tt a nyár, amikor egyre többen kelünk útra autóval, legyen szó hétvégi kiruccanásról vagy hosszabb nyaralásról. Mivel közlekedési baleset bármelyikünkkel bármikor előfordulhat még akkor is, ha nem mi vagyunk a vétkesek, jobb, ha előre felkészülünk az ilyen szituációkra. Így felfokozottabb lelki állapotban is tudni fogjuk, mi a teendő, és hatékonyan tudunk cselekedni. A LeasePlan összeszedte a legfontosabb tudnivalókat és lépéseket a közúti balesetekkel kapcsolatban. Nyáron sokkal többen ülnek autóba, mint az év más hónapjaiban: a nyaralások, szabadságolások időszakában minden ország útjain megnövekszik az autóforgalom, viszont ez óhatatlanul is több balesetet jelent, amelyek gyakran sajnos komoly sérülésekkel vagy tragikus kimenetellel is végződhetnek. A LeasePlan most összeszedte, mit tegyünk, ha a baj már megtörtént - kárbejelentő laptól a segélyhívás módozataiig.

A legelső teendő

Amint megtörtént a baleset, álljunk meg a járművel, és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Amennyiben van sérült, a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Akkor is érdemes hívni a rendőrséget, ha a baleset résztvevői a felelősség kérdésében nem tudnak megegyezni, vagy jelentős az anyagi kár, illetve abban az esetben, ha külföldi vagy közüzemi (Volán, BKV stb.) gépjárművel ütközünk. Az érintettek kötelesek megvárni a rendőr érkezését, addig is törekedniük kell a nyomok megőrzésére, amitől csak a sérültek védelmében és a forgalom biztonsága érdekében tekinthetnek el.

Ha a károkozó továbbhajt, feltétlenül hívjunk rendőrt. Ezt követően a kárt a saját biztosítónknál jelentsük be, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége fog megtéríteni, majd megfizettetni a vétkessel. Rendőri intézkedésre lehet még szükség abban az esetben is, ha valamelyik félnek nincs érvényes kötelező biztosítása.

Így hívj segítséget

Amennyiben értesíteni kell a mentőket, a rendőrséget vagy a tűzoltókat, a legcélszerűbb az általános segélykérő telefonszámot, a 112-est hívni. Az autópályák mentén is vannak segélykérő telefonok minden második kilométernél, ahol elég a telefonkagylót felemelni és a központ rögtön jelentkezik. Az alábbi információkat mindenképp mondjuk el a telefonban:

• a számot, amiről telefonálunk;
• a baleset pontos helyét (utca, házszám, közúton annak számát, illetve a kilométerszelvényt, a legközelebbi település nevét);
• ha nem tudjuk pontosan meghatározni a helyszínt, adjunk meg hozzávetőleges tájékozódási pontokat (pl. a híd után 1,5 kilométerre);
• a sérültek számát, korát, nemét és az esetleges különleges körülményeket (pl.: terhes nő is érintett, nagy vérveszteség)
• a baleset fajtáját (pl. autóbaleset);
• tájékoztatást egyéb veszélyforrásokról (pl. leszakadt nagyfeszültségű vezeték, kiömlött vegyi anyag, robbanásveszély)

Így töltsd ki a betétlapot

Ha nem volt szükség rendőri intézkedésre, és így nem készült rendőrségi jegyzőkönyv a baleset helyszínén, akkor a kék-sárga baleseti bejelentő lap (korábbi nevén betétlap) lesz a kárrendezés alapja. Éppen ezért nagyon fontos, hogy azt a lehető legpontosabban töltsük ki még a helyszínen a többi érintett féllel együtt, ügyelve arra, hogy a másodpéldányon is minden információ jól látható legyen. Fontos, hogy a későbbi viták elkerülése érdekében a beírt adatokat az okmányokkal vessük össze! A bejelentő egy példányát pedig tartsuk magunknál a további kárügyintézéshez.

A folyamatot megkönnyíti az E-kárbejelentő telefonos alkalmazás, melynek segítségével okostelefonunkon intézhetjük a baleset utáni károk bejelenését. Használatával elkerülhetők az üresen maradt mezők vagy a hibás kitöltés (pirossal jelez). Az applikáció a helyszínt GPS-szel határozza meg, a szerződéses adatokat pedig QR kóddal beolvassa. Csatolhatunk hozzá fotókat és hangfelvételeket is. Ráadásul elég csupán egy készülék a két fél bejelentéséhez.

