A terrorizmus és a pénzmosás ellen vezették be a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását 2021 júniusától. Megkérdeztük, mennyire lehet hatékony ez a kötelezettség a hajléktalanokat ügyvezetőként bejegyző bűnözők és a terroristák ellen.

Magyarországon is kötelezővé vált tényleges tulajdonosok, valamint a bankszámlák és széfek központi nyilvántartása. A jogalkotó szerint a törvény célja a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem. Így a pénzmosásról szóló törvény mellett Magyarországon ma már egy külön jogszabály határoz arról, hogy a széfeknek, a bankszámláknak és a tényleges tulajdonosoknak az adatait egy digitális adatbázis gyűjtse össze és tárolja. Az információk pedig hamarosan nyilvánosan is elérhetők lesznek.

Innen indult a történet

Az elmúlt években minden ország beültette a saját jogrendszerébe az Európai Unió pénzmosás elleni 4. és 5. irányelvét. Az implementációt követően az összes európai uniós ország rendelkezett arról, hogy létrejöjjön egy tényleges tulajdonosi központi nyilvántartás. Ezt az ötletet nem mindenhol fogadta osztatlan lelkesedés, ezért sok országban váratott magára a bevezetése. Több helyen túlzónak találták az adatok begyűjtését és nyilvánosságra hozatalát – mondta dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

Több EU-s országhoz hasonlóan Magyarország is késedelemben volt az adatbázis elkészítésével, ám 2021 nyarára nálunk is megszületett a jogszabály.

Mivel a lista nyilvánosan hozzáférhető lesz, így mindenki számára láthatóvá válik az összes gazdasági társaság tulajdonosa. Eddig ez úgy nézett ki, hogy az ügyfélátvilágításra kötelezett szolgáltató szervezeteknek; például az ügyvédeknek, a biztosítók, a bankok illetékes munkatársainak és a könyvvizsgálóknak dokumentálniuk kellett az adatokat azért, hogy ezzel segítsék a pénzmosás elleni küzdelmet.

Ők az ügyfeleiket nyilatkoztatták arról, hogy megvizsgálták, ki a tényleges tulajdonos, adott esetben pedig megnézték, hogy honnan ered a pénzeszköz forrása. Ezeket az információkat aztán hatósági megkeresésre ki kellett adniuk. Most annyiban más a helyzet, hogy már automatikusan, külön kérés nélkül kell leadni ezeket az adatokat. Az egyszerűség kedvéért viszont az a döntés született, hogy csak a számlavezetőknek kell jelentést tenniük, a többi szereplőnek ez nem feladata. A cél az, hogy 2022-től bárki meg tudja majd nézni az információkat egy internetes adatbázisban. Arról egyelőre nincs döntés, hogy ehhez regisztrálni, vagy fizetni kell-e. Bár a folyamatra elég rövid határidőt szabtak, az átállás gyors volt, a rendszer működik és már kellett is adatot szolgáltatni a gazdasági szereplőknek. A döntés kiterjedt az összes olyan magyarországi szervezetre, ami valamilyen nyilvántartásban szerepel - mondta a szakértő.

Nincs többé tulajdonosbújtató cégútvesztő?

Ehhez a folyamathoz kapcsolódik az a szándék is, amely szerint létre akarják hozni a jogi személyek egységes nyilvántartását is. A cégek a cégnyilvántartásban szerepelnek, de például az alapítványok (és azok alapítói) a bírósági nyilvántartásban találhatók meg, így az adatokat is különböző helyen tárolják. Ezért jött létre az a kormányzati törekvés, ami egységes adatbázisban tárolná az összes jogi személyiséggel rendelkező szervezet információit. Ennek az előszobája a tényleges tulajdonosi nyilvántartás is. A feladatot az adóhatóság kapja meg, ami ez esetben nem ellenőrző, hanem szolgáltató szerepet tölt be, adatgyűjtési és nyilvántartási jogkörrel.

Európába kitekintve azt látni, hogy ma már több országban működik olyan egységes adatbázis, amiben bárki meg tudja nézni egy adott vállalkozás tényleges tulajdonosát. Az azonban országonként eltérő, hogy kiknek kell az adatot beküldeniük. A legtöbb helyen a cégek kötelezettsége továbbítani az információkat a nyilvántartó szervezetek számára. Ebből a szempontból viszont Magyarország egyedi módszert alkalmaz azzal, hogy a számlavezetőkkel küldeti be az adatokat. Ez egyfelől jó, mert így nem a cégekre telepítenek még egy extra adatszolgáltatási kötelezettséget, ám plusz feladatot jelent a szolgáltatók munkatársainak.

Így épül fel a rendszer a gyakorlatban

Idén ősszel már minden érintett szervezet megnézheti saját magáról az adatbázisban, hogy mit jelentett le róla a bank, 2022 februárjától pedig a szolgáltatók is megtehetik ezt. Amikor például egy cég felkeres egy ügyvédet, az meg tudja nézni, hogy a rendszer szerint ki az adott társaság tényleges tulajdonosa. Sőt, köteles is lesz ezt megtenni és egybevetni az általa begyűjtött adatokkal. A következő szakasz, hogy 2022. július 1-től bárki online hozzáférhet az adatbázishoz – mutatta be a folyamatot dr. Magyar Csaba.

Skálázás: mennyire megbízható egy cég?

