A digitalizáció és a technológia térnyerése a biztosítói piacon nemcsak azt jelenti, hogy egyre többen szeretnek online biztosítást kötni, hanem teljesen újfajta kockázatokra fedezetet nyújtó termékek is kellenek. Szintén fontos változást hoz, hogy egyre több techóriás – Google, Facebook, Alibaba, Amazon– törekszik a biztosítási piacra való belépésre. Annak érdekében, hogy a biztosítók versenyképesek tudjanak maradni, együtt kell működniük egymással és innovatív insurtech-versenytársakkal is, akikkel közös ökoszisztémákat tudnak létrehozni – derül ki a Capgemini insurtech-piacról szóló elemzéséből.

Új idők, új modellek

A technológia alapjaiban írja át az ügyféligényeket, a biztosítóknak ezért teljesen újfajta termékeket kell fejleszteniük. Nemcsak újfajta kockázatokat kell lefednie a szolgáltatóknak, hanem újfajta fizetési módokat és díjszabásokat is kell kínálniuk. A Capgemini erre néhány (többnyire egyes szolgáltatóknál már működő) példát is hozott:

• A használatalapú biztosítás az ügyfél kockázati profilját igyekszik minél pontosabban felmérni például a viselkedésének elemzésével és ez alapján kínál fedezetet különféle tevékenységekre.
• A keresletalapú terméket az ügyfél akkor aktiválja, amikor éppen úgy érzi, hogy szüksége van rá, egyébként az ügyfélnek nem kell fizetnie és nem is nyújt fedezetet.
• A parametrikus biztosítás automatikusan aktiválódik, ha előre meghatározott feltételek teljesülnek, ilyen lehet például egy utasbiztosítás, ami érzékeli, ha külföldön jár a biztosított.
• A mikrobiztosítások olcsóbb, specifikus kockázatokra kínált biztosítások, melyekkel többek közt a kevésbé vagyonos rétegeknek is el lehet juttatni fedezetet.

Fontos, hogy az új termékek

• működése legyen könnyen érthető,
• automatizáltak legyenek,
• egyértelmű legyen, hogy mik kizárások, a díjak és fedezeti elemek,
• a termék legyen interaktív és oktassa az ügyfelet.

Kulcs a partnerség

A biztosítók és az insurtech cégek is többnyire úgy vélik, hogy a jövő kihívásaira elsősorban új partnerségeken keresztül lehet felkészülni, ez mindegy egymással, mind más pénzügyi cégekkel való együttműködést jelent. Ennek az előnyei, hogy

• új értékesítési pontokon lehet megcélozni az ügyelet és más vállalatok adatainak segítségével könnyebben fel lehet mérni az ügyfél igényeit,
• a partnerségeknek köszönhetően gyorsabb a termékfejlesztés, hiszen nem kell mindent a nulláról felépíteni,
• a nagyobb termékportfólió növekedési szempontból is versenyelőnyt jelent.

Alapvetően az insurtech cégek nyitottabbak az ilyen együttműködésekre, mint a hagyományos biztosítók, kivéve, ha vagyonkezelőkről van szó.

Ezen kívül egyébként nem pénzügyi területen működő cégekkel való együttműködésre is nyitottabbnak bizonyultak az insurtechek: például 82,1%-uk működne együtt szívesen egy egészségügyi intézménnyel, míg a hagyományos szereplők alig 70%-a nyitott erre.

Ilyen együttműködés eredménye lehet például egy kiberbiztonsági biztosítás, ahol a kockázatfelmérést egy IT-cég végzi el, egy kiberbiztonsági cég ajánl egy tűzfalat, és ha így kárt tesz a gépben egy hackertámadás, a biztosító fizet. De jó példa lehet egy olyan gépjárműbiztosítás, ahol egy telematika-cég automatizmusa végzi a kockázatfelmérést a járművezető szokásai alapján, majd a biztosító ezek alapján határozza meg a biztosítási díjat – az utóbbi például már Magyarországon is elérhető egyes szolgáltatóknál.

Az együttműködés fő előnyét egyébként a közös termékfejlesztésben látják a biztosítói piac szereplői, a legaggályosabb kérdésnek viszont az adatbiztonságot gondolják.

A vágyálmok és a valóság

A felmérésből kiderül, hogy rengeteg biztosító vezetése tisztában van azzal, hogy mi a „helyes haladási irány”, de csak kevesen tesznek érte érdemben:

• a biztosítók 79%-a szerint kritikus fontosságú az adatmenedzsment-képességek kialakítása, de alig 37%-uk rendelkezik holisztikus digitális transzformációs stratégiával,
• a biztosítók 68%-a szerint fontosak a partnerségek ahelyett, hogy mindent házon belül építenek fel, de alig 32%-uk rendelkezik a megfelelő partner-ökoszisztémával,
• 37%-uk érzi azt, hogy a különféle eszközök megosztása a partnerekkel fontos, de alig 11%-uk használ közös rendszereket.

 A tanulmány szerint pedig a jövő biztosítása lényegében úgy néz majd ki, mint egy piac, ahol az ügyfél egy több biztosítót és pénzügyi szolgáltatót tömörítő ökoszisztéma termékei közül válogathat majd. A termékfejlesztést, a kockázatelemzést, az értékesítést és az adatgyűjtést, valamint a felhasználói visszajelzések menedzselését egy ilyen rendszerben mind külön-külön, specializált cég végzi majd.

A tanulmány három lépést javasol egy ilyen rendszer kialakításának sikerességéhez:

• A digitális agilitás fejlesztése minél több olyan képesség kiépítésével, mint a valós idejű adatgyűjtés, a fejlett analitika vagy a komplex folyamatok automatizálása.
• Egy integrált ökoszisztéma felépítése, melyben a különböző piaci szereplőket digitális csatornák kapcsolják össze és az ügyfél egy közös platformon keresztül léphet velük kapcsolatba.
• Egy biztosítási „piactér” kialakítása intelligens folyamatokkal, nyílt platformokkal és innovatív, ügyfélközpontú mentalitással.

Az egész szervezetnek változnia kell

A biztosítói szektor fejlődésével teljesen újfajta vállalati szerepkörök is létre jönnek, melyeknek célja egy-egy ökoszisztéma összetartása.

Ilyen modellek például:

• olyan biztosítók, amelyek termékfejlesztésben részt vesznek, viszont az értékesítést nem ők végzik,
• az aggregátorok, melyek foglalkoznak értékesítéssel, de termékfejlesztéssel nem,
• illetve a vezénylők, amelyek az ökoszisztémák működését hangolják össze például informatikai rendszereken, alkalmazásokon keresztül és elemzik az ügyfelek visszajelzéseit.

A tanulmány kiemeli azt is, hogy azok a hagyományos biztosítók, melyek mind a termékfejlesztést, mind az értékesítést, mind pedig az ügyfélvisszajelzések kezelését házon belül akarják végezni, hosszú távon alul maradhatnak versenytársaikkal szemben, hiszen jóval lassabban tudnak majd termékeket fejleszteni az ügyfelek visszajelzéseinek megfelelően.

Forrás