Hosszú évek visszaesése után ismét nő a penetráció a magyar biztosítási piacon, köszönhetően az első félévben két számjegyű mértékben emelkedő díjbevételeknek, amiben az extraprofitadó kedvező átalakításának is nagy szerepe van. A biztosításközvetítői piac is örülhet: nemcsak a jutalékbevételei nőnek dinamikusan, de az itt dolgozó természetes személyek számának a csökkenése is megállt.  Kihívások persze vannak bőven, a lakásbiztosítási árstoptól a továbbra is magas adóterhelésen át a Szolvencia II. felülvizsgálatáig - ezekről is szó esett Esztergomban a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) biztosításszakmai konferenciáján.

Végre pozitív trendek láthatók a magyar biztosítási piacon

Ha néhány éve tíz csapásról beszéltünk a biztosítási szektorban, akkor az idei évben tíz pozitív trendről érdemes említést tenni - mondta előadásában Nagy Koppány, az MNB igazgatója, utalva az első félév piaci adataira, amelyek nemcsak az 1000 milliárd forint feletti első féléves díjbevételi szint és a 197%-os tőkefeltöltöttség, hanem a 6,5%-ról 12,9%-ra emelkedő biztosítói tőkearányos megtérülés, sőt a piaci penetráció szempontjából is javulást mutatnak. A tavalyi 2,1%-kal szemben jelenleg 2,6%-on áll a piaci penetráció, de az évközi adat mindig magasabb, 2025 végén 2,3-2,4%-on állapodhat meg a díjbevétel / GDP arány. A magyar háztartások vagyona a régió élmezőnyében van (különösen az ingatlanokkal együtt), a biztosítók és a pénztárak vagyona ugyanakkor csak a GDP 5%-át teszi ki. A 4000 milliárd forint feletti biztosítási tartalékok befektetéseiben emelkedik az állampapírok szerepe. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad:

a biztosítók 10%-os tőkearányos megtérülése (Szolvencia II. alapján) a pótadó mellett is egyensúlyi helyzetet jelent

- vélte Nagy Koppány, aki elégedetten nyugtázta a verseny élénkülését is, amelyet jól mutat a piaci koncentráció csökkenése a legtöbb piaci szegmensben.

Ami a szabályozást illeti, két nagy felkészülési feladata van jelenleg a biztosítási piacnak: a Szolvencia II. felülvizsgálata, amely a küszöbértékek emelkedésével a kis és nem komplex intézmények számára könnyítést jelent, illetve a Biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (IRRD), amely alapján ki kell majd jelölni egy szanálási hatóságot Magyarországon is.

Az életbiztosítási piacon dinamikusan nő a rendszeres díjas termékek értékesítése, a korábbi 50 milliárdos állandósult szintről akár a 90-100 milliárd forintot is elérheti az idei év egészében. Az életbiztosítások értékesítésében jelentősebb a függő és a többes ügynökök, illetve a banki csatornák szerepe, mint az alkuszoké. A piacra jótékony hatással van az etikus életbiztosítási szabályozás, hiszen 12 éve még 6,1 év volt az életbiztosítások átlagos megmaradási ideje, ma ez 10,9 év (az EU-ban még mindig jóval hosszabb, nagyjából 20 év.)

Az etikus 2.0 életbiztosítási szabályozás hatására július 1-jével ki kellett vezetniük a biztosítóknak az ügyfélértéket nem teremtő eszközalapokat, ezt a feladatot a biztosítók 98%-ban elvégezték.

- ismertette az MNB-igazgató, hozzátéve: 2023 végéről 1,5 százalékponttal nőtt az eszközalapok átlagos várható teljesítménye, és 3%-ra csökkentek az átlagos költségeik. Jelenleg a hitelfedezeti biztosítások értékének a javításán dolgozik az MNB.

Ami a nem-életbiztosításokat illeti, szinte egységesen 10%-os díjbevétel-emelkedést mutatnak az egyes termékek, és versenyt élénkítette a lakáskampány és a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások terjedése is. Csökkent a piaci koncentráció, a rögzített biztosítási összegre eső díjak mérséklődtek, a biztosítottság javult, így az MNB szerint a lakásbiztosítások esetében év végére szintén egy egészséges egyensúlyi állapot következhet be. A lakásbiztosítás jó kopogtató termék az alkuszok számára, amelyek a nem-életbiztosítások esetében jelentős értékesítési részesedéssel rendelkeznek.

Fordulatok és kihívások a szektorban

2000 óta nominálisan 363%-kal, reálértéken viszont csak 31%-kal nőtt a magyar biztosítók díjbevétele, és a 2021 óta bekövetkezett reálérték-visszaesést még nem sikerült ledolgozni – hívta fel a figyelmet előadásában Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke. A biztosítói extraprofitadó átalakulása és nyomában az egyszeri díjas életbiztosítások fellendülése hozzájárult viszont az idei első félévben ahhoz, hogy több mint 20%-kal nőtt a díjbevétel éves összevetésben, és egyébként korrigált alapon is 10% feletti a dinamika. Enyhe díjbevétel-emelkedés jellemzi az elterjedtebb termékeket, de a telített piacokon is lehet dinamikusan növekvő szegmenseket találni, Magyarországon ilyen például a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások piaca.  

