A rendkívül rövid idő alatt megszavazott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény (a béremeléssel és a hálapénz büntethetőségével párhuzamosan) nagyon komoly változásokat indukálhat az egészségügyben, mind az állami-, mind pedig a magánszektorban. Bár még nagyon fontos részletszabályok hiányoznak a várható folyamatok pontos megítéléséhez, arra kértük a legnagyobb hazai magánszolgáltatók vezetőit, mondjanak véleményt az új lépésekről.

Többen is előrevetítették, hogy a másodállás engedélyhez történő kötése az állam szempontjából még visszafelé is elsülhet (ettől tart a Magyar Orvosi Kamara is legújabb állásfoglalásában), ugyanis bizonyos szakmák eltűnhetnek az állami rendelésekből, de közben a magánellátóknak is nehéz lesz megtartani az állami ellátásban komplex beavatkozásokat ellátó szakembereket. Nem kizárt, hogy a magánszektorban is beindul egy béremelés, amely lecsapódik a vizsgálati díjakban is.

Alapvetően befolyásolja az egészségügyi rendszerben érdekelt szereplők magatartását a kedden elfogadott törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Sok részletszabály ugyan még nem ismert (ezeket a későbbi rendeletekből ismerhetjük meg, például, hogy ki és mi alapján dönt majd a másodállások engedélyezéséről), azonban a törvénybe iktatott több "ösztönző" is abba az irányba mutat, hogy a kormány egy új egyensúlyi állapot felé tereli az egészségügyet. A legfontosabb ilyen új összeférhetetlenségi szabály, amely a magánegészségügyi szolgáltatókat érinti közvetlenül a másodállás engedélyhez kötése, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak erről a legnagyobb magyarországi privát cégek tulajdonosai, vezetői. Néhány összefoglaló gondolat:

• Bizonyos szakmákban elindulhat az orvosi fizetések emelése a magánszektorban, hiszen az új állami bértáblák új versenyhelyzetet teremtenek, a magánszolgáltatóknak itt tartani kell a lépést.
• A magasabb magánszolgáltatói orvosfizetéseket magasabb szolgáltatási díjból fogják fedezni többnyire a privátcégek, vagyis a betegek drágulásra számíthatnak.
• A rendelet hiányában megalapozottan még nem tudnak dönteni az érintettek, sokan azonban felháborodtak a korlátozó rendelkezéseken és ezek a lépések a béremeléssel kapcsolatos pozitív hangulatot aláássák.
• Lehetnek olyanok, akiket már most elijeszt az állami rendszertől a más intézménybe történő kirendelés lehetősége.
• Egyesek azt vetítik előre, hogy sok orvos dönthet úgy, hogy elhagyja végleg az állami egészségügyet, vagyis a korlátozás akár visszafelé is elsülhet. 
• A magánszektor viszont sok operáló kollégát veszíthet el, ha csak és kizárólag az állami szektorban dolgozhatnak ezek a szakemberek. Szélsőséges esetben megszűnhetnek bizonyos szakmák a magánellátásban.
• A törvény ellátási problémákat is okozhat tekintettel arra, hogy több orvos a magánszolgáltatást választhatja, másrészt az állami intézményekben történő többletállás vállalás is korlátokba ütközhet. Az állami ellátásban így akár még tovább növekedhetnek a várólisták.
• Az állami kapacitások annak következtében is csökkenni fognak, hogy az állami rendszert választó orvosok nem lesznek arra ösztönözve, hogy a rendeléseken minél több beteget vizsgáljanak meg és minél több műtétet végezzenek el, ugyanis az orvosok díjazását csak az évek száma határozza meg. A többletmunkára ösztönző hálapénz ebből a szempontból már hiányozni fog a rendszerből, ahogyan a teljesítmény alapú díjazás is.
• Ezért is gondolják többen is, hogy a részletszabályok még finomítani fogják a korlátozásokat.
• A komplex ellátást nyújtó, nagy betegforgalommal bíró szolgáltatókat kevésbé fogja a szabályozás negatívan érinteni. A lépések akár a konszolidációt is felgyorsíthatják.
• Egyértelmű az is, hogy a magánszolgáltatók növekedési terveit átírhatják az új szabályok, a cégek az üzleti terveik módosítására kényszerülhetnek.

