Pár héttel ezelőttig kevesen ismertük ezt a különleges, számtalan gyógyhatással bíró növényt. Mára már emberek ezrei beszélnek róla és bíznak benne, hogy megoldást hozhat a világ jelenlegi legsürgősebb és legösszetettebb humán-egészségügyi problémájára.

A bodorrózsák (további elnevezéseivel cisztuszrózsa, vagy szuhar) Földünk mediterrán térségeinek örökzöld cserjéi és félcserjéi. Mintegy 60 fajuk ismert, közülük 24 természetes faj, illetve számos hibrid is ismert. A természetes fajok közül a gyógyhatásaikért kiemelt jelentőségű a bozontos vagy borzas bodorrózsa (Cistus incanus), a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus, angolul rockrose) és a Cistus monspeliensis. Mivel a borzas bodorrózsát és a mediterrán bodorrózsát vizsgálták a legszélesebb körben, a cikk további részében erről a két fajról lesz bővebben szó.

A bodorrózsák természetes élőhelye a Mediterráneum: a Földközi-tenger partvidéke és a szigetek (pl.: Ciprus, Görögország, Olaszország, Törökország), valamint Észak-Afrika (pl.: Marokkó). A mediterrán bodorrózsa angol elnevezése (rockrose) természetes élőhelyére is utal: a meredek, karsztos hegyoldalakon megkapaszkodva fejlődik, ezért is kaphatta hazánkban is népi elnevezését (hegyi rózsa).

A bodorrózsa a növényrendszertanban

A bodorrózsa a mályvavirágúak rendjébe (Malvales), azon belül a bodorrózsafélék vagy szuharfélék (Cistaceae) családjába tartozik, a család és a növénynemzetség névadó növényeként.

A bodorrózsa megjelenése

A bodorrózsa dús ágrendszerű, 1-1,5 méter magas kompakt cserje. Hosszúkás levelei hullámosak, fonákjuk erősen szőrözött. Több természetes faj jó illatú, gyógyhatású gyantát termel.

A növény leginkább a hazai rózsáinkra emlékeztető nagy virágairól ismerhető fel könnyen, melynek szirmai bodros-gyűröttek, majdhogynem krepppapír-szerűek, jellemzően végálló bogernyőben nyílnak. A növény természetes élőhelyén májustól szeptemberig virágzik, hazánkban rövidebb ideig, májustól júniusig csodálhatjuk halvány-fehéres, rózsaszínű virágait, amelyeket folyamatosan hoz.

A hibridek virágszínei változatosabbak, előfordulnak a sárga és sötétvörös színek is. Termése sokmagvú toktermés.

A bodorrózsa környezeti igényei

A bodorrózsa szárazságtűrő, igénytelen növény, könnyen gondozható. Kedveli a napos helyeket és a jó vízelvezetésű, semleges vagy savas kémhatású talajt. Ahogy természetes élőhelyén is, a kertben is megél tápanyagban szegényebb, kavicsos talajban is. Jellemzően csak -10 ^oC-ig fagytűrő, ezért hazánk melegebb térségeiben érdemes próbálkozni az ültetésével. Mindenképpen védett helyet keressünk a számára.

A kertészetekben konténeres kiszerelésben kapható vagy rendelhető, és március elejétől egészen november végéig kiültethető. Magról szaporítani rendkívül körülményes, ugyanis több évszak váltakozása után csíráznak ki. Inkább dugványozással érdemes megpróbálni.

Érdekességek a történelemből

A bodorrózsa az ókori Perzsa Birodalom gyógyászatában a legértékesebb gyógynövények közé tartozott. A kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően a középkorra a növény és a vele kapcsolatos tudás az egész mediterrán vidéken elterjedt.

A bodorrózsa, mint gyógynövény alkalmazása

Nem véletlenül nyerte el a bodorrózsa az „Európa gyógynövénye” megtisztelő címet 1999-ben, hiszen az emberi szervezetre gyakorolt sokrétű gyógyhatása miatt már az ókorban is széles társadalmi körben alkalmazták sikerrel betegségek gyógyítására és megelőzésére is.

