Három nagybankot egy „szuperbankká” összerakni nem kis feladat, de 122 takarékszövetkezetet, 3 regionális és egy országos kereskedelmi bankot egyesíteni még nagyobb volt – mondja interjúnkban Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, akit ezúttal elsősorban a takarékszövetkezeti integráció folyamatának tanulságairól kérdeztünk. A "szuperbankkal" kapcsolatban felhívta a figyelmet: nagyon sok döntésnek kell megszületnie az előkészítés során, ezek meghozatala akár egy évbe is beletelhet, a sürgetés senkinek sem használ.

2016-ban vette át a takarékszövetkezeti integráció folyamatának irányítását. Reálisnak tűnt akkor, hogy 2020-ban már egy univerzális nagybankot képviselve vesz részt három hazai nagybank összeolvadásának előkészítésében?

Az elmúlt években véghez vittük azt, amit sokan lehetetlennek gondoltak. Ekkora pénzintézeti átalakítás két évtizede nem volt Magyarországon, és szerintem már nem is lesz. Három nagybankot összerakni nem kis feladat, de 122 takarékszövetkezetet, 3 regionális és egy országos kereskedelmi bankot egyesíteni még nagyobb volt. Hét év alatt, három ütemben egyesítettünk 126 hitelintézetet, 60 ezer terméket, 9 számlavezető rendszert, 6 netbanki rendszert, egyetlen szervezetbe vontunk össze  7 ezer munkatársat, közben csaknem 3,5 millió gigabyte adatot mozgattunk meg. Megszüntettük a párhuzamosságokat, egységesítettük a működési modelleket, a háttérfolyamatokat és a szabályzatokat, úgy, hogy közben jelentősen változtak, szigorodtak a banki szabályozások. Nemcsak én, hanem az egész csapat keményen megdolgozott azért, hogy mára sikerült létrehoznunk az egységes Takarék Csoportot, Magyarország egyik legnagyobb bankcsoportját és a pénzügyi rendszer meghatározó szereplőjét. Néha kellett az én kemény önfejűségem, az ellentmondást nem tűrő, határozott fellépésem is, de olyan emberekkel dolgoztam, akik ezt meg akarták és meg is tudták csinálni. Nem néztünk és nem láttunk ennyire előre, de azt vallom, hogy mindent a maga idejében kell megvalósítani, a hídon akkor kelünk át, amikor odaérünk. A teljes összeolvadás szándéka is fokozatosan állt össze a teveinkben. Egy 2018. november 30-ai sajtótájékoztatón éreztem azt először, hogy már semmi nem állíthat meg minket egy univerzális nagybank felépítésében.

Alig hogy megvalósult ez, máris új feladatot tűztek ki maguk elé. Hogy áll a három bank részvételével zajló „szuperbank” előkészítése?

Úgy gondoltuk, ha van lehetőség létrehozni egy nagy, az ügyfelek, a dolgozók és a tulajdonosok érdekeit egyaránt szolgáló pénzintézeti csoportot a magyar bankpiacon, annak most van itt az ideje. De, hogy egy főzésből vett példával éljek, mindenki azt hiszi, hogy roston sültet készítünk, és kész lesz 10 perc alatt, ám ez nem így van. Nagyon sok döntésnek kell megszületnie az előkészítés során, ezek meghozatala akár egy évbe is beletelhet, a sürgetés senkinek sem használ. A pénzügyi holding társaság mindenesetre felállt, a szükséges MNB-engedélyt megszereztük. Látjuk, hogy lesznek kihívások, így minden erőnket és tudásunkat össze kell szednünk, ahogy az elmúlt években is tettük. Nem tudjuk, hogy mi vár ránk a külső környezetünkben sem: egyelőre bizonytalan, mit hoz a törlesztési moratórium 2020 végi lezárulása, lesz-e a koronavírusnak második hulláma, mint ahogy az is, egy ilyen összeolvadás milyen bevételi áldozatokkal jár.

Egyben biztosak vagyunk: mindhárom banknak megvannak az erősségeik, és minden értéket meg akarunk őrizni, ami ebben a három bankban van, legyen az pénzbeli érték, reputáció, ügyfélérték vagy éppen dolgozói érték.

A takarékszövetkezeti összeolvadások során jelentős tapasztalatokat szereztek, az integráció az egységes informatikai rendszerre való átállással június végén lezárult. Mi jelenti egy ilyen folyamatban a legnagyobb kihívást?

