Amikor február elején már láttuk, hogy Kínában tömeges fertőzéseket okoz a koronavírus-járvány, és a helyi korlátozások miatt részben leállt a gazdaság, és az ellátási láncok megszakadhatnak, akkor már sejtettük, hogy az európai gazdaságra is hatást gyakorol majd a járvány - ennek mértékét akkor viszont még nem ismertük. Általánosan igaz, hogy februárban még pesszimistának minősültek azok az elemzők, akik az európai növekedési kilátásokat 1-2 tized százalékponttal lehúzták, a recesszió viszont elképzelhetetlen volt.
MA MÁR ÚGY SEJTJÜK, HOGY A KORONAVÍRUS OKOZTA VÁLSÁG MESSZE NAGYOBB LESZ, MINT A 2008-2009-ES VISSZAESÉS, ÍGY AZ 1929-ES NAGY DEPRESSZIÓ ÓTA NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁGOT ÉLHETÜNK ÁT.
A kilátások nagyon gyorsan változtak. Március első felében még arról beszéltünk, hogy a magyar gazdaság a 3,5%-os növekedést várhatóan nem éri el a koronavírus miatt, ma már ennek negatív előjellel is örülnénk. A koronavírus okozta leállás előzetes hatásait teljes mértékben alábecsültük, ami nem meglepő annak fényében, hogy ilyen helyzet korábban még sosem állt elő. Anélkül, hogy bővebben belemennénk az okokba, a teljesség igénye nélkül az alábbi tényezők játszottak szerepet abban, hogy a visszaesés mértékét nem lehetett pontosan előre látni:
- először is nem tudtuk, hogy a vírus mennyire terjed majd el, mekkora pusztítást okoz, és mik lesznek az erre adott válaszok. A koronavírus-járvány feltartóztatására adott válaszok egyenlőek a gazdaság majdnem teljes leállításával, erre pedig március elején még senki nem volt felkészülve.
- A gazdaság jó állapotban volt, a 2008 és 2012 közötti hullámzó szakaszt egyenletes felívelés követte, így a válság fundamentális okainak hiánya miatt hajlamosan voltunk úgy gondolkodni, hogy a globális recesszió szóba sem jöhet.
- Az ismeretlen helyzet miatt nem tudtuk megbecsülni annak hatásait. A gazdaságot világszinten még soha nem kényszerültünk mesterségesen leállítani, így semmilyen eszköz nem állt az elemzők rendelkezésére ahhoz, hogy ennek a GDP-re gyakorolt hatásait megbecsüljék.
- Az is látszik, hogy a járvány hosszabb lesz, mint amire számítottunk. Előzetesen abban bízhattunk, hogy legfeljebb a második negyedévben várható recesszió, ma viszont már a negyedik negyedéves felpattanással is kiegyeznénk.
- A magyar példa különösen érdekes, mert a növekedés az egyik legmagasabb volt az EU-ban, ennek ellenére a visszaesés is – úgy néz ki – átlag feletti lesz.
A magyar gazdaság az elmúlt években 4% felett bővült, és az idei évre is 3,5 és 4% közé lőtték be az elemzők a prognózisukat. A koronaválság azonban mindent felülírt, és bár a fentiek miatt pontos becslést adni még mindig lehetetlen, az már látszik, hogy a pár héttel ezelőtt kiadott elemzéseket gyorsan módosítani kellett lefelé.
Az elemzőházak mind a mai napig adják ki a felülvizsgált előrejelzéseiket, gyakran két-három héttel korábbi becslést felülbírálva – általában lefelé. Általánosságban elmondható, hogy míg békeidőben legfeljebb 2-3 tized-százalékpontos eltérés van az egyes elemzők prognózisai között, a koronaválság időszakában már sokkal nagyobb a szórás. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy Magyarországra vonatkozóan ki mekkora visszaesést tart valószínűnek.
Egyre pesszimistábbak az elemzők
Remek példája a jelenlegi helyzet kiszámíthatatlanságának, hogy március első napjaiban még az elemzői konszenzus szerint 3% fölött volt várható a gazdasági növekedés, pedig a koronavírus már ott döngetett a kapunkon. Az alábbi ábra az egyes elemzőházak, kormányzati szervek, intézetek, bankok előrejelzéseit gyűjti össze időrendi sorrendben.
Ahogy az látható, idővel az előrejelzések is egyre pesszimistábbak voltak, az utolsó két adat, a -3,2, és -3,1% ma már az optimistának nevezhetők. Nézzük meg pontosan, kik tették közzé a fenti előrejelzéseket, és milyen kommentárt fűztek a számokhoz (összefoglaló táblázat alább). El kell mondanunk, hogy ahol több forgatókönyv volt, ott mindig az alapforgatókönyvet, ahol csak kettő volt, ott az optimistább forgatókönyvet vettük alapul.
- Az Erste Bank március 9-én tette közzé elemzését, amelyben a koronavírus európai terjedését látva az egész régiónk kilátásait rontotta: Magyarország növekedési kilátásait ekkor 3,6%-ról 3,3%-ra módosította. Ma már bőven kiegyeznénk ezzel, de ez már gyakorlatilag teljesen esélytelen.
- A Portfolio március 18-án tette közzé az elemzői körképét. Ekkor már éreztük, hogy baj lesz, és sejtettük, hogy a magyar gazdaság recesszióba fordul, de még nem láttuk ennek a pontos mértékét. A Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzése között is szokatlanul nagy volt a szórás: a legoptimistább közülük 1,1%-os növekedést, a legpesszimistább -3,5%-os visszaesést prognosztizált. Ma úgy gondoljuk, ez az előrejelzés áll legközelebb a valósághoz, bár akkor még kiugróan pesszimistának gondolhattuk. Az elemzői előrejelzések átlaga 0,5%-os növekedést vetített előre.