Varga Péter Pál, Budai Egészségközpont

Érdeklődésünkre Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapítója kifejtette, hogy jelenleg is tanulmányozzák a törvényt. Leszögezte ugyanakkor, hogy a jogszabály megítéléséhez meg kell várni a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletek megjelenését. Ezek ismerete nélkül nem lehet megalapozott véleményt alkotni - mondta a főigazgató, aki szerint ebben a nagyon szenzitív helyzetben csak az összes ismeret fényében érdemes értékelni a jogszabályokat.

Kirschner András, Swiss Medical

Kirschner András alapító-ügyvezető a Portfolio-nak nyilatkozva üdvözölte az orvosi bérek emelését és egyúttal jelezte: várja, hogy a szakdolgozói béreket is rakja rendbe az ágazat vezetése. 

Az orvosok röghöz kötése érhető, de szerintem káros.

"Mindenesetre minden orvosnak szabad döntése van, hogy hibrid modellben, lényegesen többet keresve dolgozik és nem változtat a jogállásán, vagy egy helyről tud csak pénzt keresni és ekkor alárja az új, sok korlátozást tartalmazó jogállást" - ismertette. Szerinte a korlátozás a lakás rendelőket és az illegálisan, számla nélkül rendelő orvosokat hozza előnybe.

Azt is részletezte, hogy a Swiss Medical folyamatosan emeli az orvosi béreket és szolgáltatási díjemelésre fog kényszerülni.

"A magánellátóknak mindenben jobbnak kell lenni az állami ellátóknál, nem csak bérben, hanem munkaszervezésben és környezetben" - emlékeztetett.

"Biztosan sok operáló kollégát veszít majd a magánszektor és onkológust illetve radiológust is, aki a kórházban az invazív a magán szektorban a hagyományos vizsgálatokat végezte. Szerintem egyes járóbeteg ellátó szakmák viszont az államiból fognak kimenekülni" - vetítette előre.

Arról is beszélt nekünk, hogy mi vár mindezek következtében a hazai magánszolgáltatókra. Várakozása szerint

a magánszolgáltatók nem fognak tudni olyan dinamikusan növekedni, mint tervezték.

A pusztán pénzügyi befektetők által felfújt cégek nehéz helyzetbe kerülnek és lesznek bezárások - jegyezte meg. Szerinte az orvosok nem kötelesek az új jogállást aláírni, ez nincs benne a törvényben, csak az, hogy milyen korlátozások lesznek, ha aláírják.

Azt is jelezte, hogy a törvényjavaslat hatására az orvosok egy része már fel is mondott hétfőn. "Többi kollégánk kivár és korrekt tárgyalásba kezd velünk. Ennek elébe menve már jelentős számú asszisztens és orvos esetén november 1-től komoly emelést hajtunk végre, nem csak ígérjük a januártól beköszönő kánaánt" - részletezte.

Lancz Róbert, Doktor24

Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatójának előzetesen az a véleménye, hogy a nagy méretű, tőkeerős, integrált magánszolgáltatók előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a piacon a kisebb versenytársaikhoz képest, a várt konszolidáció felgyorsulhat.

"A Doktor24 már eddig is és most az új az állami feltételrendszerhez képest is versenyképes és hiteles ajánlatot és életpályát tud kínálni a legkiválóbb orvosoknak is. A biztonságos üzemméretéből és stabil ügyfélkörből adódóan csoportunk képes úgy alakítani az üzleti modelljét, hogy abban a rugalmatlan elemek (beleértve a teljes munkaidőben alkalmazandó orvosok teljes költségét) arányát növelje" - jelezte.