Szerintem a hazai bankpiacon messze nekünk van a legnagyobb tapasztalatunk a pénzintézeti fúziók és az informatikai migrációk terén. Az új Takarékbank felállítása göröngyös út volt, sok teherrel és rengeteg kiadással. A legnagyobb kihívást ilyenkor az ügyfelek megtartása és az informatika összerakása jelenti. A közös informatikai rendszer fokozatos kiépítése során hét év alatt 377 pénzintézeti migrációt hajtottunk végre, aminek során 9, teljesen eltérő kapacitású és minőségű számlavezető alaprendszerből egyet fejlesztettünk ki, csaknem 1000 szatellitrendszert kezeltünk, 6 eltérő netbankrendszert egységesítettünk és a szervertermek számát 20-ról kettőre csökkentettük. Mindezt úgy, hogy közben folyamatosan kiszolgáltuk és megtartottuk az ügyfeleinket. Az informatika egységesítése és továbbfejlesztése a következő években is nagy kihívás lesz, ha a három pénzintézet részleges vagy teljes fúziójára kerülne sor. Ugyanakkor nagy öröm, ami az elvégzett munka eredményeként vár az emberre: amikor a tavalyi dolgozói rendezvényünkön egyszerre több, mint 4500 jelenlévő kollégánkkal tudtuk megünnepelni a sikeresen elvégzett munkát, az igazán felemelő érzés volt.

A szövetkezeti tulajdonosok is jól jártak a nap végén?

Mindent megtettünk, hogy minél több volt részjegyes velünk tartson a takarékok egyesülését követően is. Több választási lehetőséget is felkínáltunk nekik: voltak, akik részjegyüket ázsióval növelt értéken takarékbanki részvénnyé konvertálták. Különböző mutatók szerint a Takarékbank a negyedik-ötödik legnagyobb pénzintézet Magyarországon, 10 millió forintért bármely részjegyes tulajdonossá válhatott benne. Persze volt, akinek ehhez ki kellet egészítenie a részjegye értékét, és volt, akinek nem. Egy másik lehetőségként létrehoztuk a takarékszövetkezetek jogutódját, a Takarék Egyesült Szövetkezetet, amely tovább képviseli a szövetkezeti eszmeiséget a csoporton belül. Ennek részjegyesei összegszerű kiegészítés nélkül, e szövetkezeten keresztül válhattak tulajdonossá az új Takarékbankban, ők mintegy ötezren vannak. 

Az a részjegyes tehát, aki valós tulajdonos volt korábban, és az is akart maradni, az a mai napig tulajdonos, és megtalálhatta nálunk a számítását.

Az összeolvadások során nagy átalakuláson ment keresztül a szektor, egy valami azonban az új Takarékbankban is fennáll: a rossz költséghatékonyság, a magas költség/bevétel arány. Indulnak a nagyarányú fiókbezárások és létszámleépítések?

Egy egységes bank felépítése kicsit hasonlít a szőlőtelepítéshez: az első három évben csak munkád és rengeteg költséged van vele. A harmadik-negyedik évben már lehet a szőlőn néhány fürt, ekkor dől el, hogy nem vertek-e át a kereskedésben. De mire bort tudsz készíteni, az 5-6 év. Egy jó borhoz pedig el kell telnie legalább 8 évnek. Mindig vita folyik például arról, hogy szükség van-e a jelenlegi 750 bankfiókra, és hogy a Takarékbanknak miért fontos a 168 km-re lévő faluban egy fiók fenntartása. Szigorúan közgazdaságilag nem éri meg egy kiterjedt fiókhálózatot fenntartani csak azért, mert egy-egy településen mindig is volt bankfiók vagy ATM. De vannak más fontos, közösségi szempontok is. Az elmúlt több mint 60 évben mi inkább egy közösségi bank voltunk. Nem így hívták, de ha a helyi focicsapatnak kellett mez, az asszonykórusnak kisbusz, a tánccsoportnak segítség, egyből a takarékszövetkezethez fordulhattak.

Egy szövetkezeti banknak tehát a költség/bevétel mutatói is magasabbak, mert többletráfordítást vállal a helyben nyújtott szolgáltatásokért. Feltéve persze, hogy ezt a helyi emberek is megbecsülik, és az önkormányzat és a lakosság nagy része nálunk vezeti a számláját.

Mi maradt meg, és mi fog megmaradni ebből a közösségi szerepből?

A helyi közösségi életben és a helyi ügyfelek kiszolgálásában továbbra is részt fogunk venni. Most már tudatosan építkezünk a helyi családok, generációk és közösségek korszerű pénzügyi kiszolgálására kistelepüléseken és nagyvárosokban egyaránt. Jól ismerjük az igényeiket, olyan termékeket és megoldásokat tudunk kínálni nekik, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a mindenkori élethelyzetükhöz, legyen szó vállalkozás indításáról, esküvőről vagy továbbtanulásról.

