Egyes biztosítóknak a tavalyi nyereségük két-háromszorosára rúgó pótadót kell befizetniük idén és jövőre is – mutatják a Portfolio számításai. Méretéhez képest az Uniqa és az Union rosszul, a CIG Pannónia viszonylag jól járhat a sávos kialakítású pótadóval. Ha változatlan marad a szombat este kihirdetett rendelet, akkor eltűnik egyes biztosítások profittartalma, így például az egyszeri díjas életbiztosításokat nem éri meg tovább értékesíteniük a biztosítóknak. 

Az ügyfelekre való továbbhárítás lehetősége korlátozott, jórészt az újonnan kötött szerződések árazására lesz hatással.

Három új különadó a pénzügyi szektornak

Három nagy változást hoztak a pénzügyi szektor számára a szombaton este megjelent szabályok:

• az új banki különadó a 61 milliárdosra tervezett bankadó mellett mintegy 250 milliárd forintot von el a hitelintézetektől és a pénzügyi vállalkozásoktól, alapja a 1990. évi C. törvény szerinti előző évi nettó árbevétel, amely a nettó kamatbevételek mellett számos nyújtott szolgáltatás (nem nettósított) bevételét is tartalmazza, nem kizárólag a beszámolókban szereplő díj- és jutalékbevételeket. Az adóalap pontos összege az éves beszámolókból így nem számítható ki pontosan, ezért a pontos számokat illetően a bankok saját közléseire támaszkodhatunk majd. Az adó kulcsa 2022-ben 10%, 2023-ban 8%.
• a tranzakciós illeték bevétele mintegy 50 milliárd forinttal emelkedik idén a költségvetési tervek szerinti 233 milliárd forinthoz képest azzal, hogy a befektetési vállalkozások. A pénzforgalmi tranzakciók mellett a kormány az értékpapír-vásárlásokat is megadóztatja az eddigi 6 ezer forint helyett 10 ezer forintos tranzakciónként illetékmaximum mellett, a befektetési vállalkozások mellett a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtókat (pl. Revolut) is bevonja az adózói körbe.
• a biztosítási pótadóval mintegy 50 milliárd forintos extra adóterhet vet ki a biztosítókra a meglévő mintegy 115 milliárd forintos biztosítási adó mellett, lásd alább.

Az egyes biztosítók adóterhe

A pótadó a biztosítási adóhoz hasonlóan sávos, de nagy újdonsága, hogy a nem-életbiztosítások mellett az életbiztosításokat is sújtja, igaz, kisebb mértékben (lásd alább). Számításaink szerint a legnagyobb adóterhet

AZ ALLIANZ (11,9 MILLIÁRD FORINT), A GENERALI (10,0) ÉS AZ AEGON (7,4) BIZTOSÍTÓK FIZETHETIK, A NYOLC LEGNAGYOBB BIZTOSÍTÓ ADÓZÁSI RÉSZESEDÉSE 95% KÖRÜL ALAKULHAT, A TŐZSDÉN JELENLÉVŐ CIG PANNÓNIA PEDIG A TAVALYI DÍJBEVÉTELE ALAPJÁN IDÉN MINTEGY 400 MILLIÓ FORINTOS ADÓT FIZETHET,

de a nominálisan növekvő díjbevétel miatt szinte biztos, hogy minden biztosítónak ennél valamivel magasabb lesz az adóterhe.
A kormány láthatóan a piaci díjbevételek növekedésével számol, ugyanis 2023-ban az (évesített) adókulcs mértéke kisebb lesz, csakúgy, mint a bankadó esetében, a tervezett adóbevétel viszont változatlan.

A pótadó hatása egészen drámai lehet egyes biztosítóknál:

AZ UNIQA BIZTOSÍTÓ TAVALYI NYERESÉGÉNEK MINTEGY HÁROMSZOROSÁT, AZ UNION BIZTOSÍTÓ TAVALYI PROFITJÁNAK MINTEGY DUPLÁJÁT KELL IDÉN BEFIZETNIE,

de a legnagyobb biztosítóknál is bőven meghaladhatja a tavalyi nyereség 50%-át. Láthatóan a közepes méretű biztosítók a legnagyobb áldozatok (ő a lenti lista második feléhez tartoznak), amelyek mérethatékonysága rosszabb a nagyobb biztosítókénál, a sávos adózás előnyét azonban még nem igazán élvezik (szemben a kisebbekkel, pl. a CIG Pannónia most újra felépítendő vagyon- és felelősségbiztosítási üzletágával).

