System message
We know where we are going!

We know where we are going!

We have clear goals and a conscious vision for the future, and we hope that together we can mobilise forces that we could not do separately.

evek-ota-nem-kaszalt-ekkorat-az-mnb-mit-csinaltak-az-aranytartalekkal-portfolio-cikk

2020.06.03

Évek óta nem kaszált ekkorát az MNB – Mit csináltak az aranytartalékkal? - Portfolio cikk

Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.

Miből volt nyeresége a jegybanknak?

Azt már korábban bejelentette az MNB, hogy 2019-ben 254,7 milliárd forintos eredményt ért el, amiből 250 milliárdot osztalékként be is fizet a költségvetésbe. A napokban aztán megjelent a jegybank éves jelentése is, amiből már össze lehet rakni a képet, hogy tudtak ekkora nyereséget elérni.

Az MNB eredményének főbb tételei (milliárd forint)
  2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Nettó kamateredmény -94,0 -153,6 -49,4 -86,3 -42,7 -15,6 10,7 27,1 49,4
Nettó forint kamateredmény -312,7 -341,2 -231,4 -158,5 -93,0 -28,4 11,8 23,6 30,6
Nettó deviza kamateredmény 218,7 187,7 182,0 72,2 50,3 12,8 -1,1 3,5 18,8
Pénzügyi műveletek realizált eredménye 24,7 -33,2 -112,6 -119,6 14,9 16,8 1,2 -7,5 7,3
Devizaárfolyam-változásból származó eredmény 98,7 158,3 200,3 511,0 177,7 95,1 61,4 74,0 229,1
Egyéb tényezők -15,8 -11,3 -12,0 -277,7 -55,3 -42,0 -35,0 -45,8 -31,1
Eredmény 13,6 -39,8 26,3 27,4 94,5 54,3 38,3 47,8 254,7
Forrás: MNB, Portfolio
  • Egyrészt az alapkamat csökkentésével és a mérleg összenyomásával az MNB kamatkiadása is csökkent.A táblázatból látszik, hogy az MNB kamateredménye tovább javult, amivel folytatódott az évek óta látott pozitív tendencia. A tavalyi közel 50 milliárd forintos kamateredmény már jóval magasabb a néhány éve látott tetemes veszteségnél. Ez alapvetően két okra vezethető vissza:
  • Ezzel párhuzamosan a nemzetközi kötvényhozamok is mélypontra estek, amivel a jegybanki tartalékot alkotó papírokon is kevesebbet tud keresni az MNB.

Sokáig a két hatás valamennyire kioltotta egymást, aztán tavaly az első félévben emelkedett a deviza kamateredmény, elsősorban ez okozta az éves kamateredmények javulását is.

Ez még kevés lett volna a profit robbanásához – Mi történt a devizatartalékkal?

A fenti táblázatból is látszik, hogy a kamateredmény javulása még kevés lett volna a jegybanki profit megugrásához. A nyereségen belül a legjelentősebb tétel a devizaárfolyamon elkönyvelt profit volt, ami több mint 150 milliárd forinttal emelkedett 2018-hoz képest. Azt már szintén korábban közölték, hogy a megugrás jelentős részét az aranytartalékon realizált 140 milliárd forintos profit tette ki.

Ez annak volt köszönhető, hogy 2019-ben 1285 dollárról 1550 dollárra emelkedett a nemesfém unciánkénti ára, ez a több mint 20%-os drágulás pedig a 2018-ban megvett magyar aranytartalékban is megmutatkozott. Az egyetlen kérdés csak az volt, hogyan tudta realizálni ezt a nyereséget a jegybank úgy, hogy közben az aranytartalék szintje változatlan volt. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre korábban nem válaszolt az MNB, és az éves jelentésből sem derül ki, de a legvalószínűbb, hogy egyszerűen

AZ ÉV VÉGÉN „ÁTKÖTÖTTÉK” AZ ARANYAT, VAGYIS ELADTÁK JÓKORA ÁRFOLYAMNYERESÉGGEL, MAJD RÖGTÖN VISSZAVÁSÁROLTÁK A MAGASABB ÁRON.

Így fizikailag nem kellett hozzányúlni az aranytartalékhoz, viszont a nem realizált profit eltűnt azzal, hogy már magasabb az arany bekerülési ára. Erre utal, hogy a devizatartalék úgynevezett kiegyenlítési tartaléka (a nem realizált nyereség) ugyan a 2018-as 170 milliárd forintról 187,8 milliárdra ugrott, viszont a tavalyi féléves jelentés szerint az első félév végén még 213,9 milliárd volt. Ráadásul úgy, hogy az arany árának emelkedése a második félévben folytatódott.

