2020.06.03
Évek óta nem kaszált ekkorát az MNB – Mit csináltak az aranytartalékkal? - Portfolio cikk
Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.
Miből volt nyeresége a jegybanknak?
Azt már korábban bejelentette az MNB, hogy 2019-ben 254,7 milliárd forintos eredményt ért el, amiből 250 milliárdot osztalékként be is fizet a költségvetésbe. A napokban aztán megjelent a jegybank éves jelentése is, amiből már össze lehet rakni a képet, hogy tudtak ekkora nyereséget elérni.
| Az MNB eredményének főbb tételei (milliárd forint) | |||||||||
| 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
| Nettó kamateredmény | -94,0 | -153,6 | -49,4 | -86,3 | -42,7 | -15,6 | 10,7 | 27,1 | 49,4 |
| Nettó forint kamateredmény | -312,7 | -341,2 | -231,4 | -158,5 | -93,0 | -28,4 | 11,8 | 23,6 | 30,6 |
| Nettó deviza kamateredmény | 218,7 | 187,7 | 182,0 | 72,2 | 50,3 | 12,8 | -1,1 | 3,5 | 18,8 |
| Pénzügyi műveletek realizált eredménye | 24,7 | -33,2 | -112,6 | -119,6 | 14,9 | 16,8 | 1,2 | -7,5 | 7,3 |
| Devizaárfolyam-változásból származó eredmény | 98,7 | 158,3 | 200,3 | 511,0 | 177,7 | 95,1 | 61,4 | 74,0 | 229,1 |
| Egyéb tényezők | -15,8 | -11,3 | -12,0 | -277,7 | -55,3 | -42,0 | -35,0 | -45,8 | -31,1 |
| Eredmény | 13,6 | -39,8 | 26,3 | 27,4 | 94,5 | 54,3 | 38,3 | 47,8 | 254,7 |
| Forrás: MNB, Portfolio | |||||||||
- Egyrészt az alapkamat csökkentésével és a mérleg összenyomásával az MNB kamatkiadása is csökkent.A táblázatból látszik, hogy az MNB kamateredménye tovább javult, amivel folytatódott az évek óta látott pozitív tendencia. A tavalyi közel 50 milliárd forintos kamateredmény már jóval magasabb a néhány éve látott tetemes veszteségnél. Ez alapvetően két okra vezethető vissza:
- Ezzel párhuzamosan a nemzetközi kötvényhozamok is mélypontra estek, amivel a jegybanki tartalékot alkotó papírokon is kevesebbet tud keresni az MNB.
Sokáig a két hatás valamennyire kioltotta egymást, aztán tavaly az első félévben emelkedett a deviza kamateredmény, elsősorban ez okozta az éves kamateredmények javulását is.
Ez még kevés lett volna a profit robbanásához – Mi történt a devizatartalékkal?
A fenti táblázatból is látszik, hogy a kamateredmény javulása még kevés lett volna a jegybanki profit megugrásához. A nyereségen belül a legjelentősebb tétel a devizaárfolyamon elkönyvelt profit volt, ami több mint 150 milliárd forinttal emelkedett 2018-hoz képest. Azt már szintén korábban közölték, hogy a megugrás jelentős részét az aranytartalékon realizált 140 milliárd forintos profit tette ki.
Ez annak volt köszönhető, hogy 2019-ben 1285 dollárról 1550 dollárra emelkedett a nemesfém unciánkénti ára, ez a több mint 20%-os drágulás pedig a 2018-ban megvett magyar aranytartalékban is megmutatkozott. Az egyetlen kérdés csak az volt, hogyan tudta realizálni ezt a nyereséget a jegybank úgy, hogy közben az aranytartalék szintje változatlan volt. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre korábban nem válaszolt az MNB, és az éves jelentésből sem derül ki, de a legvalószínűbb, hogy egyszerűen
AZ ÉV VÉGÉN „ÁTKÖTÖTTÉK” AZ ARANYAT, VAGYIS ELADTÁK JÓKORA ÁRFOLYAMNYERESÉGGEL, MAJD RÖGTÖN VISSZAVÁSÁROLTÁK A MAGASABB ÁRON.
