Az MNB közzétette honlapján a 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti stratégiáját. A jegybank idén év elején meghirdetett Versenyképességi programjával is összhangban álló – új felügyeleti stratégia a fogyasztók védelmére, a fenntarthatósági szempontokra, illetve a digitalizáció kihívásaira adandó válaszokra fókuszál.

A pénzügyi piacok sokkellenálló képességének növelés érdekében – a stabil, erős tőkehelyzet mellett – a stratégia egyebek közt célul tűzi ki a felügyelt intézmények compliance (szabályozási megfelelést szolgáló) szakterületeinek megerősítését. Szükséges lenne a teljes biztosítási szektorban, illetve az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknál is (a betét- és befektetővédelemhez hasonló) garanciarendszerek kialakítására. Az MNB szerint erősebb felügyeleti figyelem szükséges a pénzváltói tevékenységnél.

A pénzügyi intézményeknek vállalatirányítási és kockázatkezelési rendszereikbe be kell építeni a környezeti fenntarthatósági megfontolásokat. Az MNB a piaci szereplők, kormányzati, civil, érdekképviseleti és egyetemi szervezetek bevonásával együttműködési hálózatot alakít ki a zöld pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatások fejlesztése, a fenntartható beruházások előmozdítása érdekében.

Az ügyfelekért folytatott egészséges versenyt erősítheti az új stratégia szerint a minősített fogyasztóbarát termékkör kiterjesztése. A fogyasztók számára lehetővé kell tenni – az MNB fogyasztóbarát összehasonlító oldalainak fejlesztésével és a piaci kalkulátorokkal kapcsolatos következetes felügyeleti elvárásokkal – az azonos típusú termékek összehasonlítását.

Fontos emellett egyenlő feltételeket támasztani a meglévő és újonnan megjelenő pénzpiaci szolgáltatóknál az azonos típusú termékek, szolgáltatások esetében.A versenyképességet erősítené, ha csökkenteni lehetne a jelzáloghitel-szerződések megkötéséhez szükséges ügyintézési időt.

Az MNB fogyasztóvédelmi tevékenységének erősítése keretében kiemelt figyelmet fordít a határon átnyúló pénzügyi tevékenységekre. Fontos cél a pénzpiaci, biztosítási közvetítőknél az összeférhetetlenségek, érdekkonfliktusok felszámolása is.

A felügyeleti és szabályozó rendszereknek fel kell készülni emellett a digitális jövőre is, hiszen egyre több, az üzleti folyamatot támogató információtechnológiai (IT) rendszer kerül az MNB látókörébe. Alapvető cél így az informatikai technológiákkal kapcsolatos szabályozási környezet modernizálása és felügyelési módszertanok fejlesztése, új IT-felügyelési módszerek kialakítása. Az ügyfeleket kiszolgáló piaci szereplők oldaláról szükség van a kényelmes, egyszerű elektronikus kapcsolattartási formák fejlesztésére a fogyasztók igényei alapján.

A kockázat alapú felügyelés erősítését szolgálja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésére hivatott tranzakciószűrő rendszerek megerősítése a piaci szereplőknél. Az MNB részéről szükség van többek közt az adatbányászati módszerek fejlesztésére a felügyelésben, illetve kritikus fontosságú a nagy összegű, ismeretlen forrásból származó készpénzes tranzakciók hatékony ellenőrzése. A felügyelt intézmények és a felügyelés hatékonyságát segítheti az egyre több, e felek által használható digitális adatbázis (ezek egyike a hitelfedezeti biztosítások blockchain alapú, fejlesztés alatt álló regisztere).

A felügyeleti stratégia szerint az MNB részéről aktívan szerepet kell vállalni a pénzügyi rendszerre vonatkozó nemzetközi és hazai szabályozói környezet fejlesztésében is.

Forrás