Öt éve nem látott összeget, 6,6 milliárd forintot fizettek ki az elmúlt négy hónapban a magyar biztosítók a viharkárok elszenvedőinek. Megkérdezték két nagy biztosító szakértőjét, a klímaváltozás hatásaival állunk-e szemben, és hogy mi jellemzi manapság a hazai viharkárokat, illetve az ellenük védelmet nyújtó lakásbiztosításokat.

Viharkárok: még nem érkezett meg a klímaváltozás?

Annyi biztos, hogy globális szinten soha nem voltak még olyan pusztítóak a természeti katasztrófák, mint az elmúlt egy évtizedben. A milliárd dolláros nagyságrendű gazdasági kárt okozó katasztrófák száma tíz év alatt 417-ra emelkedett a 2000-es évek 255-ös hasonló adatáról. A biztosított esetek száma több mint duplájára, 68-ról 140-re nőtt, hosszabb időtávon pedig még szembetűnőbb a változás, ahogy az Aon alábbi adatai mutatják - ezekről márciusban írtunk részletesen. Sok esetben nehéz azonban különválasztani 1. a fizikai vagyon értékbeli gyarapodásának, 2. a biztosítási fedezettség emelkedésének és 3. a klímaváltozásnak a hatásait.

Globális szinten ezzel együtt is egyértelműen érzékelhetők már a klímaváltozás hatásai, Magyarországon azonban ezt még korai lenne kijelenteni a biztosítói kárkifizetések adatai alapján. A MABISZ adatai azt mutatják ugyan, hogy a természeti csapások döntő részét kitevő viharkárok 5 éve nem látott összeget értek el idén nyáron (pontosabban május 1. és augusztus 31. között), ennél azonban szép számmal voltak pusztítóbb nyarak is korábban. 2010 nyara emelkedik ki leginkább ebben az évezredben, amikor is az idei károk négyszeresét tette ki a pusztítás.

Cserkuti Nándor, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. kárrendezési és szolgáltatási igazgatója szerint az idei nyár átlagosnak tekinthető társaságuknál a viharkárok szempontjából, ugyanakkor voltak meglepetések idén is: szokatlan módon már február első hetében lecsapott egy nagyobb, a biztosító számára 400 millió forintos kárt és 10 ezer db káreseményt okozó vihar, emellett egy júliusi havária káresemény is emlékezetes marad.

A meteorológiai hatásra visszavezethető káreseményeknél szilárd tendencia, hogy a károk 80-90%-a viharkár, a szél és a csapadék együtt okoz kárt. Míg júliusban a felhőszakadások, nemrég, augusztus végén – szeptember elején a jégverés okozott nagyobb károkat. Az Aegon nem foglalkozik mezőgazdasági biztosításokkal, de a több mint 30 milliárd forintos lakásbiztosítási állományukat is érintik ezek a károk, az előtetők, a redőnyök, a homlokzati szigetelések sérülése formájában. Viszonylag lassan állítható helyre, nagyobb káreseménnyel jár a jégverés: míg egy átlagos viharkár 60 ezer, egy átlagos jégveréses kár 200 ezres kárösszeget jelent náluk. Igazán nagy károk nem jellemzőek a viharkárok esetében, a villámcsapások mindössze 1%-a jár tűzkárral is. A 10 millió forint összeg feletti károk már jellemzően tűzkárok, amelyek inkább a fűtési szezonban, különösen karácsony környékén jelentkeznek a lakásbiztosítások esetében.

A klímaváltozás hatásait Cserkuti szerint nem lehet egyelőre a biztosító statisztikáival alátámasztani. Nagyjából két évente van nagyobb kárhullám, ezek lefutása nem mutat érdemi változást.

TERÜLETILEG VIHAR- ÉS JÉGVERÉS SÁVOKRÓL BESZÉLHETÜNK MAGYARORSZÁGON: AZ EGYIK VAS ÉS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT, A MÁSIK A MISKOLC ÉS BÁCS-KISKUN MEGYE KÖZÖTTI SÁVOT JELENTI.

Az Aegon saját előrejelző rendszert működtet, amelyhez az OMSZ, az Időkép és más kisebb szolgáltatók adatait is igénybe veszik.

Az Aegonnál ma már 50% felett jár az online kárbejelentések aránya, a bezárkózás időszakában ennél is lényegesen magasabb volt ez a szám, a telefonos kárbejelentések aránya pedig évről évre csökken. A kárbejelentéseket egyelőre a honlapukon várják, de még idén megjelenhet a biztosító a kárszemlét és a kárrendezést támogató applikációjával is, amely videók és fényképek beküldésére is alkalmas lesz. Átmeneti megoldással, de a videós kárrendezést április első hetében már elindították, néhány nap alatt nagyon népszerűvé vált.

A kárrendezés időtartama az Aegonnál 5,4 nap, a videós kárrendezés ezt 1-3 napra képes leszorítani, ahol viszont szakipari helyreállításra van szükség, ott ez 7-10 nap is lehet. A legtöbb esetben az egyetlen „változó paramétert” az ügyfél elérhetősége, a kárhelyszínen tartózkodása jelenti. A kárrendezési idő a kár bejelentésétől „ketyeg”.

