2020.09.03
Adtunk egy pofont a koronavírusnak: ez történt a magyar biztosításokkal az első hullám alatt - Portfolio cikk
Első ránézésre egyáltalán nem szívderítő, ami a magyar biztosítási piacon történt: az elmúlt évek dübörgő növekedését eltüntette a koronavírus, és a második negyedévben lényegében stagnáltak a díjbevételek. Ha viszont korrigáljuk a számokat a mindig volatilisen alakuló egyszeri díjas életbiztosításokéval, akkor máris más képet (+3,2%-ot) kapunk: a nem-életbiztosítások 2,8%-kal, a rendszeres életbiztosítások 4,9%-kal bővültek.
Sőt: tíz éve nem látott összegben áramlottak friss pénzek az életbiztosításokba a személyes találkozók visszaszorulása ellenére is, a biztosítók pedig ritkán látható nyereségről számoltak be.
A koronavírus elintézte, amit korábban elképzelni sem lehetett: nemcsak beindult, de bizonyos tavaszi hetekre dominánssá vált Magyarországon is az életbiztosítások tisztán online csatornákon történő értékesítése. Erről itt írtunk részletesebben. A „karantén” időszaka olyannyira nem volt sikertelen az értékesítés szempontjából, hogy az MNB korábbi adatai szerint, amelyekről itt számoltunk be, 10 éve nem látott nettó értékesítési számokat mutatott fel az életbiztosítási piac a második negyedévben.
A megugrott értékesítéssel együtt számos érdekes anomália is felütötte a fejét: jelentős összegek vándoroltak például ázsiai részvényalapokba, erről pedig itt írtunk. A már ismert jelenségek ellenére sok újdonságot tartalmaznak az MNB ma közzétett második negyedéves adatai a magyar biztosítási piacról. Kiderült például, hogy
A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN MINDEZEKKEL EGYÜTT IS MINDÖSSZE 0,6%-KAL NŐTT A MAGYAR BIZTOSÍTÁSI PIAC DÍJBEVÉTELE 2019 HASONLÓ IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST: AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOKÉ 1,9%-KAL VISSZAESETT (NYERS SZÁM), A NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOKÉ 2,8%-KAL NŐTT.
Az év első felének egészét tekintve a szektor 3,6%-ot emelkedett, az élet üzletágak 0,6%-kal, a nem-élet üzletágak 6,0%-kal bővültek.
Lényegében stagnált tehát a második negyedévben a magyar biztosítási szektor egésze, ez azonban elsősorban az egyszeri díjas életbiztosítások 23%-os visszaesésének tudható be. Ha ezeknek a mindig volatilisen alakuló díjától megtisztítjuk (pontosabban 10%-os súllyal korrigáljuk) az adatokat, akkor 3,2%-os emelkedést kapunk, amiből a nem-életbiztosítások 2,8%-os, a rendszer életbiztosítások pedig 4,9%-os növekedéssel vették ki a részüket. Utóbbi összhangban látszik lenni azzal, hogy az életbiztosítási tartalékokban lévő pénz (június végén 2103 milliárd forint) a második negyedév során 97 milliárd forinttal növekedett, amiből a nettó tranzakciók 24 milliárdot magyaráztak, a maradék a pozitív hozamok eredménye.
Ha nem a díjfizetés módja (egyszer vagy rendszeres) szerint, hanem termékcsoportonként vizsgáljuk meg a díjbevételek alakulását, akkor vegyes képet kapunk:
- élet oldalon a nyugdíjbiztosítások 16%-kal nőttek, a nem nyugdíjcélú unit-linked termékek viszont (nyilván az egyszeri díjak miatt) 5%-kal visszaestek, a vegyes életbiztosításoknál pedig 12% volt az esés, a többi (főleg kockázati típusú) életbiztosítás 3%-os visszaesés produkált,
- a nem-élet oldalon a kgfb, a casco és a lakásbiztosítások is jól tartották magukat, mindegyik 7-8% közötti növekedést produkált egy év alatt, a többi vagyon- és felelősségbiztosítás esetében viszont 9%-os visszaesést láthatunk.
Utóbbi mögött elsősorban az utasbiztosítások összezuhanása áll:
AZ UTASBIZTOSÍTÁSOK MÁSODIK NEGYEDÉVES DÍJBEVÉTELE AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI 3,5 MILLIÁRD FORINTRÓL 756 MILLIÓ FORINTRA OLVADT, ÉS AZ ÉV MÁSODIK FELE SEM ÍGÉR SOK JÓT E PIACI SZEGMENS SZÁMÁRA.
Az MNB friss statisztikái kapcsán említést érdemelnek az eredményadatok is:
- a második negyedévben a biztosítók 24,9 milliárd forintos adózott eredmény értek el (+43%), így az év első felében ez 50,3 milliárd forintra rúgott (+27%),
- a 6,6 milliárd forintos életbiztosítási technikai eredmény nagyjából megfelelt az egy évvel korábbinak a második negyedévben, a 15,6 milliárd forintos második negyedéves nem-életbiztosítási technikai eredmény viszont több mint négyszerese a 2019-esnek,
Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 - augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derült ki ma a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből. Összességében azonban vagyon- és felelősségbiztosítási károk szempontjából nem kirívó az idei esztendő, és ez az első féléves statisztikákból is kitűnik:
A NETTÓ KÁRRÁFORDÍTÁSOK 91,6 MILLIÁRD FORINTRA RÚGTAK AZ ELSŐ FÉLÉVBEN, SZEMBEN AZ EGY ÉVVEL KORÁBBI 98,7 MILLIÁRD FORINTTAL.
A javulás a biztosítók éves eredményén is látszódik: a koronavírus okozta bizonytalanság és a lejáratig tartott állampapír-befektetéseiket sújtó rekordalacsony hozamkörnyezet ellenére jó úton haladnak az évi 90 milliárdos szektorszintű profit felé.
Címlapkép: Getty Images
Kapcsolódó cikk: