Az év eleji adóváltozások ellenére a munkaadók közel negyede továbbra is számol béren kívüli juttatásaiban a kockázati biztosításokkal - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán, az MTI-vel.

A MABISZ közleménye szerint a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjának a Cafeteria TREND Magazin támogatásával készített friss felmérése szerint a válaszadók 23 százaléka (2018-ban 19 százalék) nyilatkozott úgy, hogy fix juttatásai közt kockázati biztosítást is nyújt munkavállalóinak. A kutatásban 401 munkáltató adatait dolgozták fel.

A szervezet szerint ebben annak is szerepe lehet, hogy átmeneti ideig (2019 végéig) a tavaly megkötött szerződések alapján fizetett díjakra még igénybe lehet venni a minimálbér 30 százalékáig terjedő adókedvezményt, a csoportos biztosítások esetében a 2019-ben a csoportba kerülő magánszemélyekre jutó díjra is még a tavalyi szabályok vonatkozhatnak.

A kockázati biztosítási termékkörbe az élet-, baleset-, és betegségbiztosítások tartoznak. A szolgáltatás lehet előre meghatározott biztosítási összeg kifizetése vagy a baleset/betegség miatt szükséges egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, illetve az orvosi protokoll szerint indokolt tartalmú szűrővizsgálat költségének viselése. Egyre többen igényelnek asszisztencia-szolgáltatásokat is, amelyek segítségével a biztosítók a betegút teljes hossza alatt segíthetik ügyfeleiket (például telefonon elérhető orvosi call center, bizonyos vizsgálatok megszervezése vagy második orvosi vélemény biztosítása, akár külföldi szakemberektől).

A kockázati (haláleseti) életbiztosítások száma tavaly meghaladta a hatszázezret és az önálló balesetbiztosítások darabszáma is hasonló nagyságrendű volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az önálló (nem életbiztosítások kiegészítő elemeként megkötött) betegségbiztosítások száma ugyanakkor nagyon alacsony volt, ami nyugat-európai összehasonlításban a piac egészére elmondható. Egy olyan piacról van szó, ahol a csoportos életbiztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések 2017-ben megközelítették az 5 milliárd forintot, a betegség- és egészségbiztosítások kárkifizetései pedig a 7 milliárdot - teszik hozzá.

A MABISZ szerint az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke sem tekinthető ideálisnak. Mind élet-, mind baleset-, mind betegségbiztosítás esetén célszerű lenne növelni a biztosítási védelem szintjét, hogy a szerződések valóban hathatós segítséget tudjanak nyújtani a biztosítási esemény (haláleset, baleset, illetve betegség) bekövetkezésénél. Egy haláleset után egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben újrarendezni anyagi viszonyait, így célszerű lehet a biztosított három éves jövedelmének megfelelő, vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani - írják.

Forrás