A bodorrózsa szárított leveleiből készül a tea, amelynek aromás íze enyhén kesernyés, ezért ajánlott mézzel fogyasztani; a tapasztalt teázók ízesítés nélkül isszák. Forrázatának elkészítésekor egy pohár teához 1-2 teáskanálnyit használjunk fel a szárított növényi alapanyagból, majd öntsük le 1,5-2 dl forró vízzel. Ha teáskannába készítjük el, akkor 3 tk. mennyiséget tegyünk bele. Ne használjunk se fémkanalat, se fémszűrőt a készítés során! A teát 2-5 percig hagyjuk ázni, ezt követően szűrjük le, és mézzel vagy ízesítés nélkül forrón fogyasszuk el.

Bármilyen termék alkalmazása előtt a várandós nők, szoptató édesanyák és rendszeresen gyógyszert szedő, főként idősebb emberek mindenképpen egyeztessenek kezelőorvosukkal a bodorrózsa tea vagy étrend-kiegészítő alkalmazása előtt! Gyermekek elől tartsuk elzárva, valamint óvjuk a közvetlen napfénytől és a fagytól.

Átfogó nemzetközi kutatások eredményei

A Marokkói Egyetem kutatói 1999-ben publikálták kutatási eredményeiket, miszerint 5 baktérium és 5 gombatörzsre vonatkozóan vizsgálták meg a a Cistus incanus és a Cistus monspeliensis hatását. A vizsgálatba vont bodorrózsa-fajok jelentős mértékű antibakteriális aktivitást mutattak: a humánpatogén mikroorganizmusok sikeres terjedését és szaporodását teljes mértékben megállították. Többek között ez a kutatás is szerepet játszhatott abban, hogy a bodorrózsa még ebben az évben elnyerje az „Európa gyógynövénye” megtisztelő címet, és hogy megindulhassanak a bodorrózsa gyógyhatásait feltérképező európai kutatások is.

2007-ben a németországi Friedrich-Loeffler Immunológiai Intézet kutatói kísérleti eredményekkel támasztották alá, hogy a Cistus incanus bodorrózsa kivonata antivirális hatást képes kifejteni madárinfluenza (H₇N₇) ellen.

2009-ben egy berlini kísérlet során megállapításra került, hogy a bodorrózsa polifenol-tartalmának köszönhetően erős antivirális és antibakteriális hatással rendelkezik, ezenfelül a vizsgálatba bevont páciensek felső légúti megbetegedéseinek tüneteit jelentős mértékben csökkentette. Innentől kezdődött a bodorrózsa iránti nagymértékű kutatói érdeklődés Európában.

2011-ben a Római Egyetem kutatócsoportja a Cistus incanus és a Cistus monspeliensis bodorrózsa-faj hatását vizsgálta jóindulatú prosztata-megnagyobbodás esetén. A vizsgálat során bizonyosságot nyert, hogy a bodorrózsa a jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésében is sikeresen alkalmazható, ugyanis a vizsgálat ideje alatt jelentős mértékben gátolta a prosztata sejtjeinek növekedését.

2015-ben újabb német publikáció következett: a Drezdai Egyetem Szájsebészeti Karának kutatócsoportja a Cistus incanus bodorrózsa szárított leveleiből készült teával végzett vizsgálatok során arra jutott, hogy a növény antibakteriális hatása miatt sikeresen csökkenti a fogszuvasodás kockázatát is. A vizsgálat során 29, antibakteriális hatásért felelős polifenol került azonosításra.

Kincset érő gyógyhatások

Amint a fentebb említett kísérletek igazolják, a Cistus incanus, Cistus creticus és Cistus monspeliensis bodorrózsa-fajnál erős antivirális és antibakteriális hatást fedeztek fel. A növény az általunk ismert cserzőanyagok magas koncentrációjából adódó jelentős polifenol-tartalom megakadályozza a vírusok bejutását a sejtekbe, aminek következtében a növény gátolja a vírusok szaporodását.

