Tavaly először haladta meg az 1000 milliárd forintot a magyar biztosítási szektor díjbevétele, és idén is folytatódott a növekedés, ami indikátorként jelzi a gazdaság fejlődését – mondta mai előadásában a pénzügyminiszter.

Varga Mihály pénzügyminiszter az alábbiakról beszélt a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) mai konferenciáján:

• Jókai Mór volt az a „pr-szakember”, aki Magyarországon elsőként időnként becsempészte a biztosítások fontosságára való figyelemfelhívást az írásaiba, így a „trieszti biztosítótársaság” például Az Arany ember című regényében is megjelenik. Varga Mihály fiatal korában egy évet töltött el a szakmában lakásbiztosítási ügynökként.
• A GDP 58%-ára rúg a biztosítási befektetések állománya az Európia Unióban. Magyarország az élet-, egészség- és vagyonbiztosítások piacának fejlettségét még egyáltalán nem érte el az uniós átlagot
• Egészségesen fejlődő és termékeny biztosítási ágazatra van szüksége a nemzetgazdaságnak. A biztosítási szektor mindig indikátorként jelzi, mennyire megy jól a gazdaság egészének. Ami az elmúlt éveket illeti, stabil díjbevétel-növekedés jellemezte a szektort.
• 2018-ban meghaladta az 1000 milliárd forintot a szektor díjbevétele, az idei első félévben pedig közel 10%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, miközben a biztosítótársaságok nyeresége fél év alatt közel 40 milliárd forintra rúgott. A szektor az egyik legnagyobb vásárlója és befektetője emellett az állampapíroknak.
• A magyar gazdaság az első félévben 5% feletti növekedést mutatott, a harmadik negyedév sem volt rossz európai összehasonlításban. A visegrádi országok között részben a középmezőnybe, részben az élre kapaszkodtunk vissza. Ehhez a gazdaságpolitika mellett a külső konjunktúra is kellett.
• Javul a foglalkoztatás, 5% körüli növekedés mellett 3,3-3,5% között ingadozott a munkanélküliség az elmúlt időszakban, a foglalkoztatási ráta pedig 54%-ról 70% fölé emelkedett. Nem a jövőt éljük fel: a megtakarítások növekedése is a reálkeresetek (közel évi 7%-os, vagyis évente közel egyhavi) növekedését igazolja vissza. A harmadik negyedévi pénzügyi számlák alapján a háztartások ismét jelentősen növelni tudták megtakarításukat, közel 3000 milliárd forinttal egy év alatt.
• Ami a jogszabályokat illeti, 2016 elején léptek életbe az új biztosítási törvény Szolvencia II.-t alkalmazó rendelkezései, a biztosítók azóta kétszeresen is túlteljesítik a tőkeelvárásokat. A Teljes Költség Mutató (TKM) alkalmazása pedig könnyebben összevethetővé tette a megtakarítási célú biztosításokat. 2018-ban átültették a magyar jogrendbe a biztosításközvetítői direktívát (IDD) is, és emelkedtek az értékesítők szakmai tudásával kapcsolatos elvárások is. Az Európai Unió megkezdte a Szolvencia II. irányelv felülvizsgálatát, így újabb módosítások válhatnak szükségessé Magyarországon is.
• A kormány nagyon fontosnak tartja a lakossági megtakarítások növekedését, de ezt a lakosság egyelőre elég egyoldalúan tette meg: készpénzben halmozott fel. A 6500 milliárd forintnyi készpénzállomány arra csábítja a szabályozókat, hogy ezt visszacsatornázza a gazdaság vérkeringésébe.
• Az öngondoskodás erősödése várhatóan fokozza a nyugdíj- és egészségbiztosítások iránti keresletet. A kormány elkötelezett a nyugdíjbiztosítások 2014 óta élő adókedvezménye mellett. E termékek szerződésszáma már meghaladja a 300 ezret, a kedvezményeket nem akarja a kormány szűkíteni, inkább bővítené, ha lehetséges lesz.
• A fintech technológiák alkalmazása egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teheti a pénzügyi szektor működését, ezek eljutását az emberekhez szabályozott körülmények között szeretné elősegíteni a kormány.
• A magyar gazdaság fejlődése a következő időszakban folytatódhat, lassulás várható ugyan a növekedésben, de továbbra is az EU átlaga felett növekedhetünk (az eddigi 3-szoros ütem helyett 2-szeressel is elégedett lesz a kormány), ami lehetővé teszi a megtakarítások, háztartási és vállalati vagyonok növekedését.  

Forrás