System message
We know where we are going!

We know where we are going!

We have clear goals and a conscious vision for the future, and we hope that together we can mobilise forces that we could not do separately.

vege-a-hitelmoratoriumnak-megint-a-tucskok-jarnak-jol-nem-a-hangyak-hvg-cikk

2021.09.17

Vége a hitelmoratóriumnak, megint a tücskök járnak jól, nem a hangyák - HVG cikk

November 1-től vége az általános hitelmoratóriumnak, a hosszabbítást kérni kell, és csak rászorultsági alapon jár majd. A moratórium a válság átvészelésének egyik legfontosabb eszköze volt, de a kormány alaposan túlpörgette, pluszadósságba tolva a lakosságot és a vállalkozásokat. A végén ráadásul még visszamenőleg csavart egyet a konstrukció egyik legvitatottabb pontján. A kormány a jelek szerint meghallotta a bankszektor és az annak felügyeletét ellátó jegybank kiáltásait, és ha nem is vezeti ki, de rászorultsági alapon igényelhetővé alakítja a hitelfizetési moratóriumot novembertől. Ez jelentős változás, a moratórium eddig ugyanis automatikusan járt, azt kellett külön kérni, ha valaki nem akart benne részt venni, illetve esetleg ha vissza akart bele lépni. A kivezetésről szóló kormányrendeletek szeptember 15-én jelentek meg.

Az egyik rendelet lényegében azt tartalmazza, amit Varga Mihály pénzügyminiszter már korábban bejelentett. Miszerint az alábbi csoportok kérhetik a moratórium meghosszabbítását:

  • a nyugdíjasok,
  • a gyereket várók,
  • a gyereket nevelők,
  • a közfoglalkoztatottak,
  • és azok a magánszemélyek, akiknek csökkent a jövedelmük az előző évhez képest.

Sőt a hosszabbítást azok is kérhetik, akik olyan személlyel élnek egy háztartásban, aki megfelel a fenti kritériumoknak.

A vállalkozások közül azok kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez viszonyítva. A rendeletből kiderül, hogy a csökkenést a kérelem beadásától visszafelé számolt 18 hónapon kell értelmezni. Amelyik vállalkozás kedvezményes, gazdaság-újraindítási hitelt vett igénybe, az nem kérheti a moratórium meghosszabbítását.

A Bankszövetség arra számít, a következő (bejelentkezéshez kötött) fázisban drasztikusan csökkenni fog a moratóriumos ügyfelek száma.

Törvényes, de nem igazságos

A másik, a moratóriumot érintő rendelet meglepetés, erről ugyanis nem volt szó korábban. Ez azt mondja ki, hogy a folyószámlahitelek és a hitelkártyák esetében a moratórium alatt felhalmozódott kamattartozás egy részét a bankoknak vissza kell fizetniük az ügyfeleknek. Ehhez meg kell nézniük, hogy a hivatalos 2020 februári lakossági forint-személyihitelek átlagos évesített kamatlábával számolva mekkora kamattartozás adódna. Ha az ügyfél szerződés szerinti kamattartozása magasabb ennél, akkor a különbözet neki visszajár.

Jelentős összegekről lehet szó, a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamata ugyanis jellemzően magas. Ez komoly érvágás lesz a bankoknak – ráadásul a kormány visszamenőleg sarcolja meg őket, plusz az ezzel járó adminisztrációt is nekik kell elvégezniük.

Visszamenőleges jogalkotásról vagy magánszerződésekbe való belenyúlásról formailag nincs szó, hiszen a rendelet aktuálisan egy számítás elvégzésére és bizonyos összegek kifizetésére kötelezi a bankokat.

Ami a megkötött hitelszerződések tartalmát nem befolyásolja.

Ezzel együtt az intézkedés a jogbiztonság, a jó erkölcs és a kiszámítható gazdasági környezet szempontjából minimum nem elegáns.

És nem igazságos azokkal az emberekkel szemben, akik – hallgatva például a jegybankra – önként kiléptek a moratóriumból, és folytatták a személyi hitelük vagy a hitelkártya-tartozásuk törlesztését. Az átszámítás ugyanis csak a moratórium alatt felhalmozódott kamattartozásra vonatkozik, vagyis aki több időt töltött a moratóriumban, az jobban jár ahhoz képest, aki kevesebbet (minden más változót azonosnak tekintve). A helyzet ennyiben hasonlít a devizahitelesek (többkörös) kimentésére, végső soron akkor is azok az ügyfelek szívhatták a fogukat, akik felelősen a kedvezőtlenebb forinthiteleket választották. A helyzet most annyiban más, hogy a devizahitelezés elterjedésében (és így a rendszerszintű összeomlásban) minden szereplő sáros volt, az ügyfelek, a bankok és a felügyelet is.

