Dübörög a magyar biztosítási piac: 11,6%-os díjbevétel-növekedést ért el a harmadik negyedévben és szinte ugyanekkorát az év eddig eltelt részében. A legérdekesebb az, hogy mennyire beindultak a rendszeres díjas (nem csak nyugdíjcélú) unit-linked életbiztosítások, 20% feletti (!) növekedésük mögött azonban nem az ügyfélszám, hanem a befizetések kiugró növekedését találjuk magyarázatként.

A biztosítói profit szempontjából viszont gyenge volt a negyedév a rekordszintű nem-életbiztosítási káresemények, többek között a vihar- és jégkárok miatt, miközben megállt a kötelező biztosítások átlagdíjának emelkedése.
11,6%-os díjbevétel-növekedés a magyar biztosítási piacon

Ma reggel tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar biztosítási piac harmadik negyedéves statisztikáit, amelyekből kiderült:

• a harmadik negyedévben 11,6%-os, az év eddig eltelt részében 11,5%-os díjbevétel-növekedést értek el a magyar biztosítóintézetek az előző év azonos időszakához képest (fióktelepek nélkül),
• az életbiztosítások a negyedév során 14,5%-os, az év eddigi részében 16,9%-os (!) díjbevétel-növekedést mutattak,
• a nem-életbiztosításoknál a negyedév 9,4%-os, az év eddig 7,6%-os bővülést hozott,
• az összesen 1001 milliárd forintos első három negyedévi díjbevételből az életbiztosítások részesedése 44,5% volt, ami jelentős emelkedésnek számít az egy évvel korábbi 42,4%-ról.

Utóbbi változás megfelel a nyugati piacokhoz való felzárkózás szokásos nemzetközi irányának, és fordulatot jelent az előző évek jellemző trendjéhez képest, amikor a nem-élet termékek részaránya emelkedett.

Életbiztosítások: megugrottak a befizetések

Az életbiztosításoknál több érdekességet is láthatunk. Már a második negyedévben is feltűnő volt a rendszeres díjas életbiztosítások kirobbanó teljesítménye, és most is azt látjuk, hogy az életbiztosítási piac 14,5%-os harmadik negyedéves növekedését nem elsősorban a volatilis egyszeri díjas termékek okozták (azok 5,7%-kal nőttek), hanem a rendszeres díjas termékek 17,1%-os (!) emelkedésének köszönhető.

Megnéztük, pontosan mely termékek lódultak meg a leginkább, és a rendszeres díjú kockázati és csoportos életbiztosítások 24%-os, valamint a rendszeres díjú unit-linked életbiztosítások 21%-os emelkedését találjuk az első helyen.  Az előző egy heterogén és kisebb díjbevételű kategória, ezért inkább a rendszeres díjas unit-linked életbiztosítások díjbevételének ekkora emelkedése a meglepő, megnéztük ezért, mi állhat mögötte.

Piaci információink és az MNB adatai is azt jelzik, hogy nem az ügyfelek és a szerződések száma nőtt meg, hanem a meglévő ügyfelek által befizetett díj. A díjak indexálása mellett az eseti befizetések összege nőhetett meg elsősorban.

A JÁRVÁNY ELŐTTI UTOLSÓ „BÉKEÉV”, 2019 ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVÉHEZ KÉPEST 2021 ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVÉBEN 42 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBBET FIZETTÜNK BE RENDSZERES (NEM NYUGDÍJCÉLÚ) UNIT-LINKED TERMÉKEKBE ÉS 21 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBBET RENDSZERES NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOKBA.

A nyugdíjbiztosítások emelkedésében az új ügyfelek megjelenésének is volt szerepe, hiszen a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítások szerződésszáma két év alatt 369 ezerről 405 ezerre emelkedett. A nem nyugdíjcélú unit-linked termékek 21%-os díjbevétel-növekedése viszont nem magyarázható ezzel: a szerződésszám 652 ezerről 634 ezerre csökkent. Utóbbiaknál az átlagos befizetés két év alatt 28%-kal (havi 7100-ról havi 9100-ra) nőtt, ez áll tehát elsősorban a unit-linked termékek díjbevételének emelkedése mögött.

Az MNB korábban közzétett előzetes pénzügyi számla statisztikáin is látható

A MEGTAKARÍTÁSI CÉLÚ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELŐRETÖRÉSE: MÍG 2019 ELSŐ KILENC HÓNAPJÁBAN MINDÖSSZE 6 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBB ÁRAMLOTT EZEKBE, MINT AMENNYI TÁVOZOTT (NETTÓ TRANZAKCIÓK ÖSSZEGE), TAVALY UGYANEZ 44, IDÉN PEDIG MÁR 83 MILLIÁRD FORINT VOLT.