Amira büszke lehet a biztosítási szektor, az a lakásbiztosítások piaca

– vélte Holló Bence. Jelenlegi legjobb tudásunk szerint a lakásbiztosítások penetrációja Magyarországon 80%-os, ami nemzetközi összevetésben is nagyon kedvező. A magyar lakásbiztosítások európai összehasonlításban is kiemelkedő ár-érték arányt biztosítanak, és számos európai országgal ellentétben nálunk elenyésző az önrészes lakásbiztosítások aránya. A lakásbiztosítási kampány viszont összességében nem növelte jelentősen a lakásbiztosítási szerződések számát, az idei kampány pedig kevesebb szerződést érintett, mint a tavalyi. Míg 2024-ben 500 ezer darab szerződés mozdult meg, 2025-ben 417 ezer. A biztosítók megosztottak abban, érdemes-e folytatni a kampányt, de szeretnék egyszerűsíteni az adminisztrációs terheket.

Az autóbiztosítások esetében a kgfb darabszáma nő, a cascóé viszont csökken. A háztartási megtakarítások szépen emelkednek, ugyanakkor az életbiztosítások aránya 5% környékén stagnál. Az életbiztosítási piac sikersztorija a nyugdíjbiztosítások dinamikus növekedése, a többi részszegmensnél nem ennyire szép az összkép.

Jó hír a biztosításközvetítői piac számára, hogy hosszú idő után 24 ezer fő környékén megállt a természetes személyek számának csökkenése,

az alkuszok száma nőtt, a függő ügynököké csökkent.

A MABISZ ügyeiről szólva Holló Bence előrelépésként értékelte, hogy az extraprofitadó-terhét a tavalyi 102 és a változás nélkül számított idei 117 milliárd forintról

64 milliárd forintra tudja csökkenteni a szektor, ha elegendő állampapírt vásárol.

Sikerült elérni tavasszal a szabályozónál, hogy jövőre az állampapír-beszámítás mértéke kedvezőbb lesz, és a folyamatban lévő tárgyalások alapján az életbiztosítások adóterhe még tovább csökkenhet.

A szabályozói kihívások között említette Holló Bence a lakásbiztosítási árstopot, ami súlyos milliárdos terheket jelent a szektor számára, és részt vesz a szektor a babaváró hitellel kapcsolatos káralapban is. Jelenleg zajlik az egyeztetés az MNB-vel a hitelfedezeti biztosításokkal kapcsolatos várható MNB-ajánlásról, célkitűzés a közvetítői egyszerűsítése és a kétszintű vizsgarendszer bevezetése, egy egyszerűbb, kockázati termékekről és egy komplexebb megtakarítási célú életbiztosításokról szóló vizsgával.

Brüsszelben dőlnek el a nagy kérdések

A pénzügyi szektor egy inkubátorszektor, mindent itt kísérleteznek ki először, így életünk nagy részét Brüsszelben töltjük – mondta előadásában Zsolnai Alíz, az NGM Pénzügyi szabályozási főosztályának a főosztályvezetője, jelezve ezzel, milyen erős mértékben határozza meg az EU a szektor szabályozását. Mint mondta, az irányelvek egyre kisebb mozgásteret biztosítanak a hazai implementáció terén. Jelenleg a RIS elnevezésű irányelv van terítéken, amely „ajtóberúgással” érkezett, és az ösztönzők területén okozta a legnagyobb felszisszenést, hiszen az eredeti változat szerint betiltotta volna a jutalékot, teljesen felváltva az ügyfél által fizetendő díjjal. Végül innen sikerült visszalépni, de a szabályalkotás nem zárult még le, a dán elnökség 2025 végéig szeretné ezt elérni.  Ezen felül aktuális a piac számára a Nagy Koppány által említett Szolvencia II. felülvizsgálat és az IRRD is a piac számára is, illetve a

távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény

is, amelyet most bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány.

Mentorprogramon dolgoznak

Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke nyitóelőadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy szakmájuk számára mindig az ember lesz a középpontban, a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti tevékenységüket a két legfontosabb területen, az ügyfélkezelésben és a szakmaiságban. A közvetítők bevételei évről évre emelkednek, bár ezt a dinamikát nem mindenki érzékeli egyenlően. Erőteljes konszolidáció zajlik a szektorban, ez folytatódni is fog, és egyáltalán nem probléma, ha természetes módon zajlik, hiszen a versenyképesség érdekében szükség is van rá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy

szeretné, ha színes maradna a szakma, és a mennyiségi szűkülés nem járna együtt a tevékenység elszürkülésével.

A FBAMSZ eredményei között említette Papp Lajos, hogy a másik nagy alkuszi szervezettel, a MABIASZ-szal stratégiai együttmüködésben, egymást támogatva lépnek fel egy sor területen. A FBAMSZ céljai között szerepel egy mentorprogram elindítása, amelyhez törvénymódosításra van szükség, és amelynek a részleteiről a szervezet vezetői a Portfolio-nak adott interjújukban a múlt héten beszéltek. Papp Lajos szerint arra kell közösen megoldást találni, hogy a fiatalok is merjenek és akarjanak emberekkel foglalkozni.

Forrás