We know where we are going!
We have clear goals and a conscious vision for the future, and we hope that together we can mobilise forces that we could not do separately.
2022.05.17
Járvány után, háború idején: új kihívások a magyar biztosítási piacon (Interjú a MABISZ új elnökével) - Portfolio cikk
Milyen célkitűzésekkel vállalta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöki pozícióját, várható-e változás Pandurics Anett elnöki időszakához képest?
Nagyban építenék az elmúlt időszak sikereire, de ez nem is lehetne másképp, hiszen elnökhelyettes voltam eddig a MABISZ-nál, és a döntések az én támogatásommal is születtek meg. Az idei évre vonatkozó stratégiai elemeket már 2021 végén elfogadtuk, ezek lényege az, hogy továbbra is szeretnénk megbízható és magas színvonalú partnere lenni a jogalkotónak, a felügyeleti hatóságoknak és minden más partnerünknek. A MABISZ nemcsak egy érdek-képviseleti szerv, hanem a pénzügyi kultúrát és a biztosítási ismereteket is erősíteni kívánja, többek között iskolai programokon keresztül. Mindezek érdekében tovább szeretném erősíteni a szövetségen belüli egyeztetéseket, a kommunikációt és az egységes fellépést a versenyszabályok maximális betartása mellett. A szövetség tagjai nagyon különbözőek: kicsik és nagyok, hazai és külföldi tulajdonúak, kompozitok és csak egyféle üzletágban működő biztosítók is működnek közöttünk, mindegyiküket szeretném képviselni.
Új feladatokat tehát inkább a külső környezet változásai adnak a szakmának. Hogy hat a háború a magyar biztosítási piacra? Milyen csatornák keresztül gyűrűzik be a szektorba az orosz-ukrán konfliktus?
A legsürgetőbb feladat az otthonukat elvesztők támogatása, a MABISZ eddig 10 millió forinttal támogatta a menekülteket az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül, a tagbiztosítók pedig több mint 135 millió forintnyi pénzbeli támogatással, illetve személyes és technikai közreműködéssel siettek a segítségükre. Az Ukrajnából érkező, zöldkártya nélküli menekültek határbiztosítását jelképes összegre, 1000 forintra csökkentettük, ennyiért tudnak kötelező biztosítást igénybe venni az Allianz határmenti irodáiban, közös biztosítói kockázatvállalás mellett. Ezer fölött van a megkötött biztosítások száma. A legkevésbé látványos biztosítói teendő a szankciós listák betartása, végigkövetése, az ezek miatt szükséges felmondások lebonyolítása. Ami a háború hosszabb távú következményeit illeti, a szállítmányozás, fuvarozás területén megnőttek a szállítási idők, és felerősítette a háború a járvány miatt már korábban is létező szakadásokat az ellátási láncokban. Mindez a biztosításokat is húsbavágóan érinti. Ennél még jelentősebb hatás az infláció:
a kárinfláció már tavaly is két számjegyű volt, idén várhatóan még nagyobb lesz, de most már a kombinált hányad többi elemét, a működési és értékesítési költségeket is érezhetően növeli az infláció, rontva a biztosítói jövedelmezőséget.
Milyen gyorsan vagy hatékonyan tudják továbbhárítani ezt a biztosítók az ügyfelekre?
A magasabb inflációra egy biztosító úgy tud reagálni, hogy egyrészt indexálja a meglévő szerződéseket, az új üzleteknél pedig magasabbra állítja a tarifát. Sokszor az a visszajelzés az ügyfelektől, hogy inkább elfogadják a magasabb indexdíjat, mert azt látják, hogy ha felmondják a szerződést, és szétnéznek a piacon, nem biztos, hogy díjban kedvezőbb biztosítást találnak. Amíg egy biztosító átárazza az állományát, az legalább egy-másfél év. Ennek be kell következnie, hiszen minden biztosítónak helyt kell állnia kár esetén. Az infláció a biztosítók pénzügyi eredményét is érinti:
a meglévő fix kamatozású papíroknál a hozamgörbe felfelé tolódása rövid távon veszteséget jelenthet, amit a cég cash-flowja szerint jellemzően a későbbi újrabefektetésekkel lehet kompenzálni.
Van olyan terület, ahol az áremelkedés gyorsulása helyett inkább a lassulását láttuk az elmúlt negyedévekben: a kgfb-piac átlagdíjai lassulva emelkednek, Budapesten pedig esésbe fordult a piac. Meddig tartható fenn ez a helyzet?
