Valószínűleg nem lesz olyan 2022-es szabályváltozás, amiről többet fognak beszélni, mint arról, hogy a gyereket nevelő szülők visszakapják a 2021-es jövedelmeik után megfizetett személyi jövedelemadójukat, legfeljebb 809 ezer forintot. Az elmúlt hetekben többször is figyelmeztetett a NAV, hogy közelít az ehhez szükséges nyilatkozat december 31-i leadási határideje, de aki szilveszterig erről elfeledkezett, az sem csúszott le végérvényesen az adóvisszatérítésről. Nekik azonban nem február 15-ig fogják a pénzt elutalni, hanem majd az adóbevallás tavaszi beadása utáni 30 napon belül, ha az adóbevallásban visszaigénylik az összeget.
Visszahozza a kormány a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíjat, ezt a pénzt februárban kapják meg a nyugdíjasok. Az eredetileg tervezettnél nagyobbat nőnek egyébként is a nyugdíjak: a szabály az, hogy minden évben annyival nő a nyugdíj, amekkora inflációval a költségvetés számol, ehhez képest 3 helyett 5 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Persze ez azt mutatja leginkább, hogy a 2021 nyarán elfogadott 2022-es költségvetés inflációs várakozása valószínűleg a valóság közelében sem lesz, az MNB decemberben már úgy számolt, hogy a 2022-es infláció a legjobb esetben 4,7, a legrosszabb forgatókönyv szerint 5,1 százalékos lesz.
A minimálbér bruttó 200 ezer forint, azaz nettó 133 ezer 2022. január 1-jétől. A garantált bérminimum 260 ezer forintra nő. Ez pedig azt is jelenti, hogy több más juttatás is változik, hiszen sok támogatást számolnak ki a minimálbér alapján:
- az álláskeresési járadék maximum összege az aktuális minimálbér egy napi értéke lehet, azaz 6667 forint,
- a táppénz napi maximuma a minimálbér tizenödöte, vagyis 11 160-ról 13 333 forintra nő,
- a gyermekgondozási díj a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka marad, de a maximuma, amely a minimálbér 140 százaléka, emelkedik, legfeljebb havi 280 ezer forint lehet,
- a diplomás gyed maximuma a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevők számára a garantált bérminimum 70 százaléka, mostantól havi 182 ezer forint, a többiek számára a minimálbér 70 százaléka, 140 ezer forint,
- a gyermekek otthongondozási díja a minimálbér szintjére, 200 ezer forintra nő,
- a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után a munkáltató részére a minimálbér kétszereséig, mostantól 400 ezer forintig engedi el az állam a járulékokat,
- az olyan betegségek, mint laktózintolerancia, vagy cukorbetegség mellett dolgozó emberek a minimálbér 5 százaléka, havi 10 ezer forint adókedvezményre jogosultak,
- az álláskeresési járadék felső határa bruttó 200 ezer forintra nő.
Ahogy az minden évben szokott történni, több adószabály is változik január 1-jétől. Az egyik leglátványosabb változás az, hogy az 2021. júliusi átlagkereset szintjéig, bruttó 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 évnél fiatalabbaknak. A kedvezményt utoljára abban a hónapban lehet igénybe venni, amikor az ember betölti a 25. évét.
A szociális hozzájárulási adó 15,5-ről 13 százalékosra csökken. Az eddig 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnik – az eredeti terv az volt, hogy ez utóbbira július 1-jén kerül sor, de végül előrehozták újév napjára. Ahogy a szocho csökken, úgy lesz kisebb az ekho, azaz az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás is: 15,5 helyett már csak 13 százalékos a munkáltató által fizetett része.
A kisvállalati adó 11-ről 10 százalékra csökken.
Az egyéni vállalkozók megváltozott átalányadót választhatnak mostantól. Ez a lehetőség azoknak nyílik meg, akiknek az előző és az aktuális évben az egyéni vállalkozásból származó bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, illetve kiskereskedelmi tevékenységet folytatóknál az 50-szeresét. (Azaz 2021-ben 20 088 000, 2022-ben 24 millió forint a határ, a kiskereskedelemben pedig 100 440 000, majd 120 millió forint.) Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében adómentes az éves minimálbér felét, 1,2 millió forintot el nem érő jövedelem, a szochót és a tb-járulékot is csak az e fölötti rész után kell megfizetni. A mostani négy helyett háromféle költséghányad marad, amit a bevételből le lehet vonni: a kiskereskedelmi bevételt szerzők 90 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak, az általános 40 százalékos költséghányad megmarad, néhány külön meghatározott tevékenységre – mint építőipari kivitelezés, gépjárműjavítás, taxis személyszállítás, szépségápolás, fodrászat, vendéglátás – 80 százalék a hányad.
(A 2022-es adószabályokról, adóváltozásokról még részletesebben is mindent megtudhat a HVG Adó 2022 különszámából. Megvásárolható az újságárusoknál vagy megrendelhető a kiadótól erre a linkre kattintva.)
Nem adóváltozás, de az adócsomaggal együtt döntöttek arról is, hogy a babakötvény után járó állami támogatás az eddigi 6 ezer forintól 12 ezer forintra nő. Egész pontosan a befizetett összes 10 százalékával támogatja az állam a kötvényt, ennek a maximális összege nő meg 2022. január 1-jétől.
2021. október végi szinten rögzítik a jelzálogalapú hitelek kamatait 2022. január 1-jétől június 30-ig. Egész pontosan az a szabály: ha egy lakáshitel kamatforduló napja 2021. októbere utánra esett vagy esik, akkor e kamatforduló napon nem lehet meghatározni 2022. január 1. és június 30. közötti periódusra magasabb hitelkamatot, mint ami a 2021. október 27-i referenciakamat alapján kijönne. Ez a szabály nem tiltja meg a kamatemelést a kamatfordulókor, csak maximalizálja annak mértékét. Általában a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) a referenciakamat, ami alapján számolják a kamatokat, ennek a 12 hónapos értéke 2,4 százaléknál több nem lehet.
És ha már a bankokról volt szó: januártól ismét fizethetnek osztalékot a hitelintézetek, lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is, a jegybank ugyanis nem hosszabbítja meg ezek korlátozását.
Emelkedik az útdíj összege, ez 2020 óta automatikusan követi az inflációt. A legnépszerűbb, D1-es kategóriában a megyei matrica 5200-ról 5450 forintra drágul, a tíz napos ára 3640-ről 3820 forintra nő, az éves matrica pedig 44 660 helyett 46 850 forintba kerül januártól.
A jótállás szabályai is megváltoznak, itt EU-s és magyar szabályváltozások egyszerre lépnek életbe. Minőségi kifogásoknál 6 hónap helyett egy éven át tart az időszak, amíg a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor keletkezett-e, vagy nem rendeltetésszerű használatból ered. 2022-től bizonyos esetekben már a szavatossági jognál is megjelenik a lehetőség, hogy már az első javítás vagy csere után visszakérje a vevő a vételárat, például ha a cég nem végezte el a kért javítást vagy ha a hiba súlya a szerződés azonnali megszüntetését indokolja – eddig ez csak a jótállásköteles termékeknél volt így.
Az pedig a bürokráciát érintő hír, hogy 2022-től adatváltozás-kezelési szolgáltatást vezetnek be, így gyorsabb és egyszerűbb lehet az adatváltoztatásokkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása: a lakossági ügyfelek mostantól kezdeményezhetik, hogy okmányadataik változtatásairól elektronikusan kapjanak értesítést a velük szerződésben álló közművek és cégek, kiváltva a személyes ügyintézést.