Rendszerüzenet
Mi tudjuk hová tartunk!

Mi tudjuk hová tartunk!

Határozott céljaink, tudatos elképzeléseink vannak a jövőt illetően, s reményeink szerint együtt, közösen olyan erőket mozgathatunk meg, melyre külön-külön képtelenek lennénk.

nagy-esemeny-kozeledik-a-magyar-biztositasi-szektorban

2020.02.14

Nagy esemény közeledik a magyar biztosítási szektorban

A magyar biztosítási szektor egyik legnagyobb éves eseményére kerül sor március 5-én a budavári Hiltonban a Portfolio szervezésében. A Biztosítás 2020 konferenciára készülve 10 ábrán mutatjuk most be, hol tart a magyar biztosítási és biztosításközvetítői szektor növekedése. 

A piac díjbevétele a tavalyi első három negyedévben 11%-kal nőtt, emögött azonban egyrészt a baleseti adónak a kötelező biztosítások díjába történt beépítése, másrészt az életbiztosítási piac jelentős alulteljesítése áll. 2019 egészében 1100 milliárd forint környékén alakulhatott a díjbevétel, idén viszont már lassulásra számít a piac szereplőinek jó része.

 

Biztosítók: szétnyílt az élet / nem-élet olló

A Magyar Nemzeti Bank várhatóan a Biztosítás 2020 konferencia előtti napon, március 4-én fogja publikálni a biztosítási szektor 2019-es éves statisztikáit, egyelőre tehát az első három negyedév adatai állnak rendelkezésre a szektorról. Az év első három negyedévében a teljes biztosítási piac díjbevétele 11,0%-kal bővült, ezen belül az életbiztosítások 3,8%-kal, a nem-életbiztosítások pedig 17,1%-kal nőttek a felügyelet adatai szerint. Kettészakadt tehát a piac a nominális GDP több mint 8%-os bővülésétől (és egyébként a megtakarítási piac hasonló méretékű növekedésétől) jócskán elmaradó életbiztosításokra és az azt felülmúló nem-életbiztosításokra.

Ha közelebbről megnézzük, melyik biztosítás hogy teljesített, azt látjuk az év első három negyedévére, hogy

  • az élet üzletágban az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások díjbevétele 20,9%-kal nőtt, viszont az egyéb unit-linked termékeké 9,2%-kal visszaesett.
  • a nem-élet üzletágban a kötelező biztosítások (kgfb) baleseti adójának a biztosítási díjba és a biztosítók által fizetett biztosítási adóba történt beépítése megtette hatását: a díjbevételek itt 32-kal emelkedtek. A többi szegmens is bővülni tudott itt: a casco díjbevételek 12,3%-kal, a lakásbiztosításiak (háztartási vagyon) 6,9%-kal bővültek az előző év azonos időszakához képest.
  • Az életbiztosítások alulteljesítése mögött valószínűleg jelentős szerepe van a MÁP+ értékesítésének. Az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele az év első három negyedévében 2,2%-kal emelkedett ugyan, de a harmadik negyedévben már 16,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele 4,4%-kal nőtt az első három negyedévben, a harmadik negyedévben ezen belül már csak 3,8%-kal.

A „szakadás” a szerződésszámon is látható: az életbiztosítások szerződésszáma egy év alatt 2,379 millió darabra, 0,4%-kal csökkent, a nem-életbiztosításoké viszont 4,3%-kal 11,9 millióra emelkedett.

Ami a biztosítók profitabilitását illeti, némileg csökkent az elmúlt egy évben. Míg 2018 első három negyedévében 57,9 milliárd forintos adózott nyereséget produkáltak a biztosítóintézetek, idén már csak 52,4 milliárd forintot. A harmadik negyedévben látványos volt a visszaesés: az egy évvel korábbi 17,9 milliárd forintról 12,7 milliárd forintra esett a profit.

A visszaeséshez az élet és a nem-élet üzletág is hozzájárult, és valószínűleg az intézményi állampapírok piacán bekövetkezett hozamcsökkenés sem használt a biztosítóknak. Az életbiztosítások biztosítástechnikai eredménye 16%-kal, a nem-életbiztosításoké 55%-kal esett vissza. Itt fordított az arány, mint a díjbevételeknél: az élet üzletág csaknem dupla akkora profitot hozott, mint a nem-élet tevékenység.

Biztosításközvetítők: 100 forintnyi díjbevételből 7 megy a függetleneknek

Cikkünk további négy ábráján a független biztosításközvetítői piaci teljesítményét mutatjuk be röviden. Csaknem 15%-kal nőtt a tavalyi első félévben (eddig van adatunk) a biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök jutalékbevétele – mutatják az MNB adatai. Csaknem háromszor annyi bevételt realizáltak a független közvetítők a vagyon- és felelősségbiztosításokon, mint az életbiztosításokon, pedig tíz éve még kiegyenlített volt náluk e kettő aránya. Elmondható, hogy 100 forintnyi biztosítói díjbevételből stabilan 7 forint jutalék megy a független közvetítőknek.

A tavalyi első félévben az életbiztosítási jutalékbevételek jobban (20,7%-kal) növekedtek, mint a nem-életbiztosításiak (+12,7%) annak ellenére, hogy az utóbbi évek piaci folyamatai egyértelműen a nem-életbiztosítások javára billentették a mérleget, és az etikus életbiztosítási szabályozás is korlátozó tényezőként hatott az életbiztosítások jutalékkulcsára.

Az első félévben látott növekedés valószínűleg a rendszeres díjas életbiztosítások értékesítésében bekövetkezett növekedésnek köszönhető: az új rendszeres díjas életbiztosítások darabszáma 40%-kal 59 ezerre nőtt a független közvetítőknél, állománydíjuk pedig 13%-kal, 7,3 milliárd forintról 8,3 milliárdra emelkedett.

A nem-életbiztosítások értékesítésére a baleseti adó kgfb-díjba történő beépítése is hatott, az új szerződések állománydíja (egyszeri díjasok esetében éves díjuk) ebben az üzletágban a független közvetítőknél 19,1%-kal emelkedett, de mint láttuk, a nem-életbiztosítási jutalékbevételek emelkedése ezt az ütemet nem követte.

A független magyar biztosításközveítő cégek a 2018-as éves számok alapján egyébként 93,5 milliárd forintnyi árbevételt és 12,4 milliárd forintnyi nyereséget értek el, a 2019-es adatok még nem állnak rendelkezésre.

 

Forrás