Ezért járják az országot a mobil bankfiókjaink, és 2017-ben ezért döntöttünk az „embertelen”, vagyis alkalmazott nélküli bankfiók bevezetéséről. Ezt az irányt kell folytatnunk.

Büszkék lehetünk arra, hogy nekünk van a legtöbb fiókunk, de ebben a változó világban el kell gondolkodnunk azon, hogy mi lesz a szerepük. A koronavírus átértékelte mindazt, amit a digitalizációról gondoltunk. Lehet, hogy nem 15 kilométerenként, hanem távolabb is elég bankfiókot fenntartani. Ami a koronavírust illeti, én egy kicsit még tartok tőle, hogy komoly károkat okozhat. Az azonban biztos, hogy átalakította az életünket: nem nagyon megyünk külföldre, kevesebbet járunk étterembe, buliba, és nemzetközi szinten is például új gazdasági elképzelések születnek. Átalakulóban van a közösségek szerepe és fogalma is, ennek értékelése még előttünk áll.

Utólag visszanézve mit tekint a takarékszövetkezeti integráció mozgatórugójának?

Talán a piaci fejlődést és a tradíciók kölcsönhatását, ami a történelem viharai közepette is képes volt ezt a rendszert közel másfél évszázadon keresztül mozgásban tartani. A 2010-es évek elejére világossá vált, hogy az integráció nem halasztható tovább, a takarékszektornak üzletileg, szervezetileg és tradícióiban is meg kell újulnia ahhoz, hogy talpon maradhasson. Így lett az egymástól eltérő termékekkel, saját szabályok mentén, saját arculattal és informatikai rendszerekkel működő takarékokból több lépcsőben egyetlen országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank.  Igen jelentős portfoliótisztítást hajtottunk végre a Takarék Csoporton belül, konszolidáltuk a vállalatirányítást, az üzleti folyamatokat és üzletágakat, a szervezeti struktúránkat és kultúránkat, valamint a háttérműveleti tevékenységeinket, például a HR, a pénzügy, a kontrolling és a jog terén. Bevezettük a központi értékesítéstámogatást, az értékesítők oktatását, a próbavásárlói rendszert, átszerveztük az ügynöki rendszert és a biztosításközvetítést. Egységes prémium és private banking területet alakítottunk ki, önálló agrárüzletágat hoztunk létre. Egységesítettük a tájékoztató anyagokat, a telefonos ügyfélszolgálatot, az ATM-ek működtetését, folyamatosan dolgozunk a fiókok közös arculatának kialakításán. Ennek a megújulásnak értünk el egy fontos mérföldkövéhez idén június 30-án, amikor a cégjogi fúziókat követően végrehajtottuk az utolsó, 650 ezer ügyfelünket érintő informatikai átállást.

Ettől a naptól kezdve a Takarékbank valamennyi területe már egyetlen, közös számlavezető rendszert használ, az ügyfeleink az ország bármely Takarékbank fiókjában teljeskörűen tudják intézni pénzügyeiket.

Rengeteg munkába és pénzbe került, de mára megteremtettük a legfontosabb feltételeket ahhoz, hogy fenntarthatóan nyereséges növekedési pályára állhassunk, és ügyfeleink hosszú távon is az ország egyik legnagyobb és legígéretesebb pénzintézeteként, a helyi családok, generációk és közösségek partnereként számíthassanak ránk.

Szakácsként és fogathajtóként is ismert. A takarékszövetkezeti integráció hét évében jobb szakács és jobb fogathajtó lett-e?

Mindig is jó szakácsnak éreztem magam, fiatal koromban szakácsversenyeken is részt vettem komoly sikerekkel. Nekem nem kell annál nagyobb elismerés, mint amikor a könyvem olvasói elküldik a receptem alapján elkészített ételük fotóját. Jó érzés olyan dolgokat alkotni, amit az emberek használnak. A fogathajtás pedig egy olyan kikapcsolódás, ami segít kizökkenni abból az őrlődésből, amiben élek. Négy, több száz kilós lovat irányítani úgy, hogy egy irányba húzzanak, és senki ne sérüljön meg: ez olyasmi, mint több tucat takarékszövetkezetet és bankot egy irányba terelni. Sok párhuzamot lehet találni a kettő között. De emellett ott vannak a kutyák és a méhecskék is.

Forrás