Minden biztosító saját üzleti döntéséről van szó, így csak általános üzleti várakozásokat fogalmaznék meg ezzel kapcsolatosan. Az MNB publikációja szerint 2021 utolsó negyedévében már kétszámjegyű volt a kárráfordítás növekedése a kgfb-piacon is, a díj- és a káremelkedés közötti olló elkezdett tehát zárulni. A járványban éppen a lezárások időszaka hozta a legkedvezőbb káradatokat, és az alacsonyabb kárgyakoriság miatt a kárinfláció kevésbé éreztette itt a hatását. Mára azonban a kárgyakoriság is visszatért a normális szintre, hiszen lehet utazni, munkába menni, megszokott életet élni. A várakozásom tehát az, hogy
a következő időszakban arra kényszerülnek a biztosítók, hogy díjakat emeljenek.
Hogy ki milyen időzítésben, mértékben, szegmensben vagy területen teszi meg ezt a leginkább, az minden biztosító saját döntése.
Ha már járvány: mely termékek iránt nőtt meg a kereslet a koronavírus hatására, és várható-e e keresleti szint tartós fennmaradása?
Nagyon úgy tűnik, hogy az ügyfelek kockázattudatosabbak lettek, a kockázati biztosítások iránti kereslet ugyanis érezhetően megnőtt, mint ahogy az egészségbiztosítások iránti igény is emelkedett, a felelős munkáltatók ugyanis példaértékű támogatást nyújtottak munkavállalóiknak ebben az időszakban. Elsősorban nem az összegfinanszírozás, hanem a szolgáltatásfinanszírozó, csoportos egészségbiztosítások népszerűsége ugrott meg, miközben a szolgáltatói oldal is látványos innovációkon ment keresztül. Ami az életbiztosítási díjbevételek növekedését illeti, érdemes megemlíteni, hogy a MABISZ és az MNB díjbevételstatisztikái között van két nagy különbség: előbbiben a fióktelepek is benne vannak, utóbbiban pedig a nem MABISZ-tagok is, másrészt az MNB az eseti díjbefizetéseket a rendszeres díjakkal, a MABISZ viszont az egyszeri díjakkal összevonva mutatja be. Ez utóbbi különbség rámutatott, hogy
nem a rendszeres díjak vagy a szerződésszám ugrott meg látványosan a járvány alatt, hanem elsősorban az eseti befizetések összege.
Amit nem tudtak elkölteni utazásra, fogyasztásra az ügyfelek, azt a meglévő megtakarításaikba fektették, többek között a megtakarítási célú életbiztosításokat gyarapítva ezzel. A negatív oldalon nagyon visszaesett a piacon az utasbiztosítások díjbevétele, tavaly is még csak a 2019-es szint felére tudott a piac visszakapaszkodni. Különböző felmérések szerint ugyanakkor újra több utazást terveznek a magyarok. Ismét beindultak az egzotikus utak is, de a járvány előtti arányhoz képest még mintha magasabb lenne a belföldön nyaralni szándékozók aránya.
Az MNB adatai szerint 10,4%-kal, a MABISZ adatai szerint 10,8%-kal nőtt a piac díjbevétele. Tartható ez a dinamika?
Egyelőre nincsenek piaci statisztikáink 2022-re vonatkozóan. Ahogy említettem, egy-másfél év biztosan kell, hogy az indexálások segítségével érvényesüljön az infláció a biztosítók állományában, így rövid távon a reál- és nominális növekedési adatok jelentősen széttarthatnak. Hosszú távon is láthatók hasonló eltérések:
tavaly például a korábbi 2007-es csúcs felett járt a piac díjbevétele, de reálértéken csak a harmadik legnagyobb eddigi érték volt a 2007-es és a 2006-os díjbevétel után.
Feltételezhetjük, hogy nominálisan idén is érzékelhető lehet a növekedés, reálértéken viszont már valószínűleg nem, hosszú távon pedig az az igazán döntő, hogy a magasabb díjbevétel hány szerződésen realizálódik. Az, hogy az ügyfelek megértették a biztosítás igazi üzenetét, nem a magasabb befizetésekben, hanem a szerződéses darabszám növekedésében látszik igazán.
Hogy áll a magyar biztosítási piac nemzetközi összehasonlításban?
A MABISZ-nál elsősorban azt szoktuk vizsgálni, hogy a biztosítási piac penetrációja és a tartalékok hogy alakulnak. Sajnos azt látjuk, hogy mindkettő szempontjából lemaradásban vagyunk a régióban, vagyis nem csupán Európában, de a szűkebb környezetünkben is. Amiben Magyarország az elmúlt 10-15 évben a többiekhez képest előrébb tartott, az az online működésre való átállás és a digitalizáció sebessége volt. Ennek fő hajtóereje a kgfb-piac volt, amelynek a folyamatdigitalizációjában az online alkuszok meghatározó szerepet játszottak.
Megtakarítási célú életbiztosítást viszont még mindig nem kínálnak a biztosítók tisztán online kötéssel, amit többek között a pénzmosási elleni szabályok is hátráltatnak. A szabályozók oldalán pattog a labda?