Náluk a Doktor24-nél már az elmúlt időszakban felgyorsult az a tendencia, amely az orvosoktól, az eseti alvállalkozói munkavégzés helyett lényegében teljes munkaidőt vár el, így orvosaink egyre nagyobb arányban kizárólag a Doktor24 rendelőiben végeznek betegellátást - mondta Lancz Róbert.

"Az orvosok számára (az állami kutatói, oktatói tevékenység mellett) cégünk tudományos szempontból is egyre értékesebb lehetőségeket kínál, oktatási centrumokkal, egyetemi és nemzetközi kutatási együttműködésekkel, továbbképzési programokkal, klinikai kísérletekkel" - szögezte le a Doktor24 vezérigazgatója, aki szerint a kisebb rendelők a fenti okokból várhatóan nem tudják tartani a versenyt, mert képtelenek teljes állású ajánlatot tenni. Ha pedig mégis főállást kínálnak, az orvosaik várhatóan nem tartják majd őket kellően biztonságos alternatívának az állami szektorral szemben. Ugyanakkor ezek az orvosok nem szeretnének lemondani a korábbi bevételi szintjükről, még egy magasabb (de hálapénz nélküli) állami jövedelem mellett sem. 

Ennek következtében a legjobb orvosok a kisebb magánrendelőkből a nagy centrumok felé tartanak majd,

felértékelődik a nagy magán egészségcentrumok és a szakmai kiválósági központok jelentősége, amilyen a Doktor24 is, ahol a betegforgalom magas állandó költségű, főállású szakorvosokat is képes biztonságosan foglalkoztatni - fejtette ki.

Arra is számítunk, hogy a ma is rögzített kivételek mellett várhatóan további szakmák (például gyermekgyógyászat) kerülnek ki a kizárólagossággal érintett körből, amely a munkaerőhiánnyal leginkább sújtott, vagy komoly kórházi hátteret igénylő szakmák képviselőit nem állítja ilyen döntés elé.”

Fábián Lajos, TritonLife

A Róbert Magánkórházat is működtető TritonLife Csoport társtulajdonos elnöke a törvény béremelésre vonatkozó része kapcsán megjegyezte, hogy "az egészségügyben dolgozók – és itt kérem ne feledkezzünk meg a keményen küzdő szakdolgozókról – állami kompenzációja szégyenteljesen alacsony". "Így minden olyan kormányzati lépést, ami ennek rendezését célozza, csak üdvözölni tudok" - tette hozzá.

"Ugyanakkor megjegyzem, hogy a legtöbb, ma mellékállásaiból is jövedelemmel rendelkező szakorvos (paraszolvencia nélküli!) havi jövedelme már ma is lényegesen meghaladja az új bértábla szerinti nettó összegeket, így majd erre tekintetettel kell lennie annak, aki a mellékállásokat megtiltva, esetleg jövedelem csökkenést okoz bizonyos szakorvosi körök számára úgy, hogy közben az alkalmazásuk feltételei nagymértékben szigorodnak" - fogalmazott Fábián Lajos, aki szerint 

a finanszírozási rendszer alapjainak átgondolása nélkül ez a lépés is a költségvetési hiány növekedését fogja okozni, annak minden további káros következményével.

"Amíg a finanszírozási rendszer aktivitást „kódol” – ennek alapján fizetve az intézmények „teljesítményét” – és nem eredményt, addig ez nem fog változni, cipeli a rendszer tovább a maga adóssággerjesztő tehetetlenségét" - fűzte hozzá.

Fábián Lajos arra is válaszolt, hogy a törvény hozta új szabályok mit okoznak a magánellátásban. "Mivel a páciens szempontjából már régen nem válik el az állami és a magánszektor, így az egységes egészségügyi szolgáltatási szektor együttes keresztmetszete nagyon szűk, hiszen már a magánellátásban is akadnak várólistás szakmák, így a kereslet-kínálat ősi szabályrendszere alapján véleményem szerint ez további áremelkedést fog okozni, hiszen az összkapacitás ezzel nem bővül, de a hozzáférés szűkülhet" - vetíti előre.

