System message
We know where we are going!

We know where we are going!

We have clear goals and a conscious vision for the future, and we hope that together we can mobilise forces that we could not do separately.

igy-kot-biztositast-a-magyar-fontosabb-a-lakasunk-mint-az-eletunk

2019.02.27

Így köt biztosítást a magyar: fontosabb a lakásunk, mint az életünk

A válság előtti szinten a biztosítók díjbevétele. A lakosság reáljövedelme megnőtt, ennek egyik haszonélvezője a biztosítási piac lett - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke.

Mintha oldódna a lakosság és a vállalkozók biztosítóellenes hangulata. A számok igazolják ezt a feltevést?
Valóban, 2018-ban a szektor mérföldkőhöz érkezett, az éves díjbevételek - előzetes adatok szerint - elérhették az ezermilliárd forintot, a biztosítók 480 ezer új szerződést kötöttek. Most ott tartunk, mint 12 évvel ezelőtt. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a gazdasági világválság következményeit a lakosság kiheverje. A reáljövedelem megnőtt, amelynek egyik haszonélvezője a biztosítási piac lett. Emellett a lakosság körében javult a biztosítók elismertsége is.
 
A magasabb díjbevételhez hozzájárult az is, hogy az ötmilliós autóállomány kötelező gépjármű felelősségi biztosítási (kgfb) tarifája is jókorát drágult.
Eddig inkább alacsonyak voltak ezek a díjak, nagyjából most érték el a válság előtti szintet. Időközben az alkatrész- és szervízdíjak is megemelkedtek, akárcsak a munkaerőköltségek, és emellett megugrottak a személyi sérülések után kifizetett összegek is.
 
Gyakran panaszolják a családok, hogy nehezen tudnak eligazodni a lakásbiztosítási szerződésükön. Túlzónak tartják, hogy mesterséges hold vagy üstökös becsapódás, földrengés, árvizek okozta károk is szerepelnek a kötvényeiken. Kell ez?
Én szakmailag helyesnek tartom, hogy például földrengéskockázatra a hazai biztosítások fedezetet nyújtanak, mert ez a veszély Magyarországon valós. A biztosítási piacon most 13 biztosító mintegy 30-40 különféle terméke érhető el, ami nyugat-európai összehasonlításban is magas.  A lakások biztosítottsága Magyarországon 72-73 százalékos, ezek átlagosan 16-30 veszélynemre nyújtanak fedezetet. Az ajánlatok átláthatóságát a Magyar Nemzeti Bank, felügyeleti jogkörében eljárva, szigorúan ellenőrzi. A magas lefedettségi arány érthető, hiszen az emberek döntő többsége a saját ingatlanában lakik, szemben számos más európai országgal, és ezért nagyobb mértékben is védik az otthonukat, mert jelentősebbnek érzik az esetleges veszteségeket is. Évente hozzávetőleg 550 ezer darab lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, de ezeknek 80-90 százaléka nem új, hanem átszerződő ügyfél.
 
Mennyire elégedettek az ügyfelek a kárrendezéssel?
Lehet, hogy sokakat meglep, de a felügyelethez beérkező panaszok negyedévenként még 100-at sem érik el.
 
Előfordulhat olyan, hogy valakinek van ugyan biztosítása, de maga sem tud róla, így a kártérítés is elúszhat?
Nem is olyan ritkán találkozhatunk ilyen esetekkel. A bankkártyák egy részéhez például utasbiztosítás is tartozik, de az embereknek ez nem mindig jut eszébe. Viszont az gyakran ad vitákra okot, hogy egy-egy módozat esetében mire is terjed ki a biztosítás. Ezt jó előre tisztázni. Egy betegnek, sérültnek a kórházi kezelése, hazaszállítása egyes esetekben a millió forintos nagyságrendet is elérheti. Arról is időben meg kell győződni, hogy mekkora a biztosított önrésze. Számosan úgy gondolják, hogy velük nem történhet baj, mert eddig is "megúszták", ezért nem, vagy nem kellő mélységű biztosítást kötnek. Itt is előbukkan az a szemlélet, hogy az emberek inkább a lakásukat biztosítják, mint saját magukat.
 
A tömegközlekedési cégeknek mekkora a felelősségük az utasokért?
Ha a járműben a társaság hibájából történik kár, akkor a felelősségük nem vitatható. Ha például valaki azért csúszott el a buszon, mert nem volt megfelelő módon feltörölve, biztosítás nélkül is meg kell téríteni az okozott kárt. A nagyvállalatokra egyébként ráférne, hogy nagyobb számban kössenek felelősségbiztosítást, mert költségtakarékossági okokból ezt gyakran elmulasztják, kidobott pénznek tartják. Nemzetközi összehasonlításban is van hová fejlődnünk ezen a területen.
 
A biztosítók milyen mértékben érzik meg a cafeteria-lehetőségek szűkítését?
Még nem látunk tisztán. Az idei mindenképpen egy átmeneti év lesz. A cafeteria keretében kötött szerződéseknél kismértékű csökkenés mindenképpen várható, de ez véleményem szerint nem lesz drámai. Sok függ attól is, hogy milyen adóváltozások lesznek jövőre.
 
A pénzügyminiszter által beharangozott, állami nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban világosabb a kép?
Mi is csak a sajtóból értesültünk az elképzelésekről. Jelenleg  három kiegészítő nyugdíjtermék létezik a piacon. Van az önkéntes nyugdíjpénztár, a jelenlegi, már több mint 300 ezer szerződővel rendelkező nyugdíjbiztosítás és a nyesz számla. Sok függ attól, hogy az állam milyen célcsoportra koncentrálva és milyen formában hozza létre a saját termékét. Például ha a megvalósítás formája valóban olyasmi lesz, mint a babakötvényé, akkor az inkább a nyesz-számlához fog hasonlítani. Ám, hogy az állami nyugdíjterméknek milyen adózási vonzatai lesznek, milyen értékesítési csatornát vesz igénybe, milyen kamatprémiumot kínál majd - mindez még nem ismert.
 
Mekkora az érdeklődés a nyugdíjcélú termékek iránt?
A Mabisz tavaly készített egy felmérést, amiből kiderült: tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanannyian vannak azok, akik egyáltalán nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből finanszírozná nyugdíjas éveit. A magukat jó helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb ehhez kapcsolódó körülménytől is erősen függ, hogy tesznek-e félre és mire az emberek.