Egy raktárban a targoncás kidöntött egy tartóoszlopot, amely több állványsor ledőlését eredményezte, sok áru megsemmisült, illetve nem lehetett forgalomba hozni. A raktárat üzemeltető cég 1 milliárd 210 millió forint kárának megtérítését kérte a biztosítótól, amely azt megtagadta. Így per lett a károsodásból, az elsőfokú bíróság megállapította a biztosító helytállási kötelezettségét, amit a másodfokú bíróság elutasított.  A Kúrián kért felülvizsgálaton is a biztosító nyert. A károsult cég ezt kövezően jogegységi határozatot kért a Kúriától, mivel több korábbi kúriai határozat ellentmondott a rá érvényes határozatnak. A jogegységi tanács megállapította a biztosító helytállási kötelezettségét.
A Magyar Közlönyben megjelent jogegységi határozat kimondja: a korábbi felülvizsgálati határozat eltért három korábbi kúriai felülvizsgálati határozattól, de az eltérés nem volt indokolt. A Kúria a bíróságokra nézve kötelező jogértelmezésként megállapítja, hogy - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a biztosító helytállási kötelezettség alóli mentesüléséhez a szándékosságnak vagy a súlyos gondatlanságnak nem a  foglalkozási szabályszegés, hanem a biztosítási esemény, azaz a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia ahhoz, hogy alkalmas legyen a biztosító mentesülésére.

A raktár üzemeltetője és az anonimizált határozatban nem nevesített biztosító 2016-ban kötött – egyebek mellett – all risks üzemszünet biztosítást és az all risks vagyonbiztosítást (a biztosítás minden kárra kiterjedt). 

Az általános vagyonbiztosítási feltételek értelmében a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított vagy ezek alkalmazottja okozta, valamint, ha ezek a személyek szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesznek eleget a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségüknek.

Ezt kell vizsgálnia a bíróságnak

Az általános feltételek szerint a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése körében a szakképzett személytől elvárható gondosságot kell vizsgálni, a súlyos gondatlanság megítélése tekintetében pedig a szakképzett személytől elvárható magatartás a mérvadó.

A szerződés megkötését követő évben a raktárban a targoncavezető által manuálisan irányított targonca a két állványsor közötti szűk folyosós területen - hátramenetben - egy raklapnak ütközött és azt nekitolta az állványsor egyik lábának. Ennek következtében az állványzat eldőlt, és ledöntött több állványsort is, amelynek eredményeként a raktárban tárolt árukészlet részben megsemmisült, részben forgalomba hozatalra alkalmatlanná vált. A raktár üzemeltetője 1 milliárd 210 millió forint biztosítási szolgáltatás megfizetésére kérte kötelezni a biztosítót.

A fizetés megtagadása után indult perben az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a biztosító a kárt megtéríteni tartozik. (A közbenső ítélet csak a felelősségről szólt, a kár összegéről nem esett szó benne.)

Az indoklásában - egyebek mellett - megállapította, hogy a targoncavezető manuálisan irányította a targoncát, amikor a keskeny folyosós területen hátramenetben egy raklapnak ütközött és azt nekitolta az állványsor egyik lábának. Ebből azt a jogi következtetést vonta le, hogy a targoncavezető azért nem látta előre a kár bekövetkezését, mert bízott abban, hogy manuális irányítással sem fog raklapnak vagy polcnak ütközni.

Nem azzal a szándékkal váltott manuális irányításra, hogy kárt okozzon, de tudatának át kellett fognia, hogy ha a tiltások és a veszélyes üzemi jelleg ellenére a keskeny folyosóban manuális irányításra vált, akkor a személy- és vagyonbiztonságot fokozottan veszélyeztető helyzetet teremt. Ebben pedig egy csekélynek tekinthető vezetési hiba is aránytalanul súlyos következményekkel, akár a polcrendszer összedőlésével is járhat.

A targoncavezető könnyelműen bízott a manuális vezetés esetén fenyegető súlyos következmények elmaradásában, amely könnyelműséget a szándékossággal határos súlyos gondatlanságnak értékelt a bíróság, és ezt a raktárkezelő terhére figyelembe vette. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a targoncavezető súlyos gondatlansága miatt nem látta előre a kárt, ezért a káresemény nem minősül az általános feltételekben meghatározott biztosítási eseménynek. Tehát a biztosítónak nem kell fizetnie.

Ezt követte a raktár kezelője által kért kúriai felülvizsgálat. A Kúria ítéletében a jogerős (másodfokú) ítéletet hatályában fenntartotta.

Még egy panasz érkezett a bíróságra

A jogerős ítélet ellen a raktár kezelője nyújtott be jogegységi panaszt. A jogegységi határozat megállapítja: mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria felülvizsgálati tanácsa helytelenül foglalt állást arról, hogy a targoncavezetőnek az a magatartása, hogy kézi irányításra kapcsolta a targoncát a keskeny folyosón és nem tartotta be a biztonsági előírásokat, a gondossági kötelezettség kirívó elhanyagolását jelenti. A targonca vezetőjének számolnia kellett azzal, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenysége folytán jelentős károsodás következhet be, mégis, gondossági kötelezettségét kirívó mértékben elhanyagolva, felelőtlenül bízott a hátrányos jogkövetkezmények elmaradásában.

A felsoroltakkal szemben a biztosító helytállási kötelezettség alóli mentesüléséhez a szándékosságnak vagy a súlyos gondatlanságnak nem a mögöttes (foglalkozási, közlekedési) szabályszegés, hanem a biztosítási esemény, azaz a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia ahhoz, hogy alkalmas legyen a jogkövetkezmény kiváltására. A konkrét esetben önmagában a foglalkozási szabályszegés ilyen következtetés levonására nem adhat alapot.

A Kúria következetes abban a gyakorlatában,  amely szerint a súlyos gondatlanság általában akkor állapítható meg, ha a gondosság olyan feltűnő elhanyagolása áll fenn, ami már egészen közel áll a szándékossághoz. A súlyos gondatlanságnak emellett csak akkor van jelentősége, ha az a károsodás előidézésére irányul. Ez az adott esetben a gondosság olyan szintű elhanyagolásában jelentkezett volna, amelyből következően a targoncás szinte a kár - mint eredmény - bekövetkezését kívánta. Ez a konkrét esetben - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - biztosan nem állapítható meg. A biztosítónak tehát helyt kell állnia.


Forrás