System message
We know where we are going!

We know where we are going!

We have clear goals and a conscious vision for the future, and we hope that together we can mobilise forces that we could not do separately.

erik-a-nyugdijkatasztrofa-ennyit-kell-felretenned-ha-el-akarod-kerulni

2019.02.25

Érik a nyugdíjkatasztrófa: ennyit kell félretenned, ha el akarod kerülni

Kiderült, hány éves korban kell elkezdeni a megtakarítást, hogy ne kopjon fel az ember álla idősebb korára. Bár érdemes plusz pénzt is félretenni, de a magyaroknak csak egy része ismerte ezt fel.

Sokan félnek attól, hogy nyugdjas korukban nélkülözniük kell, nem fognak tudni rendesen megélni. Ezt egy korábbi felmérés is alátámasztja, amely szerint a magyarok mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy biztosítva van az időskori élete is ebben a tekintetben, és már várja, hogy nyugdíjba vonulhasson.

Az arány sokat javulhatna, ha például többen gondolkodnának előre, és időben elkezdenék a nyugdíjcélú megtakarításokat. A Daily Mail friss cikkében idézett szakértők ennek kapcsán arra figyemeztettek: minél tovább húzza valaki ezt, annál többet kell félre tennie a havi jövedelméből.

A szakértők úgy kalkulálnak: a biztos időskori megélhetéshez havonta nagyjából feleannyi bevételre lenne szükség, mint amennyit egy átlagos munkavállaló 40 éves kora körül teud megkeresni a munkájával. Az állítást arra alapozzák, hogy a nyugdíjba vonulásig a legtöbben már letudják a jelzálogukat, és a gyerekeket sem kell már anyagilag támogatni - emellett sokat fog a költségeken, hogy már munkába se kell ingázni.

Mennyit kell félretenni?

A lap úgy számol, hogy ha valaki a 20-as éveiben kezdi el a nyugdíjmegtakarítást, akkor havonta a fizetésének nagyjából 12 százalékát kellene megtakarítania, hogy ne legyenek gondjai idősebb korában. Ahogy már fentebb is szóba került, ha elhúzzuk a dolgot, akkor 40 év felett már 20 százalékot kellene eltenni a fizetésből, hogy ugyanakkora össeget lehessen felhalmozni, mint az első példánál. Jamie Jenkins, a Standard Life nyugdíjszakértője azt is leszögezte, hogy jó cél lehet a havi 15 százalékos megtakarítás, de sokan kevesebbel kezdenek, majd pedig fokozatosan emelik az összeget.

A magyaroknak is kinyílik a szeme

Hazánkban is egyre többen döntenek úgy, hogy megkezdik a spórolást: 017-ben például egy átlagos magyar megtakarító 44 éves korában indította el a privát nyugdíj-előtakarékosságát - derül ki a GRANTIS pénzügyi tanácsadó cég 3500 fő megkérdezésével készült felméréséből. 2018-ra ezt az átlagot 43 évre sikerült csökkenteni, ami a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának lassú, de biztos javulását mutatja.

Ez az egy korévnyi eltérés nem tűnik soknak, viszont árnyalja a képet, hogy a 25-30 éves korcsoport aránya megduplázódott a megtakarítókon belül. A 30 és 40 év közöttiek aránya nem ugrott meg ilyen látványosan, ám ebben a korcsoportban is határozott növekedés tapasztalható.

Az évi 20 százalékos adóvisszatérítés lehetősége sokakat motivál abban, hogy hamarabb kezdjenek el gondoskodni időskori megélhetésükről - tette hozzá Kovácsik Tamás, aki szerint egyre többen ismerik meg a három államilag támogatott nyugdíj-megtakarítási lehetőséget, és döntenek ezután nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíj-előtakarékossági számla indítása mellett. A szakértő szerint még így is lenne hova fejlődni: a megtakarításba kezdők átlagéletkorát 40 év alá kellene csökkenteni. Hiszen minél fiatalabban vágunk bele, annál könnyebb összespórolni a biztos megélhetéshez szükséges összeget.

Havi 19 ezer forinttal terveznek

A K&H biztos jövő indexéből kiderült, hogy a 30-59 éves magyarok mindössze 29 százalékának van kifejezetten a nyugdíjas évekre félretett pénze. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők átlagosan 1,8 millió forintot gyűjtöttek eddig össze, 35 százaléknak azonban kevesebb mint 500 ezer forintja van erre a célra.

Akik még nem gondoskodtak a nyugdíjas évekről, de tervezik a takarékoskodás elkezdését átlagosan havi 19 ezer forintot tudnának erre a célra fordítani. A legtöbben 10-14 ezer forintot (28 százalék) illetve 20-29 ezer forintot (27 százalék) tudnának majdani nyugdíjukra félretenni.

A szakértők szerint egyre többen érdeklődnek a megtakarítások, azon belül is a nyugdíjbiztosítások iránt. A K&H Biztosító szerint a jövőben a pénzügyi tudatosság fokozódásával, a háztartások pénzügyi helyzetének javulásával növekedhet a nyugdíjbiztosítások iránti kereslet.

Forrás