Cserkuti Nándor érdekességként említette,

HOGY AZ UTÓBBI ÉVEKBEN MEGSZAPORODTAK A MEDENCÉKHEZ KAPCSOLÓDÓ, AKÁR TÖBB MILLIÓ FORINTOS GÉPÉSZETI KÁROK,

ezek a berendezések ugyanis meglehetősen komplexek, és egy-egy kültéri káresemény nagy kárt tud bennük okozni, villámcsapásra, viharra is érzékenyek.

Cserkuti szerint egyébként a lakásbiztosítások piacán a klasszikus veszélynemeket illetően nincsenek nagy különbségek, egy átlagos lakásbiztosítás ma már minden fedezetet tartalmaz.

Allianz: idén a felhőszakadás a „szomorú sláger”

Pónuzs Róbert, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója szerint sem kiugró az idei év a viharkárok kárösszege és darabszáma szempontjából, feltűnő azonban a lokálisan nagy pusztítást végző felhőszakadások számának növekedése a korábbi időszakokhoz képest. Míg tavaly nagyobb számban jelentettek az ügyfelek jégverés károkat, idén a felhőszakadás a „szomorú sláger”.

A VIHARKÁROK KÖZÖTT A VILLÁM OKOZTA ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS KÁROKAT, VALAMINT A VIHAR ÁLTAL MEGRONGÁLT TETŐFEDÉSEK, BEÁZÁSOK MIATTI KISEBB HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁKAT IGÉNYLŐ BAGATELL KÁROKAT EMLÍTETTE A SZAKEMBER.

Utóbbiak hol növekvő, hol pedig csökkenő száma miatt az átlagos viharkárösszeg nem feltétlenül emelkedik a biztosítóknál.

Az Allianz szakértője szerint a magyar lakosság felkészültsége összességében jónak mondható, hiszen nemzetközi összevetésben magas a lakások biztosítási fedezettsége. A vállalatok tudatossága ugyanakkor magasabb: nagyobb figyelmet fordítanak a kármegelőzésre és kárenyhítésre, sok cégnél előírás az építmények ellenőrzése a viharszezon kezdetén, a gépek védelmének ellenőrzése. Sajátos vállalati fedezetet kínálnak az üzemszünet-biztosítások, amelyek a termelésből időlegesen kieső gépek okozta veszteségeket kompenzálják viharkárok esetén is.

A BIZTOSÍTÓKNÁL EGYRE GYORSABBAN, EGYSZERŰBBEN ÉS GÖRDÜLÉKENYEBBEN ZAJLIK A VIHARKÁROK RENDEZÉSE, ENYHÍTVE A KÁROSULTAK PSZICHOLÓGIAI ÉS ANYAGI TERHEIT.

Az Allianznál például a lakossági vagyonbiztosításoknál nagyon népszerű az internetes kárbejelentő, amellyel az ügyfelek közel 70 százaléka él ma már, viharkárok esetében még magasabb az arány. A következő hónapokban vezeti be az Allianz az egyszerűbb kárbejelentési weboldalát, ahol először a gépjárműbiztosításoknál, majd a lakásbiztosításoknál is jelentősen kevesebb adat megadásával lehet majd bejelenteni a károkat, így segítve át a károsultakat a káreseményhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokon.

Tavaly elindultak a távoli kárfelvételi szolgáltatással: egy alkalmazáson keresztül az ügyfél saját telefonján videózza és fényképezi le a károsult vagyontárgyakat a vele online kapcsolatban lévő szakértő valós idejű útmutatása alapján. Idén ez nagyon népszerű megoldássá vált az ügyfelek körében, a járvány tavaszi hónapjaiban 70 százalékra is felment az aránya a lakossági vagyonbiztosítási kárszemlék között, és a járványhelyzet enyhülésével is csak 55-60 százalék közé esett vissza – ismertette Pónuzs Róbert.

Akik nem ezt a megoldást választják, azok számára dokumentumalapú kárfelvétel is működik a biztosítónál, amely során jellemzően e-mailben vagy a portálon keresztül kapja meg a kár rendezéséhez szükséges dokumentumokat a biztosító, jellemzően fotók formájában. Az Allianz jelenleg is nagy elégedettséggel használt kárstátuszkövető alkalmazása e téren is lehetővé teszi, hogy a fotókat az alkalmazáson keresztül tölthessék fel az ügyfelek a kárrendezés során. Kis összegű károknál pedig továbbra is működik a telefonos kárrendezés, ahol az ügyfelek által telefonon adott információk alapján állapítja meg a biztosító a kárösszeget. Ennek előnye, hogy rendkívül gyorsan tud szolgáltatást nyújtani a biztosító, de természetesen ennek a típusú kárrendezési módnak feltételei is vannak az Allianznál (pl. kárelőzményre vonatkozó) és eseti utólagos ellenőrzést is végeznek a csalások kiszűrése érdekében.

Forrás