A magyar férfiaknak átlagosan 7-tel kevesebb nyugdíjasév jut, mint a magyar nőknek az OECD adatai szerint. Ez már csak azért is aggasztó, mert a munkában töltött évek száma pedig egyre csak nő Magyarországon. Ehhez képest viszonylag kevés magyarnak jut eszébe az előtakarékosság: pedig a társadalom előregszik, így egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, amit a rendszer előbb-utóbb nem fog bírni.

Elképesztő a különbség a magyar nők és férfiak között a becsült nyugdíjban töltött évek tekintetében: az OECD legfrissebb, 2018-as adataiból kiderült, hogy a férfiak pont 7 évvel kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjaséveket, mint a nők. Számszakilag ez úgy néz ki, hogy mialatt a nőknek 22,9 évnyi nyugdíjat becsülnek, addig a férfiaknak csupán 15,9-et.

Ha tízéves adatokat nézzük, látható, hogy mialatt a nőknél ez az időtartam gyakorlatilag nem változott, a magyar férfiak több mint egy évvel kevesebb nyugdíjra számíthatnak. A legkorábbi adat 1970-ből származik, amikor a nők még 12,2 évet, a férfiak 9,3 évek töltöttek átlagosan nyugdíjban. A változás nem egyenletes növekedést mutat: a statisztika szerint a legjobb év 2004 volt, amikor még a férfiak 17,3 évig, a nők 24,4 évig élvezhették a nyugdíjat. A folyamatos emelkedés 2002-2004-ig tartott kisebb visszaesésekkel, viszont azóta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat.

Érdemes megjegyezni, hogy idő közben emelkedett a nyugdíjkorhatár Magyarországon: az 1990-es évek elején az általános öregségi nyugdíjkorhatár magyarországon a férfiak esetében a 60, a nőknél az 55 éves kor volt. 1999 után azonban ez emel-kedni kezdett és mind a férfiak, mind a nők számára bevezették az előrehozottnyugdíjkorhatárt. Legutóbb pont az év elején volt változás, míg ez 2019-ben 64 év volt, 2020-tól pedig 64 és fél év. Ezelőtt 10 évvel még 62 év volt a korhatár, amelyet az akkori tervek szerint fokozatosan emelnek 65-re.

Az OECD-országok közül a legtöbbet, 26,9 évet a francia nők töltenek nyugdíjban, a legkevesebb időt, 12,9 évet pedig a dél-koreai férfiaknak prognosztizálnak a szervezetnél.

Ennyit kell dolgoznia a magyar nőknek, férfiaknak

Ahogyan a nyugdíjban töltött évek száma csökken, a munkában töltötteké természetesen nő. A Pénzcentrum is beszámolt az Eurostat korábbi jelentéséről, amelyből kiderült, hogy az EU-ban élő férfiaknak várhatóan többet kell majd dolgozniuk, mint a nőknek. Előbbiek ugyanis várhatóan 38,6 évet fognak majd dolgozni, míg utóbbiak 33,7-et.

Ha az adatok alapján az EU országait hasonlítjuk össze, miként alakul a várhatóan munkával töltött évek száma, akkor azt találjuk, hogy a "legrosszabbul" a svédek jártak, ott ugyanis egy mai 15 éves gyerek várhatóan 41,9 évnyi munka elé néz, egy ugyanilyen korú holland 40,5 elé, míg egy dán 39,9 elé. Az éremnek persze két oldala van, munkaévek szempontjából a mai olasz fiataloknak van a legjobb dolguk, ők 31,8 évnyi munkára számíthatnak, ami 10 (!) évvel kevesebb, mint a listavezető Svédországban. De ugyancsak alacsony a várható munkával töltött évek száma Horvátországban (32,4) és Görögországban is (32,9).

Magyarország is inkább a kevesebb várható munkával töltött évű országok közé sorolható. Hazánkban ugyanis a 2018-as adatok szerint, egy 15 éves fiatal várhatóan 34,1 évet kell majd, hogy dolgozzon. Ez pedig több mint két évvel elmarad az EU-s átlagtól. Az adatokból ugyanakkor az is kiolvasható, hogy 18 év leforgása alatt hazánkban is brutális megnőtt a várhatóan munkával töltött évek száma, hiszen míg

Ezen felül kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként alakult a várható munkával töltött évek száma a férfiak és a nők esetében hazánkban. Az adatokból kiderült, hogy még 2000-ben egy átlagos fiatal, magyar fiú 30,3 munkavégzéssel töltött évre számíthatott, addig egy átlagos fiatal, magyar lány 24,7 évre. Ez 5,6 év különbség volt 19 éve. Ezzel szemben 2018-ra egy átlagos fiatal férfi már 36,9 év munkaviszonyra készülhetett, míg egy lány 31,1 egyre. A két nem közötti különbség tehát 5,8 évre nőtt 18 év leforgása alatt.

Rengetegen nem gondolnak a jövőre

Bár egyre többet dolgozunk, és egyre kevesebbet töltünk nyugdíjban, egyelőre elég kevés magyar gondol a nyugdíjcélú megytakarításokra. Egy korábbi felmérésből kiderült, hogy a magyarok 70 százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány 2015-ben még 87 százalék volt . Az idősebbeknek fontosabb, hogy félretegyenek: az 50 év feletti válaszadók 76 százaléka nyilatkozott így, míg a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka. A 15 évesnél idősebbek 35 százalékának semennyi félretett pénze nincs, 21 százalék hagyományos megtakarítónak tekinthető (kockázat és befektetés kerülőbb, inkább készpénzben és betétben tartja spórolt vagyonát), míg 44 százalék érett megtakarító, aki jobban informált, és magasabb befektetési affinitással rendelkezik.

A legtöbben vészhelyzetre spórolnak (70 százalék), míg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, például lakásvásárlásra vagy -felújításra 45 százalék. Jelentősen visszaesett ugyanakkor a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya 2019-ben: a 2015-ben mért 47 százalékkal szemben

Pedig a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebbeknek kell majd eltartaniuk egyre többeket, így aki nem tett félre fiatalkorában, annak nehéz lehet a nyugdíjas időszaka. Azt mondhatjuk, hogy aki időskorára szeretne egy átlagos életszínvonalat fenntartani, annak 40 éves kora körül bizony el kell kezdenie a nyugdíj-előtakarékoskodást - pontosabban legkésőbb ekkor. A nyugdíjbiztosításokat az állam is támogatja, mégpedig úgy, hogy az éves befizetések után 20 százalékot, de legfeljebb egy bizonyos összeget (ez kategóriánként változik) leírhatunk az adónkból.

Forrás