbi kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Otthoni munkavégzés közben megsérültem. A baleset, kórházi ápolás költségeit nekem kell fizetnem vagy a munkáltatónak?" (P. János, Mór). A témában dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese válaszol. 

A munkáltató gyakorlatilag minden helyzetben felelős a munkavállalójáért, ha az számára dolgozik. Nem csak az irodában, hanem a napjainkban zajló koronavírus-járvány következtében sokak számára kényszerű otthoni munkavégzés során is.

AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁBAN NEM AZONOS A TÁVMUNKAVÉGZÉSSEL, A VÍRUSHELYZET MIATT ELRENDELT HOME OFFICE VISZONT AZ UTÓBBINAK MINŐSÜLHET.A távmunka keretében történő munkavégzés szerződés alapján jön létre, például úgy, hogy a kizárólag otthonról, számítógépen végzett munka eredményét elektronikusan továbbítjuk a munkaadónknak.

A home office viszont egy átmeneti időszakra szól, ezt a munkáltatónk 44 napra rendelheti el egyoldalúan számunkra (ami persze vészhelyzetben eltérő lehet). Ennél hosszabb alkalmazása esetén a beleegyezésünk is szükséges ehhez.

A munkavédelmi törvény szerint azok a sérülések munkabalesetek, amelyek a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következnek be. A home office alatt történt esetek akkor minősülhetnek munkabalesetnek, ha a baleset az adott munkavégzésre kijelölt helyen (2-4 nm munkaterületen) és a munkaviszonnyal összefüggésben történik. Így például, ha a munkahelyi laptopunkat töltőre tesszük, és eközben áramütés ér minket, az munkahelyi balesetnek számít.HA VISZONT A MUNKAIDŐBEN KIMEGYÜNK A FÜRDŐSZOBÁBA ÉS OTT EGY VÍZTÓCSA MIATT ELCSÚSZUNK, AZ MÁR CSAK A MI FELELŐSSÉGÜNK.

Jó gyakorlat lehet, ha a munkáltató az otthoni munkavégzést megelőzően oktatást biztosít a munkavállalóinak vagy írásban tájékoztatást nyújt a legfontosabb tudnivalókról, kockázatokról.
Ha munkáltatónk csoportos munkáltatói balesetbiztosítást is kötött egészségünk védelme érdekében, célszerű annak megvizsgálása is, hogy az kiterjeszthető-e az otthoni munkavégzéssel érintett munkavállalókra is.

A CSOPORTOS ÉLET- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS A MUNKÁLTATÓK ÉS MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE EGYARÁNT SZÉLESKÖRŰ VÉDELMET BIZTOSÍT KÜLÖNBÖZŐ VÁRATLAN ESEMÉNYEK (PÉLDÁUL BALESETI HALÁL, MUNKAHELYI BALESETI HALÁL), BALESETEK (PÉLDÁUL CSONTTÖRÉS, CSONTREPEDÉS) VAGY BETEGSÉG BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN.A baleset mindig váratlan esemény következtében történik, azaz a biztosítási fedezet nem terjed ki az annak megkötésekor már ismert tartós betegségre. Így többek között az egyes típusú cukorbetegségből, a vérzékenységből, extrém rövidlátásból vagy a sokízületi gyulladásból adódó egészségügyi proForrásblémákat is kizárja a biztosító.

Mivel ezt a biztosítási formát a vállalat – esetleg egyesület, egyéb szervezet – együtt köti meg nekünk, munkavállalóként jóval olcsóbban juthatunk hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, mintha egyénileg kötnénk biztosítást. Egyes csoportos biztosítási konstrukciókhoz – ha ezt munkaadónk így köti meg – a családtagok is csatlakozhatnak, így akár ők is élvezhetik az egyéni piaci árnál kedvezőbb díjakat.

A leginkább megfelelő, „testre szabott" biztosítási csomag kiválasztása során a baleset- és betegségbiztosítási elemek tetszés szerint kombinálhatóak egymással, így a biztosítás e változata általában cégenként különböző.

Ha a munkáltatónk fizeti a balesetbiztosítást, ám idővel munkahelyet váltunk, akkor elveszítjük biztosított státuszunkat, s többé nem leszünk biztosítva. Vagyis a szerződést nem lehet tovább vinni, mint például egy, a munkaadó anyagi támogatásával kötött egyéni befektetési célú életbiztosítást.