A bejelentő a baleset körülményeinek leírására szolgál, kitöltése nem jelenti automatikusan a felelősség elismerését, ezért vitás kérdések esetén akár két különböző verzió is készülhet belőle. Ha az egyik sofőr elismeri, hogy ő volt a felelős, azt a „Megjegyzés” rovatban fel kell tüntetni. A dokumentumon lerajzolhatjuk a baleset körülményeit, és lehetőség szerint fényképekkel is dokumentáljuk a helyszínt, illetve a sérüléseket. Fotózzuk le a járműveket úgy, hogy jól látható legyen azok egymáshoz és az úthoz viszonyított helyzete. Ha vannak tanúk, kérjük el az adataikat.

Amennyiben valamilyen oknál fogva sem a papíralapú bejelentő, sem az alkalmazás nem elérhető, és nincs olyan papírlap, amelyen a baleset körülményei rögzíthetők, úgy javasolt rendőrt hívni a helyszínre.

Hogy történik a kárrendezés?

A káreseményt minden érintett fél köteles bejelenteni. A károsultnak a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül, míg a károkozónak 5 munkanapon belül kell ezt megtennie írásban a kötelező biztosítója felé. Fontos tudni, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki a károkozó gépjárművében keletkezett károkra. Ilyen esetben csak CASCO-biztosítás mellett számíthatunk saját kárunk megtérítésére önrész levonása mellett. A biztosítással nem rendelkező gépjármű által okozott kárt a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) téríti meg abban az esetben, ha a felelősség teljes bizonyossággal megállapítható.

Ha külföldön történt...

Az ingyenes 112-es segélyhívószám az Európai Unió mind a 27 tagállamában, valamint a Feröer-szigeteken, Izlandon, Liechtensteinben, Monacóban, Norvégiában, Törökországban, Svájcban és a Vatikánban is él.

Jó, ha tudjuk, hogy kötelező biztosításunk kiterjed arra, ha az Európai Gazdasági Térség és a Zöldkártya Rendszer valamely tagországában okozunk balesetet, ezért ezekben az országokban hasonlóképpen a kék-sárga baleseti bejelentőt használhatjuk, amennyiben a felelősség kérdése tisztázott. Bár az adatlap egész Európában egységes, még így is nehézségeket okozhat, ha nem beszéljük az adott ország nyelvét. Ebben segíthet egy kiegészítő segítségnyújtási (assistance) biztosítás, amelynek megkötése esetén a biztosító a külföldi javítást (esetleg a jármű hazafuvarozását) is segít megszervezni, továbbá gondoskodik az utasok elszállásolásáról a javítás időtartamára, illetve segít nekik tovább utazni vagy hazajutni.

Rendőri intézkedés esetén fontos, hogy ne írjunk alá semmit, amit nem értünk! A jegyzőkönyvre akár magyarul is ráírhatjuk, hogy mi hogyan láttuk az esetet. Célszerű ilyen esetben is lefényképezni a járműveket és a helyszínt, illetve feljegyezni az intézkedő rendőr elérhetőségét.

Károkozás esetén a balesetet a hazaérkezéstől számított 5 napban be kell jelentenünk kötelező biztosítónknál. Amennyiben nekünk keletkezett kárunk, kárigényünket intézhetjük közvetlenül a károkozó biztosítójánál, de nyelvi akadályok esetén lehetőségünk van úgynevezett kárrendezési megbízott segítségét kérni, aki a külföldi biztosító magyar nyelvű partnereként jár el abban az esetben, ha a balesetet az Európai Unió valamely tagországában üzembe helyezett gépjármű okozta. Egyéb esetben a károkozó biztosítójához kell fordulnunk. A kárigények elbírálása és a kárrendezés mindig az adott ország jogszabályainak megfelelően történik. Ez alól kivételt képez, ha külföldön egy magyar rendszámú autó okoz nekünk balesetet, ilyenkor ugyanis a kárrendezést a magyar jogszabályoknak megfelelően intézhetjük

Ha külföldön szenvedtünk autóbalesetet, csak a legszükségesebb javításokat végeztessük el az adott országban, a kárrendezési eljárást pedig itthon indítsuk el. A dokumentált szükségjavításokról kiállított számlát a kárfelvételt követően a további javítás költségeivel együtt megtéríti a biztosító. A CASCO-szerződések külföldi töréskárokra vonatkozó szabályozásai biztosítónként változnak, ezért indulás előtt nézzük át az általunk kötött szerződés szabályzatát.

Forrás