A közelmúltban megjelent bírósági ügyben a Kúria az úgynevezett all risks biztosítás alapján érvényesített kárigényt elemezte. Ezen biztosítás előnye, hogy széles fedezetet nyújt, illetve általában nem a biztosítási események, hanem a kizárások vannak felsorolva benne, így amely esemény nem tartozik a kizárások körébe, az biztosított – értesült az Origó a KRS Ügyvédi Iroda szakértőitől.

A tényállás szerint a biztosított raktárában a targoncavezető által manuálisan irányított jármű a két állványsor közötti szűk folyosós területen hátramenetben egy raklapnak ütközött, és azt nekitolta az egyik állványsor egyik lábának.

Ennek következtében az állványzat eldőlt, és ledöntött több állványsort is: részben megsemmisült, részben megsérült, és forgalomba hozatalra alkalmatlanná vált a biztosított cég árukészletének jelentős része.

A cég, mint biztosított all risks típusú biztosítást kötött. A szerződés a véletlen, váratlan, előre nem látható, külső okból bekövetkező károkra szólt, amelynek oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatározott kizárások alá és amelyekre vonatkozóan a biztosító nem zárta ki a kockázatviselési kötelezettségét.

A szerződés azt is meghatározta, hogy mely károk minősülnek előre nem láthatóknak.

Azok, amelyeknek bekövetkeztét a biztosított az üzemben végzett tevékenységhez szükséges szaktudás birtokában, illetve a jó gazda gondosságával nem láthatta előre.

A szerződés szerint a biztosító akkor mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a biztosított vagy ezek alkalmazottja okozta, valamint, ha ezek a személyek szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tettek eleget a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségüknek.

A biztosított 1,2 milliárd forint biztosítási szolgáltatás megfizetését kérte. Indokolása szerint a targonca műszaki hiba miatt letért a vezérelt menetvonalról és nekiütközött a raklapnak. Ez a jó gazda gondosságával sem volt előre látható, annak oka nem kezelési, tervezési vagy konstrukciós hiba.

Ezzel szemben a biztosító szerint a káresemény nem minősült biztosítási eseménynek, mert a szükséges szaktudás birtokában, a jó gazda gondosságával a kár bekövetkezése előre látható volt. A káresemény a targoncavezető kezelési hibájára vezethető vissza.

A jármű manuális irányítás alatt állt annak ellenére, hogy a raktár szűk folyosós részén a kezelési útmutató és a raktározási szabályzat alapján tilos induktív megvezetésről manuális irányításra váltani.

Az ügyben a Kúria kiemelte, hogy az „all risks" vagyonbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként.

Ha a biztosítási szerződés ilyen általános fedezetvállalást tartalmaz a káreseményekre, de azt leszűkíti az előre nem látható, véletlenszerű, váratlan károkra, úgy a biztosítottnak a biztosítási esemény bizonyításakor nemcsak a kárt, hanem azokat a tényállításokat is bizonyítania kell, amelyekre alapozva állítja, hogy előre nem látható kár érte.

A Kúria rámutatott arra, hogy a targonca manuális üzemmódban volt, valamint a szaktudással rendelkező targoncavezető ismerte a sorok közötti manuális haladás tilalmát és annak indokát.

Ennek ellenére megszegte a szabályzatot, holott ezek célja éppen a személy- és vagyonbiztonság megóvása és a veszélyhelyzetek kialakulásának az elkerülése volt.

A szakképzett targoncavezető a kár megelőzése körében gondossági kötelezettségét elhanyagolta, mert bár ismerte a jogsértés jelentőségét és lehetséges következményeit, mégis aktiválta a manuális üzemmódot. E magatartása okozati összefüggésben áll a kár bekövetkezésével.

Következésképp a targoncavezető gondossági kötelezettségét kirívóan elhanyagolta és a kármegelőzési kötelezettségét súlyosan gondatlanul elmulasztotta.

Mivel a kár bekövetkezése előre látható volt, a káresemény a biztosítási fedezetből kizárt kockázatok körébe tartozik. A kárigény tehát elutasításra került.

Forrás