Közzétette az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan is a megtakarítási célú életbiztosításoknál már évek óta elérhető Teljes Költségmutatókat (TKM), ezzel nemcsak egymással, hanem fő riválisukkal, a nyugdíjbiztosításokkal is összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjkasszák, bár a két számítási módszertan enyhén eltér. A TKM-számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,89-5,69%-os terhelése.

Itt vannak a TKM-értékek

2019 októberében jelentette be az MNB, hogy kiterjeszti a megtakarítási célú életbiztosításoknál már régóta használt Teljes Költségmutatókat (TKM) az önkéntes nyugdíjpénztárakra is, így azok többé-kevésbé összehasonlíthatók az egyik főbb versenytársukkal, a nyugdíjbiztosításokkal. Az MNB ajánlása január 1-jétől él, a pénztáraknak múlt péntekig kellett leadniuk a TKM-számaikat, melyeket a felügyelet honlapján közzé is tett.  

A TKMnyp abban újdonság a pénztárak esetén elérhető korábbi mutatószámokhoz képest, hogy előretekintő költségeket próbál megjósolni ahelyett, hogy múltbéli költségeket vesz alapul. A TKMnyp egy pénztártag feltételezett, hosszú távú megtakarításának, modellezett költségét mutatja be.

A BIZTOSÍTÓI TKM-HEZ KÉPEST ELTÉRÉS, HOGY 10, 15 ÉS 20 ÉV HELYETT A TKMNYP 10, 20 ÉS 30 ÉVRE KERÜL KISZÁMÍTÁSRA.

Akár a biztosítói TKM-nél, a TKMnyp-nél is:

• Az EIOPA kockázatmentes hozamgörbével számolnak, mint feltételezett hozam,
• 25 ezer forintos havi díjat fizet be az ügyfél / tag,
• minden közvetett költséget figyelembe vesz,
• portfóliókra lebontva elérhető,
• a költségmentes és a költségterheléses forgatókönyv belső megtérülési rátájának különbségét tükrözi.

Az MNB friss számaiból kiderül, hogy a pénztárak a fenti paraméterek mellett többnyire lényegesen olcsóbbak a nyugdíjbiztosításoknál, a legnagyobb, elszámoló egységes pénztáraknál még a legdrágább portfóliók TKM-értéke is 2,5% alatt van 10 éves időtávon. A drágább pénztári portfóliók egyébként általában kockázatosabb eszközökbe fektetnek, alapok alapja konstrukcióban.

Még a 2,5% is barátságos érték egyébként a nyugdíjbiztosítások költségterheléséhez viszonyítva, a legolcsóbb nyugdíjbiztosítás 1,89%-os TKM-mel, a legdrágább 3,54-5,69%-os TKM-mel működik 10 éves időtávon.

A dinamikus pénztári portfóliók bár drágábbak, általában magasabb hozampotenciállal is kecsegtetnek, a legjobban teljesítő nyugdíjpénztári alapokkal akár 20% fölött is kereshettünk tavaly.

Nyugdíjpénztárakban persze hosszabb távon érdemes megtakarítani, már csak azért is, mert 30 éves időtávon a legdrágább pénztár TKM-értéke sem éri el a 1,5%-ot a legnagyobb pénztárak közül.

Ha a szektor egészét nézzük, nem csak a legnagyobbakat, látható, hogy akad olyan munkáltatói portfólió, melynek TKM-értéke túllépi a 1,5%-ot 30 éves időtávon is.

A legolcsóbb pénztárak is munkáltatói kasszák egyébként: a Bongrain munkáltatói pénztár tagjai 30 éves időtávon alig 0,19%-os TKM-mel kell, hogy "megbirkózzanak".

De hát én korábban teljesen más számokat láttam

Az MNB eddig is publikált pénztári költségszámokat, ilyen például a díjterhelési mutató, ami azt mutatja meg, hogy a teljes kezelt portfólióra nézve a pénztár mekkora költséget számít fel. Vagyis ez a mérőszám sem fejezi ki az ügyfelek konkrét költségét, hanem egy múltbéli költséget mutat meg, ami a pénztár teljes vagyonára vonatkozik.

A díjterhelés több esetben is lényegesen alacsonyabb, mint a TKM, hiszen a teljes kezelt portfóliónak részét képezik olyan ügyfelek is, akik hatalmas tagdíjakat fizetnek kockázatkerülő portfóliókba és olyanok is, akik már nyugdíjba mentek, de még nem vették ki a pénzüket a pénztárakból.

Most akkor mennyit fizetek pontosan?

MIKÖZBEN MIND A TKM, MIND A DÍJTERHELÉSI MUTATÓ KIVÁLÓ ESZKÖZ ARRA, HOGY AZ ELTÉRŐ PÉNZTÁRI PORTFÓLIÓKAT ÖSSZEHASONLÍTSUK EGYMÁSSAL, EZEK A SZÁMOK NEM FELTÉTLEN EGYEZNEK MAJD MEG AZOKKAL A KONKRÉT KÖLTSÉGEKKEL, MELYEKET SAJÁT MEGTAKARÍTÁSUNKRA KI KELL MAJD FIZETNÜNK.

Nyugdíjpénztáraknál úgynevezett sávos költségelvonás érvényesül, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb tagdíjakat fizetőknek lényegesen magasabb a költségterhelése, mint azoknak, akik rendszeresen, magasabb összegeket tesznek félre nyugdíjra.

Ha az egzakt költségekről szeretnénk tájékozódni, 

• ki kell halásznunk a pénztári szabályzatokból a működési és likviditási alapba kerülő levonásokat,
•  valamint az MNB bruttó-nettó hozamadataiból többé-kevésbé ki tudjuk számolni a portfóliónk múltbéli kezelési költségeit is.

 Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy a legnagyobb nyugdíjpénztárak eltérő összegű rendszeres befizetések mellett mekkora vagyonarányos költséget számítanak fel a befizetett tagdíjakra nézve.

Forrás