"A hosszú távú hatás attól függ, hogy a különböző szakmai területeken hogyan szavaznak majd a szakorvosok: maradnak az állami munkahelyükön, vagy teljesen átnyergelnek a privát oldalra" - vélekedett.

Arra is felhívta a figyelmet a csoport elnöke, hogy alapvető tévedés, hogy ez a bérrendezés a szakorvosok – valódi teljesítményt a hátán cipelő – derékhada esetében jövedelem növekedést okoz. "Itt nem csak a paraszolvenciára gondolok, ami véleményem szerint is rendkívül káros jelenség, és ez mint tiszta viszonyok között működő magánszolgáltatónak, nekünk is a legnagyobb konkurenciánk. Tehát leszögezem: a paraszolvencia káros, kivezetése indokolt" - válaszolta.

"A legtöbb tisztán működő magánszolgáltatónál a jövedelmi viszonyok régen akár a többszörösét is elérhetik annak, ami a most megjelent kamarai bértáblában – illetve ma már törvényben – elérhető maximumként szerepel, így ezeknél a társaságoknál a mostani bértábla hatása zéró, vagy igen korlátozott" - hívta fel a figyelmet. Fábián Lajos szerint mikor a bértáblát vizsgáljuk, azt is kéretik észrevenni, hogy már most mindenki 2 milliós orvosi bérekről beszél az ügy kapcsán, ami a jogszabály szerint 40 év jogviszonyhoz kötött és egyébként is csak 3 év múlva érnék el. "Egy orvos már csak nyugdíjas korában tud a 41 év fölötti jogviszony kategóriába kerülni, hiszen minimum 24-26 éves mikor elvégzi a 6 éves egyetemet, így 41 év munka után már a nyugdíjkorhatárt is átlépi" - emlékeztetett.

A másodállás engedélyhez történő kapcsán pedig kifejtette, hogy lesznek egyes területek és szolgáltatók, ahol ez nem csak a bérezés miatt okoz majd gondot (pl. diagnosztika, csak mellékállásos orvosokkal betöltött járóbeteg ellátás, stb.), hanem egyáltalán a szakemberekhez való hozzáférés miatt is. "De ez kölcsönös! Okozhat gondot az államnak is, mert egyre többen választják már most is a kizárólag magántevékenységet. Ezt az idő fogja eldönteni, és nyilvánvalóan más-más hatása lesz a különböző szakmai területeken" - mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy felmerülhet-e a másodállás korlátozása miatt, hogy szakemberek hagyják el a magánszektort és ennek következtében szűkül a magánszolgáltatók szolgáltatási palettája, Fábián Lajos úgy felelt, hogy "igen, ez is felmerülhet, hiszen ez volt a jogalkotó egyik világos célja". "A jogszabályt olvasva egyértelmű a szándék, hogy a relatív/minőségi orvoshiány problémáját hatalmi eszközökkel kívánja az állam szabályozni, vagyis egy látszólag jelentős béremelést követően, és azért cserébe korlátozni az orvos választási jogát, hogy hogyan, miből, sőt, azt is, hogy hol éljen" - fogalmazott a szakember. "Itt ismét nem a paraszolvenciáról van szó, mert mint többször hangsúlyoztam az nagyon káros és üldözendő jelenség. De ha szó szerint vesszük az új szabályokat, akkor egy orvosnak arra is engedélyt kell kérnie az államtól, ha egy lakást ki akar adni albérletbe, vagy egy bármilyen, a szakmai tevékenységéhez nem kapcsolódó gazdasági társaságból jövedelme keletkezzen" - vetette fel.

Viszont kéretik észrevenni, hogy ennek a fordítottja is előfordulhat, vagyis pontosan a legnagyobb nyomás alatt álló területeken, ahol a magánrendszer az állami rendszer hiányosságai miatt kényszerből létrejött és fejlődik, ott bizony

előfordulhat, hogy szakorvosok tömege áll át teljesen a magánoldalra.