Az új szabály érdekessége, hogy egy indexálási rendszert is bevezetnek, ebben egy 1-10-ig terjedő skála mutatja az adott társaság megbízhatóságát. Ennek működése úgy néz ki, mint egy videójátékban: 10 kredittel indul mindenki a megbízhatósági skálán és az események hatására lehet ezekből veszíteni. Amennyiben valaki akár szolgáltatói, akár hatósági részről azt tapasztalja, hogy a nyilvántartásban tényleges tulajdonosként szereplő személy eltér az általa végzett ellenőrzés eredményétől, jeleznie kell azt az adatbázis kezelőinek. Emiatt aztán csökkenhet az adott szervezet tényleges tulajdonosi indexe. Ha az érték 8 pont alá csökken, az adott szervezet bizonytalan minősítést kap, 6 pontnál a NAV külön tájékoztatást küld neki erről. Ilyenkor lehetőség van az adatok hiteles bizonyításával a pontszám visszanyerésére. Amennyiben ez nem sikerül, a minősítést közzéteszik a nyilvános listán. Amikor valaki 5 pontra süllyed, megbízhatatlan minősítésű lesz, aminek szankciója, hogy a szolgáltatók kötelesek megtagadni számukra a teljesítést 4,5 millió forintot elérő ügylet esetén – ismertette az új szabályrendszert a szakértő.

További érdekessége a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak és adatbázisnak, hogy más szankció nem fűződik hozzá. Szélsőséges példa, de az a szervezetet, aki átadja magáról az adatokat a banknak, közvetlenül nem büntetik akkor, ha valótlan információkat nyújt be. A szolgáltatókat viszont szigorúan szankcionálják, ha nem megfelelően győződtek meg az adatok helyességéről. A felelősség teljes mértékben az ügyvédet, a banki és biztosítós munkatársat vagy a könyvvizsgálót terheli. Ezért erőfeszítéseket kell tennie arra, hogy hitelt érdemlő módon győződjön meg az információk helyességéről.

Az új nyilvántartás jellegéből adódóan elképzelhető, hogy egy adott szervezet számára egy hét alatt 6 tényleges tulajdonosi azonosításra lesz szükség: a cégalapításkor, az ügyvéd a könyvelő és a könyvvizsgáló megbízásakor, a bankszámla megnyitásakor és a biztosításkötéskor, ha például ingatlant vásárol. Sajnos a folyamat így nem lett egyszerűbb akkor sem, ha valaki már hitelt érdemlően ellenőrizte az ügyfél adatait. A többi szolgáltatónak ugyanúgy foglalkoznia kell ezzel: átvilágításra és nyilatkoztattételre van szükség, újra be kell gyűjteni az adatokat, és ha eltérés van, jelezni kell azt a NAV felé. Így aztán a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelem új platformja további kötelezettségeket ró a szolgáltatókra.

Fontos megjegyezni, hogy a tényleges tulajdonos azonosítására eddig is szükség volt a szolgáltatóknál, de az adatokat nem kellett automatikusan beküldeni, és a rendszer nem volt nyilvánosan hozzáférhető. Azzal, hogy ez most bárki számára elérhetővé válik, még egyáltalán nem biztos a fehérítés sikeressége. Azok a bűnözői körök, akiket valóban céloz a szabályozás, a lánykereskedelemmel, a kábítószercsempészettel és a terrorizmussal foglalkozó szervezetek továbbra is ugyanúgy végzik a tevékenységüket, mint azelőtt. Nem lesz gondjuk azzal, hogy akár hajléktalan vagy egyéb módon kiszolgáltatott embereket vegyenek rá arra, hogy ügyvezetők legyenek cégekben, és banki átutalásokat hajtsanak végre. Így a változás sajnos nem támogatja hatékonyan a terrorizmus és pénzmosás elleni küzdelmet – folytatta a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

A gazdaság többi szereplőjét viszont reflektorfénybe helyezi a tényleges tulajdonosi nyilvántartás. Akit nem zavart, hogy a banknak be kell jelentenie az adatokat és a hatóság tudott azokról, nem feltétlenül szeretné, hogy ez teljesen nyilvánosan elérhetővé váljon. Így várhatóan többen lesznek olyanok, akik maguk helyett inkább másokat tesznek meg tulajdonosnak a cégek élére.

Az jól látható, hogy pénzmosás elleni küzdelem folyamatosan napirenden van a pénzügyi világban, ám gyakran lehet olvasni arról, hogy komoly botrányokban érintettek akár német és skandináv bankok is. A döntéshozóknak érdemes lenne megfontolniuk azt, hogy ezeknek az adminisztrációs, bürokratikus intézkedéseknek van-e létjogosultságuk, vagy inkább a tranzakciók monitorozására helyezzék-e a hangsúlyt. Ezzel ugyanis fel lehetne szabadítani a szolgáltatók kapacitásainak egy részét, és a kevesebb adminisztrációs folyamat elvégzésével több átutalás megfigyelésére lenne lehetőség. A központi szándék szerint mindkettő a pénzmosás elleni küzdelem része, de egyelőre az adatgyűjtés a hangsúlyosabb. Ráadásul úgy, hogy arra hagyatkozik, akiről érkezik az adat, és aki majdhogynem azt mond magáról, amit csak akar – mondta a szakember.

Forrás