A bizonytalanságok kora felértékelheti a kockázatok szétterítését, mondja a volt jegybankelnök a Biztosítás és Kockázat folyóirat novemberi számában. Szerinte ebben az új korszakban minden tényezőnek, ami a bizonytalanságot kockázattá transzformálja, a társadalmi hasznossága és súlya nőni fog.

A digitalizáció egyre inkább meghatározó elemévé válik az életünknek. Így azok a szakmai tevékenységek, amelyek a bizonytalanságokat képesek már kalibrálható nem-tudássá, vagyis kockázatokká alakítani, nagyon fontosak, és mint ilyenek, sikeresek is lesznek, állapítja meg Bod Péter Ákos a Biztosítás és Kockázat legfrissebb számában, melyre a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdai közleménye hívja fel a figyelmet. Ez a helyzet tehát felértékeli például a biztosítást is, mint emberi tevékenységet.

 Bod Péter Ákos (Fotó: MTI/Kovács Attila)

„A 2020-tól megnyíló korszaknak – mert ez korszak lesz, itt lezárult valami – a központi szava a bizonytalanság”, ami pillanatnyilag a recesszió lefutása körüli találgatásokban is lemérhető éppúgy, mint a viselkedési minták tartós változásaiból, amelyeknek a következményeit nem tudjuk levezetni az eddigi trendekből. „Azt hiszem, ilyen méretű bizonytalanság békeidőben még nem leselkedett az emberiségre,” teszi hozzá a volt jegybankelnök. Maga a válság azért is roppant érdekes, mert bár valóban példa nélküli szinkronitással állt be a világban, ám mégsem szimmetrikus, mert a társadalmak különböző szituációban élik meg azt. Így például Amerika kapcsán egyre óvatosabban kell kezelnünk azokat a korábbi képzeteinket, hogy az ottani munkaerőpiac nagyon dinamikus, és ha fel is fut gyorsan a munkanélküliség, de az álláskeresők heteken belül el tudnak helyezkedni.

„Ha nincs meg az IT-képesség, a digitalizáltság magas foka, a szélessáv – és ne gondoljuk, hogy ez Amerikában mindenhol megvan - máris nehézkesebbé válnak a folyamatok… Mind kevésbé gondolom, hogy az amerikai gazdaság a világgazdaság lokomotívja lehet.”

De az sem biztos, hogy a helyét majd Kína veszi át, mivel a közepes fejlettség csapdája jellemző az ázsiai óriásra, továbbá „régi tapasztalat, hogy ha egy hosszú-hosszú töretlen növekedési szakasz után bármi törés jön, ott olyan feszültségek tudnak keletkezni, amelyeknek a társadalmi mozgásformáit nem tudjuk előre jelezni.” Bod Péter Ákos ezért azt gondolja, hogy az elkövetkezőkben nem az említett két nagy ország fogja magával húzni a többit, hanem a régióknak a jelentősége nő meg még inkább. „Még egy nagy országon belül is lesznek olyan területek, amelyek prosperálnak, és lesznek olyanok, amelyek nem tudnak bekapcsolódni ezekbe az új játékszabályok szerint működő gazdaságokba.”

Ezek a folyamatok pedig fel fogják erősíteni a valutarégióknak a fontosságát, amiből adódóan a dollár részaránya a világgazdaságban idővel süllyedni fog. És bár hangsúlyozza: „az egész történetben olyan sok „ha” van, hogy mindez nem előrejelzés, hanem szcenárió-képzés”, de úgy véli, hogy a 2020-as évek elején fokozatosan vagy hirtelen, de be kell következnie egy normalizálódásnak. Vagyis „a kamatok fel, a tőzsdeindexek le. Mert most fordítva van.”

A Biztosítás és Kockázatban továbbá életút interjú is olvasható dr. Kepecs Gáborral, aki a magyarországi Aegon biztosító elődjének volt az első számú vezetője, később pedig az Aegon N.V. igazgatósági tagjaként, a kelet-közép-európai régiójának vezetőjeként széles rálátása volt az európai és magyarországi biztosítási folyamatokra. A folyóiratban egyebek mellett részletes elemzés hasonlítja össze a cseh és a magyar élettartam kockázatokat, szó van az idősödés fogalmának egy lehetséges átdefiniálásáról, egy, a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos európai felmérésről, valamint a COVID-19 járvány tavasszal és nyáron tapasztalt hatásairól a hazai biztosítási piacra.

Forrás