Szélsőséges időjárás, jégkár, fagykár – egyre több és egyre koncentráltabb formájú kárigénnyel találkoznak a biztosítók Magyarországon is, mindeközben egy sor szabályozói elvárásnak kell tudni megfelelni. A Portfolio Biztosítás 2022 konferenciájának zöld biztosítókról és biztosításokról szóló, Csurgó Ottó által moderált panelbeszélgetésében a résztvevők a megváltozott kártapasztalatokról, a klímaváltozás miatti díjemelés szükségességéről és a zöld irányba tett előrelépések fontosságáról is beszéltek.

Fenntarthatóság és jelentéstételi kötelezettség

Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletág vezetője, és vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az utóbbi években egyre több az új jogszabály és jelentési kötelezettség, amelynek meg kell felelni. Ezek nemcsak felügyeleti, hanem házon belüli jelentési kötelezettségek is, a munkaidő harmadát ma már a fenntarthatósághoz kapcsolódó munkák viszik el.

Szalai Péter, a PEND Consulting Kft. ügyvezetője szerint rosszul ülünk a lovon, mert olyan kérdések nem hangzanak el, mint, hogyan újul meg a lakásállomány itthon. Szerinte a hazai szabályozó a nemzetközi társaival szemben kissé későn kezdett el ezzel a problémával foglalkozni.

Vereczki András, az UNIQA Biztosító kárrendezési igazgatója a díszes farkú pávához hasonlította a helyzetet, igyekeznek a a szolgáltatók megfelelni az elvárásoknak, de ez rengeteg időt emészt fel.

Melyek a legegyértelműbb kártapasztalatok?

Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szakértője kitért arra, hogy egyre hekitkusabbá válik az időjárás, egyre kiszámíthatatlanabb. Egyre gyakoribbak a villámárvizek, amelyek ellen érdemben nem lehet védekezni. De említette az eddig ismeretlen kártevők és rovarok magyarországi megjelenését és elterjedését is. Vereczki András (UNIQA) elmondta, hogy bizonyos kártípusok eltűntek, ilyen például a hónyomás kár. A viharok viszont tudnak szélsőséges helyzeteket hozni. Kaszab Attila (K&H) elmondása szerint a kárszámok érdemben nem nőttek az utóbbi években, de vannak sűrűsödések, koncentráltabban jelentkeznek a károk egy-egy kisebb területen. Mindez a viszontbiztosítási díjakat is megemeli, ami visszacsapódik előbb-utóbb a biztosítások árába is.

Kellett-e már a klímaváltozás miatt díjat emelni?

Vereczki András (UNIQA) elmondása szerint a díjak egyelőre nem változtak. Azt kell látni, hogy egy sor olyan intézkedést hoztak már a világban a klímaváltozás elleni harc érdekében, amelyekről kimutatták, hogy nem hozták meg a kívánt eredményt, sokszor ezek kontraproduktívak – tette hozzá. Kaszab Attila (K&H) is megerősítette, hogy egyelőre nem történt díjemelés, de voltak már az utóbbi időszakban több országban is olyan árvízesemények például, amelyek komoly kárigényt hoztak. Póczik András (FBAMSZ) a mezőgazdasági biztosításoknál már tudott hozni példákat a biztosítási feltételek megváltozásában (pl. szélkár, tavaszi fagy).

Milyen területeken lehetne előrébb lépni?

Szalai Péter (PEND Consulting) úgy véli, hogy erőteljesebb lobbi kellene a felelősségbiztosítások időtartamának kitolására, illetve ezeknek a feltételeknek az átgondolására, ezt jelentősen előtérbe helyezte a klímaváltozás.

Paradigmaváltás kellene ahhoz, hogy a biztosítók részt tudjanak venni a fenntarthatóságban – mondta Kaszab Attila. Szerinte a jövőben a biztosítóknak nem az lesz a feladata, hogy az eredeti állapotot állítsák vissza, hanem az, hogy a jövő igényeinek megfelelő állapotot tudjanak létrehozni.

Póczik András (FBAMSZ) azt is hozzátette, hogy nincs egyértelmű és egy irány, több irányból lehetne és kellene intézkedéseket hozni.

Forrás