A nyugdíjcélú megtakarítások között kiemelt helye van az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknak és a nyugdíjbiztosításoknak. Mindkettő után igénybe vehető szja-kedvezmény, a befizetett összeg 20 százalékát írják jóvá a megtakarítási számlán. 

Mind a biztosítások, mind a pénztári megtakarítások összehasonlíthatók a költségük alapján, ez a teljes költségmutató (TKM). A költségek közötti különbség akár jelentős is lehet, alapvetően a pénztári számlának alacsonyabb a TKM-e, mint a biztosításé. Ez azonban még kevés az összehasonlításhoz.

A két megtakarítási forma ugyanakkor nem ugyanolyan. Mi a különbség közöttük, azt leszámítva, hogy a nyugdíjpénztári befizetés után évi 150 ezer forint kedvezmény járhat, a biztosítás díjfizetése után pedig csak 130 ezer? A legfontosabb eltéréseket gyűjtötte össze a Bank360.hu.

1. Hozzáférhetőség

A nyugdíjbiztosításhoz nem lehet hozzáférni addig, amíg a szerződés nem jár le, azaz el nem érjük a nyugdíjkorhatárt (az ezt megelőző haláleset természetesen külön kezelendő). A biztosítás feltörése azzal jár, hogy az adókedvezményt vissza kell fizetni 20 százalékkal növelten és még adózni is kell a hozam után. Hasonló büntetés jár a pénztári megtakarítás felbontásáért is, ám a nyugdíjpénztár tagja tíz év után adómentesen felveheti a befektetés hozamát. Később háromévenként ismét. Ilyen lehetőség a nyugdíjbiztosításoknál nincs.

2. Változatosság

A nyugdíjbiztosításoknál akár tíz-húsz féle portfólió közül választhatunk. Ez meglehetősen színes palettát jelent, így az ügyfelek változatosan és a maguk szája íze szerint állíthatják össze a befektetésüket. Pont emiatt a rugalmasság és szabadság miatt érdemes nagyon alaposan megismerni a nyugdíjbiztosítások portfólióit és költségeit, amihez segítséget nyújthat ez a részletes cikk. A pénztárak esetében viszont csak három-négy portfólió közül lehet választani. Ezek kockázatosságuk szerint vannak differenciálva, azaz van kifejezetten alacsony kockázatú - javarészt állampapírokból áll - és két-három magasabb kockázatú. Tehát míg a nyugdíjbiztosítások esetében a befektetés személyre szabható, addig a pénztáraknál csak a kockázat mértékét lehet meghatározni.

3. Önállóság

A nyugdíjbiztosítás több önállóságot követel, mint a pénztári befektetés. Utóbbinál csak meg kell határozni, mekkora kockázatot szeretnénk vállalni, ráadásul az idő előrehaladtával a jogszabályi előírások egyre kisebb kockázatot engednek. Persze ebben az esetben is fontos a választás, hiszen nagyon eltérő hozamokat tudnak produkálni a portfóliók. És bár sosem szabad kiindulni a múltbéli hozamokból, érdemes megismerni, hogyan teljesítettek korábban a kiszemelt nyugdíjpénztárak portfóliói.

Ezzel szemben a nyugdíjbiztosítások esetében az ügyfél maga állíthatja össze, milyen típusú befektetésekből álljon a portfóliója. Ez azzal jár, hogy ezt a portfóliót a későbbiekben is gondozni kell és időről időre érdemes átgondolni, hogy a stratégiánknak megfelelő alapokban parkol-e a megtakarításunk.

4. Ha nem fizetem

Ha nem fizeti az ügyfél a nyugdíjbiztosítás havi (negyedéves, féléves, éves) díját, akkor a szerződést előbb-utóbb díjmentesítik. Ez azt jelenti, hogy a szerződés nem szűnik meg, de további befizetés nem lehetséges és a biztosító a költségeit továbbra is vonja. Ez nem biztos, hogy előnyös az ügyfél számára. A nyugdíjpénztár esetében sem szerencsés a tagdíjfizetés elmaradása, mert ez esetben a hozamból vonja le a költséget a pénztár. Ugyanakkor a szerződés nem változik, azaz bármikor újra elkezdhet fizetni a tag.

5. Minimumdíj

A nyugdíjbiztosítások díja jellemzően havi 10 ezer forint. Ha az ügyfél ennél magasabb díjat vállal, de később kiderül, hogy mégsem tudja azt fizetni, csökkentheti az összeget. De csak a minimumdíj összegéig. A nyugdíjpénztárak esetében is van minimális tagdíj, ez nagyjából 5 ezer forint. Ennél alacsonyabb tagdíjat nem lehet vállalni, de a pénztár külön nem szankcionálja, ha a tag ezt mégsem fizeti be. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy nagyjából mekkora rendszeres díjat kell fizetni a nyugdíjpénztárnak, hiszen ebben is vannak jelentős eltérések attól függően, hogy mekkora havi megtakarítást vállalunk. Ha szeretnénk könnyedén eligazodni a költségekben, itt tudjuk összehasonlítani a önkéntes nyugdíjpénztárakat.

6. Nyugdíjkorhatár

A nyugdíjbiztosítási megtakarításhoz a nyugdíjkorhatár elérésével lehet hozzáférni. Ez a dátum azonban rögzített. Azaz arra vonatkozik, ami a szerződéskötéskor várható volt. Ha most szerződik valaki, akkor a hatályos szabályok szerint 65 éves korában megy nyugdíjba. A biztosítás akkor is lejár az ügyfél 65 éves korában, ha az akkori jogszabályok szerint már 66 vagy 67 éves korra tolódik az öregségi nyugdíj határa. A nyugdíjpénztárak esetében ez nem így van, ott a mindenkori jogszabály szerinti korhatár elérését követően szabadul fel a megtakarítás.

Összegezve

A nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár egyaránt hosszú távú, alapvetően a nyugdíjas évekre szóló megtakarítási forma. Mégsem ugyanaz a kettő. Érdemes szem előtt tartani a különbségeket, és azt választani, amelyik közelebb áll hozzánk, amelyikhez könnyebben tudunk alkalmazkodni és jobban ki tudjuk használni az előnyeit.

Forrás