Nem mondanám, hogy kifejezetten náluk pattog a labda. A pandémiás időszakban nagyon sok biztosító bevezette a videós ügyfélazonosítást, mindennapivá vált a kétfaktoros azonosítás, és számos területen jól működik már az elektronikus aláírás is. A belső működésben már nagyon ritka, hogy papírokat írunk alá, ezt legtöbbször külső partnerek vagy bíróságok követelik meg. A megtakarítási célú életbiztosításoknál nem kizárólag a technikai vagy a jogi feltételek hiányoznak, bár lehetne egyértelműbb a szabályozás, hanem egyszerűen más típusú termékekről van szó, ami egy régi adottság: ha egy szerződés számos személyes találkozót követően születik meg, akkor már majdnem mindegy, milyen technikai módon kerül aláírásra a szerződés. A személyes találkozó lényege az egész hosszú távú döntés előkészítése és megtárgyalása, ez gyakran nem rövid távú egyéni döntés, hanem hosszú távú családi elköteleződés.
A koronavírus miatt számos országban csökkent a várható élettartam, és romlott az emberek egészségi állapota. Látják-e ezt a statisztikai romlást az életbiztosítási piac szolgáltatási oldalán is?
Erre külön nincs piaci statisztikánk, de feltételezhető, hogy tavaly a haláleseti kifizetések jelentősen emelkedtek. Egyrészt ennek a beépülése a halandósági táblákba hosszabb időt igényel, másrészt hogy miként érvényesül a post-covid hatás, azt egyelőre korai megmondani. A biztosítók ilyen célirányos kutatásokat nem végeznek, csak a fokozatosan megjelenő egészségügyi statisztikákat veszik át.
11 éve nem látott károkat okozott a tavalyi viharszezon, és az idei első hónapok is azt mutatták, nem dőlhetnek hátra. Ez már a klímaváltozás következménye, vagy évtizedenként egy-két ilyen év korábban is „belefért”?
Abszolút érzékeli már a szektor a klímaváltozás hatásait. A biztosítók alaptevékenységéből fakadóan az időjárás és a természeti katasztrófák témájában hosszú évek óta gyűjtünk adatokat. Tavaly május eleje és augusztus vége között mintegy 9 milliárd volt a lakásbiztosítások viharkára. Ehhez képest idén egyetlen hétvégén januárban majdnem 3 milliárd volt a kifizetés. Magyarországon az átlaghőmérséklet növekedése meghaladja a globális mértéket, különösen a keleti, délkeleti országrészen. Nem a földrengés, nem is annyira az árvíz, hanem a viharok és az aszályok az igazán pusztítóak, miközben a villámárvizek, a jégeső és a porördögök előfordulása is egyre nő. A szélsőséges időjárási jelenségek szaporodása miatt a károk időben és térben is dekoncentráltan jelentkeznek, ezért a helyreállítások, javítások óriási terhelést jelentenek a biztosítottak számára.
A klímahatás tehát már itt van Magyarországon, és a szélsőséges helyzetekhez való alkalmazkodást követeli meg a biztosítóktól.
Beszállt az állam az Aegon és az Union Biztosítókba. Mennyire látja expanzívnak az állam jövőbeni szerepét a magyar biztosítási szektorban?
Ahogy korábban említettem, a magyar biztosítási piac rendkívül sokszínű, és ezt a sokszínűséget csak növeli az állam tulajdonosi szerepvállalásának látható növekedése. Érdekképviseleti szervezetként a MABISZ feladata az, hogy mindig megtalálja azt a közös jó megoldást, ami alapján az ügyfelek még elégedettebbek lesznek, és jobb kiszolgálásban részesülnek. Azáltal, hogy egy biztosítóban a magyar állam is megjelenik, a MABISZ-nak ugyanúgy kell képviselnie minden tagja érdekét és szempontrendszerét. Arra számítunk, hogy
biztosítói tulajdonosként az állam közvetlenül és közelebbről látja, érzékeli majd a biztosítási piac működését és kihívásait,
mi pedig ezt a sokszínűséget képviselve, bemutatva erősebbek tudunk lenni érdekképviseleti szervként is.
A költségvetés elszaladó hiánya miatt a kormány minden bizonnyal a különadók emelésén, esetleg újak bejelentésén gondolkodik. A bankokhoz hasonlóan a biztosítók is egyeztettek a különadó esetleges sorsáról a kormánnyal?
Nem történt ilyen egyeztetés. A tavalyi költségvetési törvény rekordszintű, 115,4 milliárd forintnyi bevételt irányzott elő a szektor számára biztosítási adóból. Nagyon bízom abban, hogy a döntéshozók látják azt, hogy a szektor hozzájárulása már most is elég jelentős a közteherviseléshez.
Forrás