Ezúttal nem igazságos az intézkedés a bankszektorral szemben sem. Ugyan a bankoknak úgymond még jól is jött a moratórium – erre később visszatérünk – de

a kezdetektől azt kérték, hogy csak rászorultsági alapon járjon, és külön azt is, hogy a hitelkártya-tartozásokra és a személyi hitelekre ne vonatkozzon.

A rendelet meglepetésszerűen jelent meg, a bankszektort azonban szinte biztosan nem érte teljesen váratlanul. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára pár nappal korábban a szektor első félévi eredményét bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy folyamatos egyeztetésben vannak a kormánnyal – a tájékoztató egy másik pontján pedig magától és külön emlékeztetett rá, hogy a hitelkártyák és a személyi hitelek moratórium alá vonását a kezdetektől ellenezték.

A kormány szétterítette a válságkezelés költségét

A koronavírus-járvány 2020. eleji kitörését követően számos kormányzat döntött úgy, hogy a hiteltörlesztésekre vonatkozóan fizetési moratóriumot vezet be – emlékeztet a moratóriumról a Pénzügyi stabilitási jelentésben közzétett elemzésében a jegybank. Magyarországon a moratóriumot a kormány 2020. március 19-től vezette be. A program eredeti formájában 2020. december végéig tartott, majd azt a kormány a járványhelyzet elhúzódására tekintettel 2021. június 30-ig változatlan formában meghosszabbította, majd utána még kétszer.

A jegybank szerint „a moratórium a koronavírus-járvány hatásait kezelő eszköztár hatékony eleme volt”, a magánszektor 2020-ban mintegy 1700 milliárd forint pluszlikviditáshoz jutott, ami a GDP mintegy 3,6 százalékára rúgott. Egy másik jegybanki elemzés szerint 2021 első felében ehhez még 600 milliárd jöhetett hozzá. Az MNB fogalmazása óvatos, nyugodtan kijelenthető, hogy a hitelmoratórium volt a járványválság kezelésének egyik – ha nem a – legfontosabb eszköze. Különösen ami a lakosságot, a munkavállalókat illeti, a kormány munkahelyvédelmi intézkedései ugyanis ennél jóval kisebbek voltak.

A törlesztési moratórium lényegében új hitelfelvételnek tekinthető, hiszen nincs szó a tartozás elengedéséről, mindössze később kell pótolni az elmulasztott törlesztéseket. Ráadásul amíg az adós nem törleszt, a hitele kamatozik,

vagyis végül összességében többet kell visszafizetni, mintha nem lett volna moratóriumban. És mivel a bankok nem emelhetik a havi törlesztőket, végül a moratóriumban töltött hónapok számánál jobban megnyúlik a futamidő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány jelentős részebén úgy „segítette” át a lakosságot és a vállalkozásokat a válságon, hogy egyfajta hitelfelvételbe tolta őket.

Jelentős pluszterhet jelenthet

A Bankszövetség és a jegybank már régóta a moratórium átalakítását kérte, rászorultsághoz kötését, illetve az adósokat arra buzdították, hogy aki tudja, folytassa a hitele törlesztését – mivel ahogy említettük, a moratóriumban töltött idő jelentősen megnövelheti a visszafizetendő összeget. Sőt a Bankszövetség már azt sürgette, hogy aki teheti, állapodjon meg a bankjával előtörlesztésről, vagy a törlesztő összegének felemeléséről – még korábban a jegybank adott ki egy vezetői körlevelet, amelyben azt írta: elvárja a bankoktól, hogy ezt a lehetőséget díjmentesen biztosítsák.

Egy válság előtt, 2019. júniusában 6 éves futamidőre felvett másfélmilliós személyi kölcsönre eredetileg összesen 2 173 525 forintot kellett volna visszafizetni. Ha ezután az adós 2020. márciusában belép a moratóriumba, és egészen idén október 31-ig marad, akkor a 18 hónapos program után már 2 569 792 forintot kell visszafizetnie, ami majdnem 400 ezer forinttal magasabb az eredeti visszafizetendő összegnél – szemléltetik egy példán a Bank360 elemzői.

Egy szintén 2019. júniusában felvett tízmilliós lakáshitelt eredetileg 20 év alatt terveztek visszafizetni, a teljes visszafizetendő összeg pedig 15 509 367 forint lett volna, de a helyzet itt is megváltozik a moratóriummal. A program elejétől idén október 31-ig a program 16 696 609 forintra növeli a teljes visszafizetendőt összeget, ami már önmagában is egymilliós extra fizetést jelent. A jövő júniusig kitolt program esetében még több, 17 213 363 forint a teljes futamidő alatt törlesztett összeg, vagyis 1,7 milliót tesz ki a moratórium költsége.