Az arany árfolyamán elkönyvelt nyereségen felül még közel 90 milliárdos profitot realizált a jegybank a devizatartalékon, ez azonban már nem számít kiemelkedőnek a korábbi évek adatához képest. A 2018-as 74 milliárd forintnál ugyan magasabb, ami

NAGYRÉSZT A FORINT TAVALYI GYENGÜLÉSÉNEK VOLT KÖSZÖNHETŐ.

A devizatartalékon ugyanis akkor van realizált nyeresége az MNB-nek, amikor az alacsonyabb árfolyamon bekerült devizát aktuálisan magasabb piaci árfolyamon átváltja. A teljes tartaléknak folyamatosan van egy átlagos bekerülési árfolyama, ami folyamatosan kerül feljebb, hiszen az új devizaforrások magasabb árfolyamon kerülnek be. Az éves jelentés is elismeri, hogy 2019-ben

a bekerülési árfolyam tovább emelkedett, ugyanakkor ‒ a forint gyengülése következtében ‒ a hivatalos árfolyam emelkedése ennél nagyobb mértékű volt.

Az EUR/HUF árfolyamának alakulása2015. 06. 01.2016. 07. 01.2017. 08. 01.2018. 09. 01.2019. 10. 01.300310320330340350360370
Ennyi volt a tőzsdeválság? Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start 

A jelentés szerint az átlagos bekerülési árfolyam 2019 végén 316,55 volt, míg az év végi piaci árfolyam 330,52-nél állt. Amikor a jegybank devizát vált, akkor az átlagos bekerülési árfolyam és az aktuális piaci árfolyam közti különbséget realizálja nyereségként. De miért ennyivel alacsonyabb a bekerülési árfolyam? Azért, mert a tartalék egy része még évekkel ezelőtt, sokkal erősebb forint mellett került be a jegybank mérlegébe. Ez az átlagos szint fokozatosan kúszik feljebb azzal, hogy ma már a devizaforrások is az aktuális árfolyamon kerülnek be.

A jegybank alapvetően két esetben vált devizát:

  1. Ha az államnak tőke- vagy kamatfizetés miatt devizában kell törlesztenie. Ilyenkor a kormányzat kincstári egységes számláján lévő pénzből vált a jegybanknál.
  2. Ha az államnak valamilyen devizában keletkező bevétele van, ez a leggyakrabban devizakötvény-kibocsátásból vagy az uniós források átutalásából származik. Ebben az esetben a befolyó devizát az MNB forintra váltja, és szintén a kincstári egységes számlára kerül.

Az első hatás csökkenti, a második pedig növeli az MNB devizatartalékát, miközben az első esetben nyereséget realizál az átváltáson a jegybank, a második esetben pedig a friss devizaforrás magasabb aktuális árfolyamon kerül be, vagyis emeli az átlagos bekerülési árfolyamot.

Az éves jelentés alapján 2019-ben összességében közel egymilliárd euróval emelkedett az ország devizatartaléka, így az év végén 28,4 milliárd eurót tett ki. Az év során az ÁKK devizakiadásai mintegy 4,8 milliárd euróval mérsékelték a tartalékot, ebből származott a 90 milliárdos árfolyamnyereség. Közben növelte a tartalékot az Európai Bizottságtól érkezett nettó 4 milliárd euró, a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszának deviza pilléréhez, illetve a forintlikviditást nyújtó devizaswap tenderekhez köthető nettó közel 800 millió eurós pénzmozgások, valamint az eurótól eltérő devizaeszközök, illetve az arany euróban kifejezett mintegy 670 millió eurós átértékelődése.

A jegybank kiemeli, hogy a devizatartalék jövőre vonatkozó teljesítményét érintően továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartalékportfóliók teljesítménye negatív lehet azáltal, hogy

a magas minőségű eszközök hozamai extrém alacsony szinten vannak, illetve egy hozamemelkedés következtében elmozdulnak, ami rövid távon a meglévő kötvények leértékelődése miatti átértékelődési veszteség hatására rontja a tartalék teljesítményét.

Ugyanakkor egy hozamemelkedés hatása a tartalék rövid futamideje miatt középtávon az eredményre már pozitív, mivel a lejáró tartalékelemek újrabefektetése magasabb hozamszinten valósulhat meg.

 

 

Forrás