Nem kell itt műtétes szakmákra gondolni, ma már sok belgyógyász, endokrinológus, kardiológus, bőrgyógysz, gasztroenterológus, stb, stb. heti 2-3 nap, havi 8-12 nap munkával megkeresi azt a nettó jövedelmet, amit a most közzétett bértábla ígér egy hónapra a bizonytalan jövőben - mutatott rá a TritonLife Csoport elnöke, aki egyébként rendkívül káros, sőt, ijesztő jelenségnek tartaná, ha bármilyen hivatást űző, rendkívül magasan képzett szakemberek alapvető szabadságjogát bárki is korlátozná. "Ez önmagában és bérezéstől függetlenül elegendő ahhoz, hogy sokan elhagyják a pályát, vagy az országot" - figyelmeztetett.

Arra a felvetésünkre, hogy az állam korlátozhatja-e az orvosok másodállás-vállalásának lehetőségét, kifejtette, hogy "ha valaki aláírja a szerződést, akkor igen, hiszen ezzel egy kétoldalú, önkéntesen vállalt megállapodás jön létre a felek között. Döntsenek az orvoskollégák, akiknek ezt most év végéig el kell dönteniük". A szakember még egy fontos szempontra rámutatott válaszában.

"Fontosabb azonban a térbeli áthelyezhetőség kérdése. Melyik szakma fogadná el a fegyveres testületek tagjain kívül, hogy 10 nap előzetes figyelmeztetés után 1+1 évre bárhová kirendelhetik? Vagy ahogy a jogszabályban szerepel, határozatlan időre áthelyezhetik olyan szolgáltatóhoz, ahol a pihenőidőt és szabadságot sem tudják és kötelesek kiadni? Ez nem lesz egyszerűen kezelhető sem a fiatal, éppen kisgyermekes családok, sem az idősebb, már letelepedett és családi életét valahol megszervező, gyökereket eresztett családok számára. Ennek vállalását is nekik kell eldönteniük. Ha úgy látják megéri, akkor vállalni fogják, ha nem, akkor nem, ezt is az idő dönti majd el" - mondta.

Arról is beszámolt nekünk Fábián Lajos, hogy nagyon sok orvos, és családtagjaik óriási felháborodással reagálnak az ügy kapcsán. "A rezidensek és a legfiatalabbak – ahol tényleges jövedelem növekedés várható – persze örülnek. Csak legyen majd, aki tanítja őket" - árulta el. Arról is beszélt, hogy vannak olyan kollégáik, akik elkezdtek érdeklődni, milyen lehetőségeik lesznek a következő hónapokban és van, aki már 2021 januárja előtt is jönne. "Két nap alatt három vezető főorvos is bejelentkezett egy beszélgetésre ennek kapcsán. Ez azonban nem csak az új jogszabály miatt van, ugyanis ebben az évben egyre több ilyen, korábban elképzelhetetlen önkéntes jelentkezésünk is volt. Komoly, tapasztalt szakorvosok keresnek teljes munkaidős lehetőséget a rendszereinkben" - részletezte.

Arra a kérdésünkre, hogy az orvosok milyen szempontok mentén dönthetnek az állami, illetve a magánrendelések mellett, kifejtette, hogy ez a döntés nemcsak a béren fog múlni, hanem azon, hogy tud-e az adott magánszolgáltató olyan teljes szakmai profilt biztosítani, ami az adott kolléga számára vonzó. 

Ez a műtétes szakmákban lesz kritikus, hiszen a sebészek nem csak járóbeteget akarnak látni, hanem operálni is szeretnének. Továbbá a jogszabály abba az irányba tolja a szakembereket, hogy a betegeiket egyfajta rendszerben lássák el, és ne legyen átjárás a magánrendelők és állami műtők között, ami helyes. Így a teljes spektrumot fedő,

integrált magánszolgáltató vonzóbb lehet az orvosok számára, mint a részleges lehetőséget nyújtó kisebb szolgáltatók.