- Ehhez képest egészen negatív képet festett a Morgan Stanley március 21-i prognózisa, amelyben a régió átlagát alulmúló, -5%-os növekedést vetített előre Magyarországnak. A bank negatív forgatókönyve még ennél is nagyobb, -6,9%-os visszaesést vetített előre. A Morgan Stanley ekkor még úgy gondolta, hogy 2021 a gyors talpraállás éve lesz lesz, és a gazdasági növekedés az országban elérheti a 6,2%-ot. Ma már egyre kevesebben hisznek a V alakú felpattanásban.
- A GKI egyik forgatókönyve március 23-án 3%-os visszaesést mutatott, a másik, egyenrangú forgatókönyv szerint pedig akár 7%-os lehet a visszaesés. A GKI szerint fő kérdés az, hogy a korlátozások csak a második negyedévet, illetve a harmadik negyedévet, vagy egy még hosszabb időszakot fognak-e érinteni – a visszaesés mértéke ettől függ.
- A Capital Economics ennél szerényebb számokat tett közzé aznap. Március 23-i előrejelzésük szerint a magyar gazdaság 2%-os esést szenved majd el, ezt 2021-ben pedig 3,8%-os felívelés követi majd.
- A láthatóan romló kilátások mellett mindenkit meglepett a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése: március 24-i Inflációs jelentésükben 2 és 3% közötti gazdasági növekedést vetítettek előre – pozitív előjelű GDP változást azóta sem hallottunk senkitől. Érdekesség, hogy az MNB elvégezte a különböző szektorok leállásának GDP-hatását, és ez alapján az jött ki, hogy a korlátozásoknak március végéig kellett volna tartaniuk ahhoz, hogy a fenti előrejelzés megvalósuljon. Ha a leállás több hónapos, akkor az MNB számításai szerint is recesszióba fordul a gazdaság.
- A hónap utolsó napján frissítették előrejelzésüket az Erste Bank elemzői: a bank gyakorlatilag 3 hét alatt 3,3%-ról -4,2%-ra rontotta le a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A bank elemzői megírták, hogy a korábban legpesszimistábbnak nevezett forgatókönyvük vált reálissá, és ez egyre gyakoribb tendencia a többi elemzőnél is. A bank hozzátettel, hogy a felpattanás alakja (L, U vagy V alakú görbe) attól függ majd, hogy a kormányok milyen mértékben tudják megmenteni az üzleti struktúrákat és a munkahelyeket.
- Egészen borús képet festett a JP Morgan, amelynek elemzői április 7-én 6,3%-os visszaesést vetítettek előre Magyarországon az idén – ez mélyebb recessziót jelent, mint a többi vizsgált országban. Ők azonban erőteljesen hisznek a V alakú visszapattanásban, 2021-ben szerintük 5,7% lehet a felpattanás.
- Szintén nem nevezhető optimistának a Kopint-Tárki. A hazai intézet elemzése szerint, amelyet április 8-án tettek közzé, a magyar gazdaság növekedése az idei évben -5,5% lesz. Van azonban egy pesszimista forgatókönyvük is, amely kétszámjegyű visszaesést sem zár ki. A kormány gazdaságvédelmi csomagjáról az intézet azt nyilatkozta, hogy az nem kellően átfogó, és későn érkezett, ez pedig rontja a kilábalás lehetőségeit.
- Ezek után már optimistának tűnik Varga Mihály pénzügyminiszter április 9-i kijelentése, amikor egy Bloombergnek adott interjúban 3%-os GDP-visszaesésről beszélt. A kormány egyébként ezen kívül nem tett közzé további előrejelzést, így jobb híján ezt kell elfogadnunk a Pénzügyminisztérium hivatalos álláspontjának.
- A brüsszeli Bruegel Intézet közgazdásza, Darvas Zsolt adta közre az eddig legpesszimistább előrejelzését egy interjúban – szerinte nem kizárt a két számjegyű visszaesés sem. Mindezt Darvas a tömeges vállalati csődök és a magas munkanélküliség miatt a gazdasági válság járványt meghaladó mértékű elhúzódásával indokolta. Szerinte ilyenkor a kormányok feladata az, hogy akár a magas államadósság árán is megmentség a reálgazdasági szereplőket a gyors helyreállás érdekében, a magyar kormánynak azonban jelenleg is fontosabb a fiskális fegyelem és az alacsony államadósság.
- Tegnap tette közzé elemzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – szerintük a magyar gazdaság 3,1%-kal zsugorodik majd. Elmondható, hogy ezzel az előrejelzéssel ma az IMF már az optimisták közé sorolható. A felpattanás mértéke 4,2% lesz a valutalap szerint.
- Az ING is tegnap tette közzé az előrejelzését. A -3,2%-os növekedés magában nem is érdekes (bár itt is elmondható, hogy a mozgóátlaghoz képest inkább optimistának tűnik), de érdekes a 2021-re vonatkozó előrejelzés is – a bank szerint az idei visszaesést nem követi meredek felpattanás, a következő évben 2,9%-kal nő majd a magyar gazdaság.
Az előrejelzések között nagy a szórás, és szinte mindegyik elemzés kiemeli, hogy a bizonytalan helyzet miatt pontos becslést adni ma lehetetlen. Az sem lenne meglepő, ha a mai gyors változásokat látva az egyes intézetek, bankok pesszimista, vagy akár optimista forgatókönyvei válnának alapforgatókönyvvé a következő hetekben – lássuk be, utóbbira nem sok esély van egyelőre.