A családi szja-visszatérítés, a fiatalok szja-mentessége, a bérintézkedések és a 13. havi nyugdíj visszaépítése többletmegtakarítást fog jelenti a magyar lakosság számára, amiben megtalálhatja a maga lehetőségeit a magyar biztosítási szektor – hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter a MABISZ konferenciáján, ráirányítva ugyanakkor a figyelmet többek között a koronavírus miatti kockázatokra és a magas energiaárak következményeire is, amelyek miatt idei GDP-előrejelzését a Pénzügyminisztérium 6,8%-ra csökkentette. Varga Mihály azon jelzése, hogy korlátozások is lehetnek, illetve gazdasági kiesés is jöhet a koronavírus negyedik hulláma következtében, jócskán eltér az eddigi kormányzati üzenetektől, amelyek eleve azt sugallták, hogy nem várhatóak korlátozások, mert csak az oltás segít. Mivel azonban a világon most Magyarországon terjedhet a leggyorsabban a járvány az egész világon, és meredeken romlanak a különböző egészségügyi mutatók, így érthető, hogy változik a kormányzati kommunikáció is.

„Jövőképes biztosítások” címmel tartják ma a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) éves konferenciáját, amelyen Varga Mihály többek között az alábbiakról beszélt nyitóelőadásában:

• egyre inkább megtaláljuk az ellenszerét annak a problémának, hogy az autóipar és a turizmus részaránya magas Magyarországon, és e kettő sérülése miatt nagyot esünk vissza, ilyenkor a gazdaság szerkezetében is érdemes változtatásokat tenni,
• a magyar gazdaság nyáron elérte a válság előtti teljesítményt, mindössze 10-11 ilyen ország van Európában, szépen kirajzolódott a V alakú visszapattanás, és kezdünk visszaállni a 2018-2019-es növekedési pályára,
• 2020 júniusa óta csökken a munkanélküliek száma, 3,6% a munkanélküliség a szeptemberi adatok szerint Magyarországon, és a rendszerváltozás óta nem dolgoztak ilyen sokan a magyar gazdaságban, egy év késéssel megvalósult az 1 millió új munkahely, a cseh példa alapján viszont még mindig van tere a növekedésnek,
• a gazdasági előrejelzésekkel kapcsolatosban nem árt az óvatosság, a Pénzügymininsztérium ezért is a korábbi 7-7,5%-ról csökkentette előrejelzését, most azt gondolják, hogy alulról fogja közelíteni a 7%-os az idei gazdasági növekedés, 6,8%-ot várnak, többek között az energiaárak emelkedése miatt, az infláció is visszafoghatja a növekedést, és a koronavírus okozta hatás is érzékelhető lesz,
• korlátozások lehetnek, gazdasági kiesés jöhet a koronavírus negyedik hulláma következtében, de talán ez kisebb lesz, mint az előző hullámokban,
• a megtakarítások alakulása azt mutatja, hogy a lakosság nemcsak költ, de továbbra is megtakarít, a folyamat pedig folytatódni fog a jövő év elején, hiszen a családi szja-visszatérítés (600 milliárd), a 25 év alattiak szja-mentessége (120-130 milliárd), a bérintézkedések és a 13. havi nyugdíj visszaépítése lehetőséget teremt a biztosítók számára, hiszen többletmegtakarítást generál,
• a biztosítási piac díjbevétele 2020-ban is növekedni tudott, és a szerződések száma is azt mutatja, hogy visszatérőben van a növekedési lendület, emellett a biztosítók jövedelmezősége is folyamatosan javul, a tőkefeltöltöttség pedig a korábbi szinteken van,
• a biztosítási penetráció alapján Magyarország még az országlista végén van, valahol Bulgária és Görögország között, ezért nagy tér van a növekedésre, az OECD vizsgálata alapján a pénzügyi tudatosság növelése is fontos feladatunk a legfeljettebb országokhoz való felzárkózás érdekében,
• a Pénzügyminisztérium szinte havi szinten foglalkozik olyan kérdésekkel, amely a biztosítási szektor EU-szabályozását érinti, emellett a fenntartható finanszírozásra tett kezdeményezéseket is - a magyar adottságokhoz igazítva - figyeli,
• a kormány fontosnak tartja, hogy korszerű termékkínálatot alakítson ki a magyar biztosítási piac, és azon van, hogy a szektor növekedése szinte zavartalanul folytatódjon.

Két hét alatt sokat romlott a járvány és így a kormányzati üzenetek is változtak

Varga Mihály két héttel ezelőtt a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum konferencián a negyedik járványhullámról még azt mondta: az felfutóban van, és amely hatásaiban nem lesz összehasonlítható az eddigi hullámokkal. Hangsúlyozta: nagy az átoltottság, egyre kisebb a veszély, de a környező országok adatait látva a veszéllyel azért folyamatosan számolni kell. Esetleges korlátozásokról nem tett említést.

Utalt arra is, hogy most az az egyik fő kérdés a gazdasággal kapcsolatban, hogy kitart-e az újraindítási lendület, de összességében rámutatott, hogy a magyar gazdaság növekedése stabil makrogazdasági alapokon nyugszik és „lassan el is dől, milyen alakú lesz a válság lefutása, egyértelműen látszik egy V-alak”, azaz a gyors kilábalás.

Mindezek után az elmúlt két hétben meredeken romlott itthon a járványhelyzet (erre tegnapi és mai elemzéseinkben kiemelten is felhívtuk a figyelmet, illetve megírtuk, hogy most Magyarországon terjedhet a leggyorsabban a járvány az egész világon és extrém terheltség alá kerültek a kórházak). De nemcsak nálunk, hanem a környező országokban is romlott a helyzet az utóbbi hetekben és éppen erre, illetve a lehetséges okokra mutatott rá tegnapi cikkében a Portfolio hasábjain Röst Gergely matematikus. A kormány járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoportjának tagja megállapította, hogy

"A JELENLEGI TRENDEK RÖVID IDŐ ALATT SÚLYOS HELYZETET IDÉZHETNEK ELŐ."

Rámutatott, hogy bár a harmadik oltásokat minél előbb fokozni kellene, de ez önmagában már nem elég, és utalt az izraeli példára, ahol a harmadik oltások mellett szigorításokkal is éltek. Ezért megállapította:

Ha a negyedik hullám csúcsát jelentősen enyhíteni szeretnénk, ahhoz más eszközök is kellenek, melyeknek része a szélesebb körű maszkhasználat és egyéb kockázatarányos célzott intézkedések.

Ezekre az egyéb, kockázatarányos célzott intézkedésekre is utalhatott mai beszédében Varga Mihály, amikor korlátozásokról beszélt, amelyek a gazdasági teljesítményt is fékezhetik majd, de remélhetőleg nem olyan mértékben, mint az eddigi hullámokban. Ez arra is utal, hogy olyan mértékű szigorítást nem tervez a kormány, mint az eddigi hullámokban és ezt a relatív magas átoltottság, illetve a társadalom széles rétegének védettségi szintje (sokan áteshettek a betegségen az oltatlanok közül is) nem is feltétlenül indokolja.

Forrás