- zárta gondolatait.

Csermely Gyula, Rózsakert Medical Center

Az orvosok béremelése régi adósság, ahogy a szakápolók és valamennyi egészségügyi dolgozóé is, akik viszont kimaradni látszanak ebből - mutat rá válaszában Csermely Gyula, az RMC igazgatója, társtulajdonosa. "Ezt a történelmi adósságot kár, hogy olyan feltételekkel tervezik törleszteni, amelyek nem csak beárnyékolják ezt, de további nehézséget okozhatnak az orvosoknak. Úgy tűnik még vállalást is kell tenniük érte, amit nem akarnak, illetve nehéz dilemmába kerülhetnek" - értékelte az új szabályokat.

"A magánszektorban kereshető orvosi jövedelmet nem feltétlen érinti, de ha érinteni fogja, akkor az a magánegészségügyi ellátás drágulását fogja magával vonni, amely a páciensek számára lesz kedvezőtlen" - jósolta a szakember, aki szerint a magánellátás körét negatívan érintheti, szélsőséges esetben megszűnhetnek bizonyos szakmák a magánellátásban, amely nagy károkat okozna a betegellátás színvonalában, a legnagyobb vesztesei a páciensek lennének.

Az orvosok másodállására vonatkozó szabály kapcsán kifejtette, hogy a fő kérdés, hogy az engedélyt kiadó szerv milyen elvek és gyakorlat mentén működik majd. "Ezt egyelőre nem tudjuk. Bízunk benne, hogy az orvosok nem kerülnek olyan választási kényszerbe, amikor a kisebbik rossz mellett kell dönteniük" - tette hozzá. "Korrekt és pozitív választási helyzetet érdemelnek, amikor arról tudnak dönteni, hogyan tudnak szakmailag a legjobban kiteljesedni, a legtöbbet tenni a betegekért és méltó életszínvonalon élni" - mondta. "Az orvosokért verseny van, mi az RMC-ben második évtizede azért dolgozunk, hogy a legjobb orvosok dolgozzanak nálunk, a lehető legtöbb időben. Sőt, a külföldön élők jöjjenek haza, mert itthon is tudnak nemzetközi színvonalon és feltételekkel dolgozni" - emelte ki. "Az RMC-ben preferáljuk azt, hogy főállásként rendeljenek nálunk az orvosok minél többen" - részletezte. Azt is elárulta, hogy az intézményüket már most sokan választották fő munkahelyüknek, és ha választási kényszerben lesznek, akkor ennek száma nőni fog, amit az RMC örömmel fog fogadni.

"A választás bizonyos szakmák esetében azonban nehézkes, nem lehetséges, vagy komoly lemondással járna az orvosnak, mert a szakterület jellegéből adódóan csak bizonyos szintig lehet járóbetegellátásban, egynapos sebészeti szinten dolgozni. Az orvosok pedig érthető módon nem akarnak a szakmájukon belül a szaktudásuk (és páciensi eseteik egy részéről) lemondani. Például a bőrgyógyász teljesen tud járóbetegellátásban dolgozni, de az onkológus, ortopéd orvos már nem, csak konzultálni tud járóbeteg szinten, a szakmája legjavát a fekvőbeteg intézményben nyújtja" - magyarázta. Csermely Gyula megemlítette az elhivatottságot is. "Rengeteg orvos azért dolgozik még mindig részben az állami ellátásban, mert felelősnek érzi magát a magyar páciensekért és szeretné kivenni a részét a közszolgálati feladatokban. Miközben a megélhetését a magánszektorból szerzi. Nagyon nehéz helyzet lenne számukra, lemondani egyikről, vagy másikról. Ez nem csak pénzkérdés. A magánellátás másfajta orvosi munkát jelent. Ahol van elég idő a páciensekre, nagyon jók a körülmények, lehet élvezni a medicinát" - érzékeltette.

