Kihirdették az új kata-szabályokat
Július 3-án fogadta el az Országgyűlés a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amelynek talán legfontosabb pontja, hogy módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is. A törvényt július 13-án hirdette ki Áder János:
A módosítás értelmében a főállású adózók továbbra is havi 50 ezer forint, a nem főállású adózók havi 25 ezer forint tételes adót kötelesek fizetni 12 millió forintos bevételig, viszont 2021. január 1-jétől a következő változások lépnek érvénybe.
Ez nem egy jó végiggondolt szabályozás; a legtöbb biztosító vállalkozók segítségével értékesít, egy értékesítő pedig hozzá van láncolva egy céghez
– mondta el nekünk egy nagyobb biztosító értékesítési vezetője.
Mi lenne a megoldás?
Áder János a változások kihirdetésekor azt javasolta, hogy akinek nem tetszenek a mostani változások, átléphet egy másik adónembe. Látszólag kézenfekvő alternatíva lenne a társasági adó, de sok értékesítőnek ez nem jelent megoldást, hiszen csak minimálisan vagy éppen trükközve tudják bevételeiket számlákkal ütköztetni és mérhetetlen adminisztrációs terhet ró a nyakukba a rendszer.
A jutalékért dolgozók szolgáltatást értékesítenek, nem merül fel gyártási költség, bérleti költség, nincsen termék. Így elég nehéz a katán kívül bármilyen más adónemben tevékenykedniük
– mondta el nekünk egy hazai biztosító értékesítési csoportvezetője.
A vezető úgy véli, célszerű lenne különbséget tenni azok között, akik szellemi tevékenység, értékesítés mellett katáznak és azok között, akik egyéb tevékenység mellett teszik ezt. Úgy gondolja, érdemi segítséget jelentene, ha a szellemi szférában dolgozó vállalkozók esetén maradna a korábbi, 12 millió forintos, vagy akár az előtte érvényben lévő, 6 millió forintos limit abban az esetben is, ha egy cégnek számláznak.
Az új rendszer a kezdő biztosítási ügynököket is elrettentheti:
„Többünkben felmerült a kérdés, hogy hogyan tovább, milyen vállalkozási formát válasszunk, mi az előnyösebb. Többen munkát keresnek a vírus miatt, de sajnos az új munkatársak felvételét jelentősen korlátozza az intézkedés, mivel szem előtt kell tartanunk az ő érdekeiket is" – mondta el Perényi-Papp Dorottya értékesítő.
Alternatív megoldás lehet az, hogy a biztosítók és közvetítőcégek elkezdik alkalmazottként foglalkoztatni az értékesítőiket, erre viszont egyelőre még nem sok esélyt látunk, hiszen az elmúlt években inkább az volt a jellemző, hogy még azok a cégek is átálltak a vállalkozói modellre, melyek korábban ezt kerülték.
Az új szabályozás viszont nemcsak elrettentheti a fiatal vállalkozókat a biztosítói karriertől, hanem plusz adminisztrációs terhet is ró a vállalatok nyakába, hiszen a hárommillió forint fölötti bevételrészt nekik kell leadózniuk és adminisztrálniuk. Ettől függetlenül a megbízóként működő cégek valószínűleg csak akkor állnak át az alkalmazotti rendszerre, ha olyannyira megcsappan az értékesítői állomány, hogy az értékesítés is tarthatatlanul visszaesik. Bár a koronavírus-krízis, a gyors digitalizáció és az adózási változások egyszerre szakadtak most a biztosítási szektor nyakába, egyelőre erről még nincs szó.
- ha egy kifizető ugyanabban az évben ugyanannak a kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forint feletti bevételrész után 40 százalékos adót kell fizetni,
- az adót főszabály szerint a kifizető szerv és nem a vállalkozó fizeti, egyedül a külföldi kifizetőtől származó bevétel után fizeti az adózó a 40 százalékos adót.
Az elfogadott törvényt jelentős felháborodás övezte, három szakmai szervezet kérte a felülvizsgálatát, azzal érvelve, hogy túl nagy terhet ró a vállalkozásokra. Áder János ennek ellenére elfogadta a módosításokat, mondván, hogy egy jogszabályi kiskaput zár be úgy, hogy a több mint 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni, a korábbihoz képest nem kell több adót fizetnie.
Pórul járnak a biztosítási ügynökök
A szabályozás különösen rosszul érinti a biztosítási szektorban dolgozó értékesítőket, hiszen ők annak az egy cégnek számláznak, aki megbízza őket; egyes ügynökök esetén egy biztosító, többes ügynökök esetén egy biztosításközvetítő.
Esetükben tehát már jellemzően a 3 millió forintot meghaladó bevételrészre vonatkozna a 40%-os adóteher, ami azt jelenti, hogy havi bruttó 250 ezer forint átlagos bevétel fölött már jelentkezik az említett adókulcs.
A havi 250 ezer forintos bevétel leadózása után tehát nettó 225-200 ezer forint maradna az ügynökök zsebében, ráadásul a legtöbb értékesítő saját magának fizeti a ruházkodását, benzinpénzét, laptopját is.
"Személy szerint biztosan rosszul fognak érinteni a változások, mivel a fizetésem csökkenni fog az adók miatt.
A csapatom 90%-a katás vállalkozó, így hasonlóan problémát jelent számukra a módosítás
– mondta el nekünk Perényi-Papp Dorottya üzletkötő.
A Covid-krízis miatt eleve nehéz helyzetbe kerültek az értékesítők, hiszen az online átállással egy teljesen új értékesítési formát kellett megtanulniuk.
Kapcsolódó cikk:
MABIASZ levél Pénzügyminisztérim részére:
https://www.mabiasz.hu/tartalom/307/1/hirek/kata-adovaltozassal-kapcsolatos-level-pm-reszere