Probléma lesz egyes biztosításokkal

A kormány nem különböztette meg egymástól a rendszeres és az egyszeri díjas életbiztosításokat (utóbbiak tavaly a teljes díjbevétel mintegy egytizedét hozták). Piaci forrásaink szerint ez azt jelentheti, hogy

MIVEL AZ EGYSZERI DÍJAS ÉLETBIZTOSÍTÁSOK MARZSA JELLEMZŐEN JÓVAL KISEBB A MOST BEVEZETETT ADÓ KULCSÁNÁL, AZ ÚJ ADÓ ÉRTELMETLENNÉ TEHETI E TERMÉKEK TOVÁBBI ÉRTÉKESÍTÉSÉT.

Természetesen sok más biztosítást is veszteségessé tehet az új adóteher, az egyszeri díjas életbiztosítások szegmense csak a leglátványosabb ezek közül. A rendszeres díjas életbiztosítások szempontjából viszont pozitívum, hogy a jogszabály szerint deklaráltan két évre szól a pótadó, így nem írja át a teljes élettartamra a szolvenciaszabályok szerinti tőkeigényüket, az ugyanis náluk is az ellehetlenüléshez közeli helyzetet idézett volna elő.

Forrásaink szerint piacvédő korrekció lehetne, ha nem a teljes díjbevétel, hanem az egyszeri és eseti díjakat 10%-ban figyelembe vevő korrigált díjbevétel lenne az adó alapja. Ez mintegy 5 milliárd forinttal csökkentené csak a várható adóbevételt, miközben a piac nominális díjbevétel-növekedése amúgy is ellenkező, pozitív irányba hat. A rendelet július 1-jén lép hatályba, piaci remények szerint addig még változhat a szabályozás. Úgy tudjuk, az egészségbiztosítások adómentességéről is elképzelhető még változás, és bár az állami adókedvezményes nyugdíjbiztosítások mentesítése is logikus lenne, értesülésünk szerint ezt a kormány nem fontolgatja.

A biztosítói pótadó részletei

Adóalap: egyrészt a már létező biztosítási adó alapját képező, aktuálisan képződő nem-életbiztosítási bruttó díjbevételek (a betegségbiztosítási, a mezőgazdasági és az aktív viszontbiztosítási bevételek nem adóztak eddig sem), valamint az eddig nem adóztatott életbiztosítási bruttó díjbevételek.

Adókulcs: a biztosítási adóhoz hasonlóan sávos az adó, amit az aktuálisan képződő bruttó díjbevételre vetítenek. Annyi a különbség, hogy míg a biztosítási adónál 8 milliárd forintos előzői évi adóalap alatt élnek csak az egyes sávok kedvezményes adókulcsai, a pótadó esetében ezek a teljes adóalap nagyságától függetlenek.

A pótadó mértéke 2022. július 1. és 2022. december 31. között (vagyis fél év alatt) keletkezett adóalap esetén

• a nem-életbiztosítási díjbevétel 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék, 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,  18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék,
• az életbiztosítási díjbevétel 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.

A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között (vagyis egy év alatt) keletkezett adóalap esetén

• a nem-életbiztosítási díjbevétel 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék, 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék, 36 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék,
• életbiztosítási díjbevétel 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék, 36 milliárd forintot meghaladó része után 3 százalék.

Határidők: a biztosítóknak először 2022. november 30-ig, majd 2023. május 31-ig kell a pótadóelőleget megállapítani, megfizetni és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallani. Az idei pótadót 2023. január 31-ig, a jövő évit 2024. január 31-ig kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania. Ha a megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a  pótadó bevallott összege, a különbözetet az adóalany a pótadóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

Forrásaink szerint

A BIZTOSÍTÓKNAK A MEGLÉVŐ SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN NEM IGAZÁN VAN LEHETŐSÉGÜK AZ ADÓ TOVÁBBHÁRÍTÁSÁRA (LEGFELJEBB A SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETT INDEXÁLÁS LEHETŐSÉGEIVEL ÉLNEK, AHOGY TUDNAK), AZ ÚJONNAN KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSOK ESETÉBEN AZONBAN MINDEN BIZONNYAL ÉRZŐDNI FOG A PÓTADÓ DRÁGÍTÓ HATÁSA.


Forrás