Mindez valószínűleg elsősorban a járvány miatti kényszertartalékolás és a megtakarítási ráta általános emelkedésével magyarázható, a háztartások bruttó pénzügyi vagyonán belül ugyanis meglehetősen alacsony szinten, 3,3% körül stagnál az arányuk.

Nem-életbiztosítások: nagy károk, stagnáló kötelező, éledező utasbiztosítások

A nem-életbiztosításoknál is vannak viszonylag új fejlemények, ezek közül az egyik, hogy a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest

A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁSOKNÁL MÁR STAGNÁLT AZ ÁTLAGDÍJ AZ MNB KGFB-INDEXE SZERINT, EZEN BELÜL BUDAPESTEN MÁR 11%-OS ESÉST MUTATOTT KI A FELÜGYELET.

Részben ezzel – az általunk átmeneti járványhatásnak tekintett – jelenséggel is magyarázható, hogy kgfb-díjbevételek mindössze 3,6%-kal múlták felül a harmadik negyedévben az egy évvel korábbit, miközben a cascónál 11,4%-os, a lakásbiztosításoknál 8,2%-os növekedést látunk. Utóbbiak esetében a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások nagyon lassan indulnak be: egy hónapja még csak 5000 darab szerződés környékén járt a piac. A főleg céges vagyon- és felelősségbiztosításokat tartalmazó kategóriánkban viszont 16,6%-os díjbevétel-növekedést látunk, ebben a megugró (kár)inflációnak is nagy szerepe lehet.

Az utasbiztosítások esetében valamivel jobban alakul az idei év a tavalyinál: nagyjából akkora díjbevételt ért el a piac az első három negyedévben, mint tavaly egész évben, de ez az idei 6,4 milliárd forintos díjbevétel mindössze a fele a 2019 első kilenc hónapjában látottnak.

AZ EGÉSZSÉG- ÉS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÖSSZESÍTETT ADATA 31%-OS EMELKEDÉST MUTAT IDÉN, DE AZ EDDIG ELÉRT 9,4 MILLIÁRD FORINTOS DÍJBEVÉTEL SZINTE MARGINÁLIS A TELJES BIZTOSÍTÁSI PIACHOZ KÉPEST.

Hasonló mondható el a balesetbiztosításokról is, amelyek 11%-os növekedéssel idén eddig 8,2 milliárd forintos díjbevételt értek el.

A nem-életbiztosítási üzletág legnagyobb kihívása valószínűleg a károk jelentős növekedése volt: a tavalyihoz képest megnőtt kárgyakoriság mellett a javítási-helyreállítási költségek emelkedése, vagyis a kárinfláció is rosszat tett a biztosítóknak. A harmadik negyedévben 14 milliárd forinttal nőtt meg a nettó károk összege a nem-élet üzletágban az előző év azonos időszakához képest, ebből 9,4 milliárd forint a tűz- és egyéb vagyoni kár kategóriával magyarázható az MNB statisztikáiban, amiben a vihar- és jégkárok is benne lehetnek. A viharkárok összege 2010 óta nem látott rekordszintre emelkedett. A kgfb-károk ezzel szemben tovább csökkentek, de persze nem kompenzálták a többi kártípus növekedését.

A kárráfordítások emelkedésével magyarázható, hogy a nem-életbiztosítási üzletág a harmadik negyedévben mindössze 0,6 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt ért el az életbiztosítások 6,7 milliárd forintjával és a saját egy évvel korábbi 7,2 milliárd forintjával szemben.

A magyar biztosítók a

HARMADIK NEGYEDÉVBEN 10,4 MILLIÁRDOS, AZ ÉV EDDIG ELTELT RÉSZÉBEN 61,8 MILLIÁRD FORINTOS ADÓZÁS UTÁNI NYERESÉGET ÉRTEK EL,

utóbbiból 54,6 milliárd forintot a biztosítási tevékenység (biztosítástechnikai eredmény) hozott. Ezekben a hónapokban az állampapírpiaci hozamemelkedés is befolyással van a biztosítók eredményére, ennek hatása vegyes (a lejegyzéstől a lejáratig tartott papíroknál pozitív), de összességében valószínűleg inkább kedvező a biztosítók számára.

Forrás