Így fizikailag nem kellett hozzányúlni az aranytartalékhoz, viszont a nem realizált profit eltűnt azzal, hogy már magasabb az arany bekerülési ára. Erre utal, hogy a devizatartalék úgynevezett kiegyenlítési tartaléka (a nem realizált nyereség) ugyan a 2018-as 170 milliárd forintról 187,8 milliárdra ugrott, viszont a tavalyi féléves jelentés szerint az első félév végén még 213,9 milliárd volt. Ráadásul úgy, hogy az arany árának emelkedése a második félévben folytatódott.
Az arany árfolyamán elkönyvelt nyereségen felül még közel 90 milliárdos profitot realizált a jegybank a devizatartalékon, ez azonban már nem számít kiemelkedőnek a korábbi évek adatához képest. A 2018-as 74 milliárd forintnál ugyan magasabb, ami
NAGYRÉSZT A FORINT TAVALYI GYENGÜLÉSÉNEK VOLT KÖSZÖNHETŐ.
A devizatartalékon ugyanis akkor van realizált nyeresége az MNB-nek, amikor az alacsonyabb árfolyamon bekerült devizát aktuálisan magasabb piaci árfolyamon átváltja. A teljes tartaléknak folyamatosan van egy átlagos bekerülési árfolyama, ami folyamatosan kerül feljebb, hiszen az új devizaforrások magasabb árfolyamon kerülnek be. Az éves jelentés is elismeri, hogy 2019-ben
a bekerülési árfolyam tovább emelkedett, ugyanakkor ‒ a forint gyengülése következtében ‒ a hivatalos árfolyam emelkedése ennél nagyobb mértékű volt.
A jelentés szerint az átlagos bekerülési árfolyam 2019 végén 316,55 volt, míg az év végi piaci árfolyam 330,52-nél állt. Amikor a jegybank devizát vált, akkor az átlagos bekerülési árfolyam és az aktuális piaci árfolyam közti különbséget realizálja nyereségként. De miért ennyivel alacsonyabb a bekerülési árfolyam? Azért, mert a tartalék egy része még évekkel ezelőtt, sokkal erősebb forint mellett került be a jegybank mérlegébe. Ez az átlagos szint fokozatosan kúszik feljebb azzal, hogy ma már a devizaforrások is az aktuális árfolyamon kerülnek be.
A jegybank alapvetően két esetben vált devizát:
- Ha az államnak tőke- vagy kamatfizetés miatt devizában kell törlesztenie. Ilyenkor a kormányzat kincstári egységes számláján lévő pénzből vált a jegybanknál.
- Ha az államnak valamilyen devizában keletkező bevétele van, ez a leggyakrabban devizakötvény-kibocsátásból vagy az uniós források átutalásából származik. Ebben az esetben a befolyó devizát az MNB forintra váltja, és szintén a kincstári egységes számlára kerül.
Az első hatás csökkenti, a második pedig növeli az MNB devizatartalékát, miközben az első esetben nyereséget realizál az átváltáson a jegybank, a második esetben pedig a friss devizaforrás magasabb aktuális árfolyamon kerül be, vagyis emeli az átlagos bekerülési árfolyamot.
Az éves jelentés alapján 2019-ben összességében közel egymilliárd euróval emelkedett az ország devizatartaléka, így az év végén 28,4 milliárd eurót tett ki. Az év során az ÁKK devizakiadásai mintegy 4,8 milliárd euróval mérsékelték a tartalékot, ebből származott a 90 milliárdos árfolyamnyereség. Közben növelte a tartalékot az Európai Bizottságtól érkezett nettó 4 milliárd euró, a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszának deviza pilléréhez, illetve a forintlikviditást nyújtó devizaswap tenderekhez köthető nettó közel 800 millió eurós pénzmozgások, valamint az eurótól eltérő devizaeszközök, illetve az arany euróban kifejezett mintegy 670 millió eurós átértékelődése.
A jegybank kiemeli, hogy a devizatartalék jövőre vonatkozó teljesítményét érintően továbbra is kockázatot jelent, hogy a tartalékportfóliók teljesítménye negatív lehet azáltal, hogy
a magas minőségű eszközök hozamai extrém alacsony szinten vannak, illetve egy hozamemelkedés következtében elmozdulnak, ami rövid távon a meglévő kötvények leértékelődése miatti átértékelődési veszteség hatására rontja a tartalék teljesítményét.
Ugyanakkor egy hozamemelkedés hatása a tartalék rövid futamideje miatt középtávon az eredményre már pozitív, mivel a lejáró tartalékelemek újrabefektetése magasabb hozamszinten valósulhat meg.