A MABIASZ 2026-os visegrádi konferenciáján két napon keresztül a biztosítási szektor legfontosabb szereplői, döntéshozói és szakmai képviselői beszéltek a piac jelenlegi helyzetéről, kihívásairól és jövőjéről. A közös gondolkodás középpontjában nemcsak a számok, hanem a szakma hosszú távú fenntarthatósága állt.

Az idei konferencia egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a biztosítási piac szereplői egyre nyíltabban beszélnek a szektorban az elmúlt években tapasztalható anomáliákról, a jövőbeli kihívásokról és a működési környezet változásairól.

A konferencián több visszatérő kérdés is hangsúlyosan megjelent:

• Ki fog biztosítást közvetíteni 10 év múlva?
• Hogyan tartható fenn a személyes tanácsadás szerepe egyre gyorsabban digitalizálódó környezetben?
• Hol húzódik az egyensúly az ügyfélvédelem és az adminisztratív terhek között?
• Hogyan tud a szakma közösen és hatékonyan fellépni a szabályozási kérdésekben?

A MABIASZ előadásában külön hangsúlyt kapott, hogy a Szövetség mögött ma több mint 120 alkuszcég, közel 2000 tanácsadó és mintegy 200 milliárd forintos kezelt állomány áll.

Püski András elnök úr megnyitójában a tagságtól érkezett korábbi jelzések alapján felszínre került, hogy a korábbi években kialakult működési mechanizmusok — például az állami vagyonportfóliók koncentrált kezelése vagy a központi támogatásokhoz való hozzáférés — milyen hatással voltak a piac szereplőire és a versenyhelyzetre, mennyire torzították azt.

A MABIASZ tagsága részéről is megfogalmazódott az az igény, hogy a szakma számára hosszú távon kiszámíthatóbb, átláthatóbb és kiegyensúlyozottabb működési környezet alakuljon ki és többször felvetődött az a kérdés, hogy a biztosítási szektor is keresi a saját Balásy Gyuláját.

Roger van der Linden úr, a holland brókerszövetség, az Adfiz elnöke és a BIPAR Broker Comitee vezetője dr. Püski András tolmácsolásával és közreműködésével a holland biztosítási és alkuszi piacra adott betekintést és felvázolta a szektor előtt álló, európai szinten is megoldásra váró kihívásokat.

Pogátsa Zoltán előadásában makrogazdasági kontextusba helyezhették a résztvevők a biztosítási szakmát és több olyan témáról is hallhattak, melyek komoly kihívást jelentenek a következő években a magyar gazdaság számára és amely a társadalmi hatásain keresztül a biztosítási szektort is formálni fogják.

Az FBAMSZ előadásában elhangzott: a szakmai érdekképviselet ma már nem lehet opcionális kérdés. A felügyeleti párbeszéd, a jogalkotási konzultáció, a szakmai sztenderdek és a nemzetközi képviselet a piac jövőjének alapvető elemei.

A konferencia gazdasági és piaci előadásai ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a biztosítási piac stabil és növekvő, de számos strukturális kihívással néz szembe. Az MNB adatai szerint a biztosítási szektor díjbevétele 2025-ben már megközelítette a 2000 milliárd forintot, miközben a penetráció és az öngondoskodási mutatók továbbra is elmaradnak az optimális szintektől.

• a magánegészségbiztosítás fejlesztése,
• a lakásbiztosítási védelem erősítése,
• a szabályozási környezet egyszerűsítése,
• a digitalizáció és innováció ösztönzése,
• valamint a szektort terhelő különadók kérdése.

A konferencia talán legfontosabb üzenete az volt:

A biztosítási szakma jövője nem egyetlen szereplő kezében van. A piac jövőjét csak közös szakmai párbeszéddel, együttműködéssel és valódi érdekképviselettel lehet alakítani.

Püski András elnök úr szavaival élve:

„A szakma hangja akkor hallatszik igazán, ha együtt, összefogva és őszintén szólalunk meg."

Köszönjük minden előadónak, résztvevőnek és partnernek az együtt gondolkodást.