Mellékeljük számotokra a Pozderka Ügyvédi Iroda jóvoltából az alábbi jogszabály változásokat, mely az alkuszok működését érinthetik.

Kedves Kollégák!

 

Mellékeljük számotokra a Pozderka Ügyvédi Iroda jóvoltából az alábbi jogszabály változásokat, mely az alkuszok működését érinthetik.

 

Magyar Közlöny 2022. évi 123. szám (2022. július 22.)

Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása (2022. július 19.)

• a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani;
• a megyék elnevezése vármegyékre változik 2023. január 1-től azzal, hogy a megyére utaló elnevezés a hatálybalépést követően is használható mindaddig, amíg a vármegye megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

Az alábbi linken érhető el a dokumentum:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/df459c529b25718dbbc3a97fa44362759eace856/megtekintes

 

 

1. évi XX. törvény a pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

A módosítás a biztosítási fedezet maximumösszegeit érinti a következők szerint (a módosítás dőlt, aláhúzott betűvel látható)::

1. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer egymillió-háromszázezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer hatmillió-négyszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

 

 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

A módosítás szövegpontosítást jelent az MNB ellenőrzési eljárásaira vonatkozóan a következők szerint (a kiegészítés dőlt, aláhúzott betűvel látható):

1. §

(7) Az MNB a határozatainak teljesülését folyamatos felügyelés keretében – indokolt esetben – átfogó vizsgálatban vagy utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

 

1. §

(4) Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott határozatainak teljesülését folyamatos felügyelés keretében – indokolt esetben – fogyasztóvédelmi utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó megállapítások vizsgálatára.

 

 

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

A módosítás az alábbiakra vonatkozik:

• a függő biztosításközvetítő ügynök működésére vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy ha a biztosításközvetítői tevékenységet ügynökként a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet végzi,

• akkor ő végezhet állományápolási tevékenységet az általa értékesíthető termékkel versengő termékhez tartozó biztosítási szerződések vonatkozásában, amennyiben az állományápolással érintett versengő termék tekintetében - az  adott biztosítóval fennálló megállapodásban is rögzítetten - új biztosítási szerződés megkötését már nem készíti elő; továbbá
• a kizárólag állományápolással érintett befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez (ideértve a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási terméket is) tartozó szerződések lejárat előtti megszűnése esetében a megszűnést követő egy éven belül a megszűnt szerződések szerződői és biztosítottjai részére befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez tartozó új biztosítási szerződést jutalék ellenében, illetve üzletszerűen nem készíthet elő;

 

• a biztosítási értékesítés fogalma változott a következők szerint (a kiegészítés dőlt, aláhúzott betűvel látható)::

1. § (1)
2. biztosítási értékesítés: azon - a biztosítási szerződés vagy különösen a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet által biztosítotti jogviszony létrehozására irányuló - üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének vagy a csoportos biztosítási szerződéshez különösen a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet által új biztosítottak csatlakozásának előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:
3. a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesítését elősegítő - lépést,
4. a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési - szakmai alapon végzett - tevékenység,
5. adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést,
6. tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve biztosításközvetítőkről vagy biztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést;

 

• a Szolvencia II irányelv értelmében az euróban megadott összegeket ötévente felül kell vizsgálni a vonatkozó szabályoknak megfelelően, ennek megfelelően a nagykockázat során megállapított euró összegek, a minimális tőkeszükséglet euró összegei, valamint a kisbiztosítókra vonatkozó hatályhoz rendelt euró összegek módosításra kerültek.

 

Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2022. augusztus 6-án lép hatályba azzal, hogy a nagykockázatokra, a minimális tőkeszükségletre és a kisbiztosítókra vonatkozó euró összegek módosítása 2022. október 19-én lép hatályba.

 

Az alábbi linken érhető el a dokumentum:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/df459c529b25718dbbc3a97fa44362759eace856/megtekintes

 

 

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 196 (2022. július 25.)

A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

 

Kihirdetésre került az SFDR rendelet második szintű szabályozása a szabályozástechnikai standardokról.

 

Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

 

Az alábbi linken érhető el a dokumentum:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2022:196:FULL&from=EN

 

Köszönettel és Üdvözlettel:

Püski András elnök

Kósa Attila főtitkár

MABIASZ