Meggyőződésünk, hogy a két szektor együttműködését számtalan ponton át kell gondolni, tisztázni kell, de ez a törvény ennek csak egy kis részére fókuszál

- vélekedett. Csermely Gyula nem tartaná jó megoldásnak, ha az állam korlátozná a másodállás vállalásának lehetőségét. "Ez az orvosoknak és a betegellátásnak okoz kárt" - emelte ki.

Arra a kérdésre, hogy hogyan reagáltak a kollégáik, kifejtette: "a részletek pontos ismerete nélkül nem lehet erről még egyéni szinten gondolkodni sem. De egyelőre úgy tűnik, hogy ezek az intézkedések korántsem hozták el a régóta várt anyagi elismerés örömét, sőt".

"Az érdekképviseletek folytatják az egyeztetést, az orvosok és az egészségügyi dolgozók érdekeinek képviseletét. A magánszektor oldaláról bízunk benne, hogy PRIMUS Egyesület is részt vehet a részletek kidolgozásában" - fogalmazott.

Kovács Antal, Da Vinci Magánklinika

Kovács Antal, a pécsi magánklinika ügyvezetője válaszában kifejtette, hogy az orvosi bérek emelésével egy régóta húzódó problémára próbál választ adni a kormány, de

a sebtében elkészített és elfogadott törvény sok kérdőjelet hagy maga után.

"Egyetértek azzal, hogy jelentősen meg kell emelni az állami ellátásban dolgozók bérét. Véleményem szerint a privát egészségügynek a több lépcsőben megemelni kívánt béreknél is magasabb jövedelemtermelő képessége van, így bármely jogviszonyban lévő orvos is magasabb bérezésben részesül, részesülhet az állami egészségüggyel összehasonlítva. Ennek fényében a béremeléssel az állami szektorban dolgozók bére közelebb kerülhet a részben vagy teljesen a magánszektorban tevékenykedő orvosok jövedelméhez, de őszintén szólva továbbra is jelentős eltérés lesz a két szektor közt" - hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a magánszolgáltatók működését hogyan befolyásolja a másodállás korlátozása, Kovács Antal úgy felelt, hogy valóban ez a legérdekesebb és egyben a legkifogásolhatóbb része a törvénynek. "Gyakorlatilag 0-hoz közelít azoknak az orvosoknak a száma akik valamely formában nem vesznek részt privát egészségügyi ellátásban. Az, hogy mely szervezet és milyen kritériumrendszerek alapján adhat majd engedélyt az adott orvosnak, még nem tisztázott. Vajon szakmai vagy politikai elvek alapján, központilag vagy helyi szinten döntenek majd?!" - vetette fel. "Sok a tisztázatlan kérdés ezzel kapcsolatban jelenleg. Mindenképp befolyásolja majd a magánszolgáltatók működését, véleményem szerint pozitív és negatív hatásai is lesznek egyszerre" - tette hozzá.

Ha valóban döntésre kényszerítik a mindkét szektorban tevékenykedő orvosokat, akkor úgy gondolom, hogy aki a jövedelmének nagyobb részét eddig is a magánszektorban kereste meg, számára nem lesz kérdés, hogy melyik szektort válassza. Ezáltal ez a korlátozás visszafelé sülhet el, mivel sok orvos fogja elhagyni az állami egészségügyet emiatt. Emellett lesznek olyan kollégák, akik fel fogják adni a privát praxisukat, zömében, akik a jövedelmük kisebb részét szerezték a magánellátásból. A kisebb, alacsonyabb betegforgalommal rendelkező ellátókat valószínűleg negatívabban fogja érinteni ez a szabályozás, mint a komplex járó és fekvőbeteg ellátást nyújtó, nagy betegforgalommal rendelkező szolgáltatókat, mivel a nagyobb betegszám mellet több "főállású" orvost tud foglalkoztatni egy komplex szolgáltató. Az üzleti modelleket biztosan hozzá kell majd igazítani az új keretrendszerhez, mivel eddig a nagyobb részben mindkét szektorban tevékenykedő orvosok dolgoztak.

