Egyelőre nem érkezett meg a sokak által várt lassulás a magyar biztosítási piacon: 7,1%-kal nőtt a szektor díjbevétele az MNB ma közzétett adatai szerint az első negyedévben, az életbiztosítási megtakarítások pedig 13 éve (!) nem gyarapodtak olyan mértékben, mint év elején. A biztosítók nyeresége is csak a nem biztosítási jellegű bevételek miatt esett vissza.

Egy-másfél éves csúszással jelentkeznek a gazdasági visszaesés jelei a biztosítási piacon – vélik sokan. Meglátjuk, így lesz-e a koronavírus-válság nyomán is, az első negyedév mindenesetre még biztosan nem ennek jegyében telt, ugyanis

• az életbiztosítási piac díjbevétele 10,3%-kal,
• a nem-életbiztosításié 4,9%-kal,
• a teljes biztosítás pedig 7,1%-kal nőtt.

Ez utóbbival szemben egy évvel ezelőtt 6,3%-os növekedést láttunk, vagyis még gyorsult is a piac növekedése az év első három hónapjában.

Életbiztosítások

Ráadásul az életbiztosítások nem a volatilisen mozgó egyszeri díjas termékek miatt növekedtek így, a rendszeres díjas életbiztosítások még jobban teljesítettek: 11,5%-kal bővültek, miközben az egyszeri díjasok 7,2%-kal.
Az életbiztosítások és ezzel a teljes magyar biztosítási piac első számú motorját a megtakarítási célú életbiztosítások jelentik. Az elmúlt negyedévek adatai alapján nem csupán az elmúlt évek sztárjának számító adókedvezményes nyugdíjbiztosítások (+11,2%), hanem a nem nyugdíjcélú vegyes (+16,8%) és a szintén nem nyugdíjcélú befektetési egységgel kombinált (unit-linked, +7,9%) életbiztosítások is szépen nőttek.

Az életbiztosítások jó teljesítménye a háztartások pénzügyi számláin is látszik az MNB statisztikáiban: utoljára 2007 utolsó negyedévében (!) volt magasabb az életbiztosítási díjtartalékok nettó tranzakciós adata a mostani +41 milliárd forintnál. Ez részben valószínűleg az új szerzések növekedésének köszönhető (erről még nincs adatunk), de az ügynöki és többes alkuszi adatok alapján talán még inkább annak, hogy nem indult visszaváltási hullám, a lakosság egyfajta aranytartalékként tekint a hosszú távú megtakarítási célú életbiztosításokra.
Az életbiztosítások népszerűségének köszönhetően megállt, sőt megfordult e termékek visszaszorulása a lakosság teljes pénzügyi vagyonán belül: az egy évvel ezelőtti 3,2%-os mélypontról 3,4% közelébe emelkedett az életbiztosítások súlya a széles értelemben vett megtakarításokon belül.

Vagyon-és felelősségbiztosítások

Ha vannak jelei a lassulásnak, akkor inkább a nem-életbiztosítási piacon vannak, bár itt csalókák az adatok: a tavalyi első negyedév 6,3%-os díjbevétel-növekedése mögött még részben felfelfelé torzító adóhatások álltak (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) baleseti adója biztosítási adó formájában beépült a díjba), így hozzá képest a mostani 4,9%-os növekedés nem is feltétlenül jelent lassulást. A kgfb díjbevétele 2,1%-kal, a cascóé 6,2%-kal, a lakásbiztosításoké 7,4%-kal, az egyéb vagyon- és felelősségbiztosításoké 6,6%-kal növedett. Az utasbiztosításoknál persze nem ilyen jó a helyzet: teljes díjbevételük 66%-kal volt alacsonyabb az első negyedévben, mint egy évvel korábban.
Az életbiztosításihoz képest mérsékeltebb díjbevétel-növekedés mellett is tovább növekedett a vagyon- és felelősségbiztosításokon elkönyvelt nyereség, köszönhetően annak, hogy a kárráfordítások kedvezőbben alakultak az előző negyedéveknél (a tavalyi 2. negyedévet leszámítva). 2020 első negyedévéhez képest a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások nettó kárráfordítása 20,2 milliárd forintról 18,8 milliárd forintra, az összes többi nem-életbiztosításé 136,9 milliárdról 121,2 milliárd forintra csökkent.
Az egyszeri díjas utasbiztosítások darabszámának 204 ezres esése miatt megállt a növekedés a nem-életbiztosítások szerződésszámában: a korábbi évek dinamikus növekedése után március végén csak 0,45%-kal volt magasabb a szerződésszám, mint egy évvel korábban, a pandémia elmúltával azonban folytatódhat a nagyobb ütemű növekedés.

Eredmény

Az életbiztosításokon elkönyvelt nyereség (biztosítástechnikai eredmény) 3,9, a nem-életbiztosításokon elkönyvelt 16,9 milliárd forint volt az első negyedévben. Míg előbbi 29%-os csökkenést, utóbbi 29%-os növekedést jelent, így összességében a társaságok biztosítástechnikai eredménye 12%-kal nőtt, nem kis részben a kárráfordítások visszaesésének és az életbiztosítások díjbevétel-növekedésének köszönhetően.

A biztosítási szektor az év első három hónapjában így 22,7 milliárd forintos adózás utáni nyereséget könyvelt el az egy évvel korábbi 25,4 milliárd forint után. A visszaesés a közelebbről nem részletezett biztosítástechnikai jellegű elszámolások miatt következett be (ilyen lehet pl. a pénzügyi érdekeltségeknél elmaradt osztalékfizetés is).  

Forrás