Egyébként is, de a koronavírus évéből visszatekintve pedig különösen is elmondható, hogy 2019 a magyar bankszektor aranyéve volt. Közzétette tegnap az MNB Aranykönyvét, amelyből sok más mellett a hitelintézetek teljes tavalyi sorrendje is kiolvasható. 31-ből mindössze 4 szereplő lett tavaly veszteséges. Szeptember 15-ei, jövő keddi hibrid Hitelezés 2020 konferenciánkon a bankszektor vezetői is elmondják a véleményüket, online jegyek még kaphatók az eseményre.

Vannak hitelintézetek, amelyek bankcsoportként is, mások egyedi bankként, megint mások fióktelepként működnek hazánkban, ezek összesített száma (a bankcsoporton belül egyedi bankokat külön nem számítva) 34 volt 2019 végén Magyarországon, közülük 31 járult hozzá, hogy az MNB közzétegye számait.

Első ábránkon a bankcsoportok, egyedi hitelintézetek és fióktelepek sorrendjét mutatjuk be a mérlegfőösszeg alapján. Az első helyen természetesen az OTP áll, amely hazai és külföldi leánybankjaival együtt, csoportként szerepel az ábrán. Elmondható, hogy az OTP méret (pontosabban mérlegfőösszeg) alapján 74%-át érte el 2019 végén a magyar hitelintézeti szektor összes többi szereplőjének.

A dobogó másik két fokán, mint korábban is, a K&H és az UniCredit áll. A mérlegfőösszeg szempontjából a 6. helyen álló Takarék Csoportot az Erste és a Raiffeisen is megelőzte. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy változtak tavaly a legnagyobb bankok különböző mérlegtételeik szerint, ezt idézzük fel az alábbi ábrán.

A méret persze nem minden, a tulajdonosokat elsősorban a profit érdekli, még ha a tavalyi nyereség után az MNB előírása alapján nem is fizetnek osztalékot a bankok részvényeseiknek. A 2019-es nyereséget a bankok döntő többsége tehát a növekedésre és akár a koronavírus miatti veszteségek elkerülésére fordíthatja idén. Tavaly abszolút értelemben a legnagyobb nyereséget az OTP Csoport érte el, profitja csaknem másfélszerese volt az összes többi hitelintézetének.

Nominálisan még soha nem volt olyan nagy a magyar bankszektor nyeresége, mint 2019-ben, egy év alatt 7,7%-os volt a növekmény. Az MNB ezen számai az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazzák. Számításaink szerint ezek nélkül nem közel 700, hanem 476 milliárd forint körül alakult volna a bankszektor profitja tavaly.

Az abszolút számok itt sem mondanak el mindent: tőke- és eszközarányos megtérülés alapján tavaly az MKB, az Erste, a K&H és az UniCredit szerepelt a legjobban a nagyok közül, a Takarék, a CIB és a Budapest Bank azonban hátul kullogott. Számításunk szerint a kilenc nagybank átlagos 12,3%-os tőkearányos megtérülése 90 bázispontos (vagyis a ciklus átlagában reálisnak mondható) kockázati költség mellett 8% lett volna. Idén ez utóbbi számmal már valószínűleg nagyon elégedett lenne a bankok többsége, hiszen az első félév mindössze 3,8%-os átlagos tőkearányos nyereséget (ROE-t) hozott a közel nettó 250 milliárd forintos értékvesztések miatt, a szektor teljesítményéről ma reggel írtunk részletesen.

Hitelintézetekről lévén szó, a hitelállományról is érdemes szót ejteni. A dobogó első három fokán ugyanaz a sorrend, mint mérlegfőösszeg szempontjából, a Takarék Csoport viszont több bankot is megelőz, így a 4. helyen található. Az 500 és 1000 milliárd forint közötti hitelállományú bankok között három állami tulajdonú is megtalálható.

2019 irigylésre méltó számokat hozott a bankok tulajdonosai számára, különösen, ha az idei év történései alapján szemléljük a dolgot. Idén éppen azon a ponton támadta meg a járvány a magyar bankokat, amellyel az elmúlt években Európa élvonalához tartoztak. 2017 és 2019 között az értékvesztés-visszaírásoknak is köszönhetően az egész EU legmagasabb tőkearányos megtérülését érték el - e magas jövedelmezőségnek a lecsengését prognosztizáltuk, a járvány miatt aztán drasztikusan ért véget. Paradox módon tömeges hitelbedőlésekről a törlesztési moratóriumnak is köszönhetően nincs még szó, az idén megképzett nettó 250 milliárdos értékvesztések a jövőnek szólnak. Emellett talán csak a személyi és a vállalati hitelek visszaesése mutatja a bankok friss számaiban, hogy valami nincs rendben. 

Forrás