Arra a felvetésünkre, hogy korlátozhatja-e egyáltalán az állam az orvosok másodállás-vállalásának lehetőségét, Kovács Antal úgy fogalmazott, hogy a legtöbb állami kórházban eddig is be kellett jelenteni, hogy ha valaki másodállást vállal, ezt most kiegészítenék azzal, hogy engedélyt is kell kérni hozzá.

Jelenleg nem tisztázott még, hogy milyen feltételrendszer keretein belül, mely szervezet adhat engedélyt a másodállás vállalására. Véleményem szerint jogában áll a munkáltatónak kikötni, hogy előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállalója máshol munkát nem vállalhat.

Kevésbé érzem ezt jogi, mint morális kérdésnek. Biztosan ez a legmeghökkentőbb és legvitatottabb rendelkezése a törvénynek.

Érdeklődtünk aziránt is, hogy mit tapasztalnak a saját intézményük dolgozóinál. "Természetesen ez most a legforróbb téma és mind az állami, mind a magán szektor érintett. Jelenleg kevés az információ a törvény ezen részének gyakorlati megvalósításáról, ezért ha körvonalazódnak a feltételrendszer elemei, akkor lehet a lehetőségekről konkrétabban beszélni. Azt gondolom, hogy jelenleg nem tud érdemben dönteni egyetlen orvos sem, nem tudni, hogy egyáltalán kell e dönteni majd a jövőben. Az idő rövid, ezért reméljük mihamarabb napvilágra kerülnek a hiányos részletek. Az biztos, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy a szolgáltatás spektrumunk ne szűküljön és a pácienseinket az eddig megszokott színvonalon tudjuk ellátni a jövőben is" - fogalmazott.

Név nélkül nyilatkozó magánszolgáltató ügyvezetője

"Úgy látjuk a béremelési csomag nem lett egyeztetve a szakma szereplőivel annak ellenére, hogy úgy lett kommunikálva, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslatát fogadták el" - emlékeztetett az egyik nagy magánszolgáltató ügyvezetője.

Sok orvosnak érezhető jövedelem növekedést jelent az új bértábla, de sok orvosnak az ellenkezőjét, különösképpen a másod-, harmadállások ellehetetlenítésével - emelte ki a nyilatkozó, aki arra figyelmeztetett:

JELEN FORMÁJÁBAN A TÖRVÉNY ELLÁTÁSI PROBLÉMÁT IS OKOZHAT.

"Kevesebb orvos lesz a magánellátásban, de az államiban felmondó orvosok miatt az állami ellátásban is nőni fognak a várólisták. Az orvosok díjazásánál csak az évek számítanak, így az orvosok ellenérdekeltek abban, hogy az állami kórházakban, rendelőintézetekben történő rendelések során sok beteget nézzenek meg, sok műtétet végezzenek el, hiszen sem a pácienstől jövő ösztönző (hálapénz), sem a rendszerből jövő ösztönző (teljesítmény alapú díjazás) nem fogja őket erre serkenteni" - mutatott rá egy lényeges aspektusra a szakember.

Azt is előrevetítette, hogy "egyes szakmákban várható az orvosi bérek emelkedése, melyet a magánszolgáltatók valószínűleg szolgáltatásaik árának emelésével próbálnak kompenzálni". A változások különbözőképp fogják érinteni a szolgáltatókat. Lesznek olyan szolgáltatók akiket kevésbé érint, olyanokat amelyeknek túlnyomó részt csak magánban praktizáló orvosaik vannak.

Arról is beszélt az intézményvezető, hogy hogy mit tapasztalnak saját orvosaik körében. "Nagy a felháborodás az orvosok részéről, nagyon sokan kerestek minket véleményünkkel és várva a mi véleményünket. Hallunk orvosokról, akik valószínűleg el fogják hagyni az állami intézeteket" - mondta.

Forrás