A laboratóriumi kísérletek során eddig 733 kémiai összetevőt azonosítottak benne, ebből 397 terpént, 162 fenilpropanoidot, 24 szénhidrogént, 35 zsírsavat, 36 karbonilvegyületet, valamint 18 fitohormont. Ezenkívül a bodorrózsa kivonatát magas kalcium-, a magnézium-, cink- és a vastartalom jellemzi.

A bodorrózsa alkalmazását elsősorban felső légúti megbetegedések kezelésére ajánlják, vírusos, gombás és baktériumos fertőzések leküzdésében is támogatja a szervezetet, sőt olyan esetekben is jótékonyan és eredményesen hat, amikor a szervezetnek elhúzódó, szövődményekkel járó, rendkívül ellenálló fertőzésekkel kell szembenéznie. Gyulladást okozó megbetegedések esetén stabilan védi a sejteket és szöveteket a károsodástól, mivel hatékonyan képes kiválasztani a toxinokat és további patogén anyagot a szervezetből.

A bodorrózsa szárított leveléből készült termékek (pl.: étrend-kiegészítők, tinktúrák, tea) a hagyományos népi gyógyászatban széles körben alkalmazott készítmények. Antioxidánsok tekintetében megelőzi a zöld teát és a frissen facsart citromlevet is, így eredményesen semlegesíti a szabadgyököket, valamint hatékonyan támogatja az emberi szervezet ellenálló-képességét, a sejtek anyagcsere-folyamatait, a szív- és érrendszer egészséges működését is. Az emésztőrendszerre gyakorolt további hatásait tekintve segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, segítve a méregtelenítési folyamatokat. Külső alkalmazását köröm- és bőrbetegségekre ajánlják (pl.: gombás fertőzés, ekcéma, akne), emellett a bőrbetegségekkel járó viszketést is enyhíti.

A bodorrózsa hatóanyagait tartalmazó termékek választ adhatnak napjaink egyik nagy kérdésére is: a humánpatogén vírusok és baktériumok egyre gyakoribb mutálódására, illetve a gyógykezelésekkel (antibiotikum) szemben kialakuló rezisztenciájukra.

Ilyen körülmények között a bodorrózsa talán megfelelő megoldást nyújthat egyes fertőző betegségek kezelésében is – például a koronavíruséban.

A koronavírus és a mediterrán bodorrózsa – reménykeltő hazai sikerek

A Dr. Jankovics István virológus és klinikai mikrobiológus által vezetett CMC Déli Klinika kutatócsoportjának és további két hazai intézmény együttes kutatásának köszönhetően sikerült létrehozni egy olyan rendszert, amely a teljes hazai koronavírus törzsre hitelesített, immunológiai diagnosztikai rendszernek, valamint a hazai koronavírus elleni vakcina fejlesztésének alapját jelenti.

A kutatócsoport tagjai a közelmúltban újabb jelentős eredményt értek el. A kutatás folytatásában sikerült igazolniuk, hogy a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus) kivonata gátolja az új koronavírus szaporodását szövettenyészeteken, valamint képes pozitív irányba befolyásolni a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is.

A kutatócsoport munkájának köszönhetően fény derült arra, hogy a vírusszaporodás vizsgálatához használt szövettenyészeten a Cistus creticus elpusztítja, de legalábbis semlegesíti az új koronavírust, jelentősen gátolva a szaporodását és csökkentve a kialakuló betegség súlyosságát.

Az eddigi kutatási eredmények alapján a Klinika vezérigazgatója kifejtette, hogy a mediterrán bodorrózsában található speciális hatóanyag koncentrált formában olyan polifenolokat tartalmaz, amelyek az új koronavírus semlegesítésének folyamatában a vírusok felszínén lévő fehérjék élettevékenységét gátolják, ezáltal a vírus nem tud bejutni a sejtekbe.

További kutatások veszik kezdetét arra vonatkozóan, hogy a bodorrózsa hatását milyen további gyógynövény-kivonatok növelhetik meg.

Bízzunk benne, hogy a további kutatások még kedvezőbb eredményeket hoznak, és felgyorsulhat a legjelentősebb vírusokkal szembeni védőoltások kifejlesztése!

Forrás