Az emberek nem nagyon akarták otthagyni a moratóriumot

2020 decemberében a moratóriumra jogosult lakossági hitelállomány 54 százaléka (mintegy 3400 milliárd forint) állt moratórium alatt, ami 1,4 millió ügyfelet érintett. A moratórium alatt álló lakossági ügyfelek száma valamelyest csökkent az idő haladtával, de nem jelentősen. Nem meglepő módon, a jegybank felmérései azt mutatták, hogy a lakossági adósok nem mutatnak különösebb hajlandóságot arra, hogy kilépjenek, akkor sem, ha amúgy megtehetnék, hogy törlesszenek. Ugyanezt jelezte a Bankszövetség is, amely szerint

2021-ben már a moratóriumos ügyfelek nagy részénél nem állt fenn jövedelemcsökkenés, vagyis képesek lettek volna törleszteni

– ezt mégsem tették. Sokan nyilván azért, mert örültek, hogy több pénz marad a zsebükben, sokan óvatosságból, sokan pedig azért, mert nem tudták felmérni, milyen hatással van a hitelükre a moratórium.

A vállalkozások körében más volt a helyzet, a gazdaság élénkülésével párhuzamosan fokozatosan csökkent a moratóriumban lévő vállalati hitelállomány. Míg 2020 júniusában a vállalati hitelállomány 48 százaléka volt moratóriumban, addig év végére 29 százalékra csökkent az arány (a jogosult állomány arányában 39 százalékra), így nagyjából 2700 milliárd forintnyi vállalati hitel volt moratóriumban. A cégek esetében a moratóriumból való kilépést jelentősen erősíthette, hogy több kedvezményes hitelkonstrukció volt elérhető (elsősorban a jegybank Növekedési Hitelprogramja). Sok cég számára jobban megérhette kiváltani a régebbi, kedvezőtlenebb hitelét, ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a moratóriumnak egyszer vége lesz, a hitelt pedig utána adott esetben még évekig kell törleszteni.

Összességében mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány bővüléséhez jelentősen hozzájárult a moratórium.

A vállalati hitelállomány esetében az éves növekedési ütem 9,4 százalékot ért el, a jegybank becslései szerint a moratórium nélkül a növekedési ütem 0 és 3 százalék között alakult volna. A lakossági hitelállomány 14,5 százalékkal nőtt, a moratórium nélkül nagyságrendileg 8 százalékos hiteldinamika adódott volna. A hazai hitelállomány nemzetközi összehasonlításban nem túl magas, azonban a moratórium állománynövelő hatása idővel így is visszafoghatta volna a bankok hitelezési hajlandóságát. Egyszerűen fogalmazva ha a banknak túl sok a kihelyezett hitele, akkor nem akar újabbakat kihelyezni.

Ilyen profit mellett a bankoknak nincs lehetőségük panaszkodni

Visszatérve a moratórium hatására a bankszektorra: a moratóriumos törlesztések miatt a szektor 2020-ban komoly veszteségeket szenvedett el, a negatív kamathatás 30 milliárd forint volt. Azonban ahogy fentebb bemutattuk, a moratóriumnak is köszönhetően jelentősen nőtt a kihelyezet hitelek állománya, miáltal nőttek a bevételek (2021 első félévében 976 milliárd forintra), miáltal nőtt a szektor nyeresége. 2021 első félévében 405 milliárd forintra, ami történelmi rekord, azzal együtt is, hogy ebből 139 milliárd az OTP külföldről származó profitja.

A rekordprofit mellett a bankszektor nehezen tudná azt kommunikálni, hogy a igazságtalan sarc a folyószámlahitelekre és a hitelkártyák miatt rájuk kényszerített kompenzáció. Holott az, hiszen a moratórium szabályait nem a bankok határozták meg, hanem a kormány – ráadásul a bankszektor javaslatait figyelmen kívül hagyva.

A kormány büszkén hirdeti, hogy a magyar hitelmoratórium a legnagyobb, leghosszabb, az ügyfelek számára legkedvezőbb. Ez igaz, a régió országaiban a moratóriumnak már mindenhol vége, és sehol nem tartott egy évnél tovább.

A moratórium Magyarországon kívül sehol nem járt automatikusan minden ügyfélnek, és mindenhol a törlesztőrészletek növekedésével járt, nem pedig futamidő-hosszabbítással.

Ahogy említettük, a moratóriumnak egész biztosan nagy szerepe volt a járványválság átvészelésében. Ugyanakkor az is biztos, hogy a magyar megoldásnak sok böjtje lesz. Az első a bankrendszeré a hitelkártyás és folyószámlahiteles kompenzációk formájában. A többivel az ügyfelek majd csak ezután fognak szembesülni alaposan felhízott tartozások és megnyúlt futamidők formájában.