A Generali nemzetközi biztosítási cég 22 országban, többek között Magyarországon végzett reprezentatív felmérést azzal kapcsolatban, hogyan látja a lakosság anyagi biztonságát a koronavírus-járvány és az azzal járó válság idején, valamint milyen hatások érték eddig.

A felmérés szerint a magyarok csaknem kétharmadának, 63 százalékának már márciusban csökkentek a bevételei a válság miatt.

Ráadásul négyötödük már április elején úgy nyilatkozott, tovább romolhat a helyzete, és mindössze egyharmaduk volt, akik nem éreztek lényeges változást korábbi anyagi lehetőségeikhez képest. A felmérésben megkérdezettek 31 százaléka dolgozik otthonról, 12 százaléka van fizetett szabadságon, 9 százaléka kényszerült fizetés nélküli szabadságra, 7 százaléka veszítette el az állását, és mindössze 33 százalékuk dolgozik változatlan módon.

Azonban akiknek március végén még nem változott a foglalkoztatásuk, szintén legalábbis részben borúlátók voltak: a megkérdezettek 78 százaléka szerint várható, hogy tovább romlik a helyzete a válság mélyülésével.

Mentális egészségüket a nyugdíjasok féltik leginkább – akiket Magyarországon különösen veszélyeztet az elmagányosodás, ami csak még súlyosabbá válik a távolságtartási szabályok és a kijárási korlátozások bevezetésével. A válság és a bezártság idején a társadalom valamennyi rétegének az általánosnál jóval súlyosabb mentális kihívásokkal kell megküzdeniük – és természetesen mint valamennyi válság, a jelenlegi is különböző mértékben érinti az egyes csoportokat, a magány pedig különösen veszélyezteti az idősebb korosztályt, ahogy arról a mentális egészséggel foglalkozó anyagunkban is beszámoltunk.

A felmérésből kiderült, hogy legnagyobb biztonságban a teljes állásban foglalkoztatottak érzik magukat, és nemzetközi összehasonlításban a negatív kilátások ellenére a magyarok szűk többsége, 51 százalékuk optimista a válsághelyzetben, és bizakodva várja a járvány végét – noha ez a legderűlátóbbak szerint is legkorábban nyár közepén esedékes.

A megkérdezettek nagyjából hasonló mértékben aggódnak mentális és fizikai egészségük, szociális kapcsolataik és anyagi helyzetük miatt, mindazonáltal a szabadúszókat, gyermektelen fiatalokat és budapestieket az utóbbi jobban foglalkoztatja.

A felméréssel a biztosítócég a járvány alatti biztosítási hajlandóságot vizsgálta, a biztosítások közül a jövedelem- és betegbiztosítások száma nőtt leginkább, a társadalom egyharmada pedig úgy érzi, alulbiztosított. Itt érdemes megjegyezni, hogy a különböző magánbiztosítási formák a társadalom felsőbb rétegei számára elérhetők, akik megengedhetik maguknak, hogy jövedelmük vagy vagyonuk egy részét arra fordítsák, hogy váratlan helyzetekre készüljenek fel biztosítások vásárlása útján.

Ugyanakkor a társadalom jelentős része nem tud előre takarékoskodni, hogy felkészüljön a váratlanra sem biztosítás, sem befektetés, sem párnacihába tömött pénz formájában. A fiatalok helyzete is bizonytalan, de egy friss felmérés szerint a társadalom ijesztően széles rétegei semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek, ami egy mostanihoz hasonló válsághelyzet idején különösen veszélyes.

Ezen a széleskörű állami válságkezelés és segítségnyújtás tudna segíteni, azonban egyelőre nem látszik, hogy a kormány prioritásként kezelné a társadalom jóllétét: a válságkezelés társadalmi szempontból elégtelen, a mentőcsomagok nem a nép megsegítését célozzák, és rohamosan növekvő munkanélküliség mellett a munkanélküli járadék rövid ideig hozzáférhető és alacsony, úgy tűnik, a kormány inkább az exportra termelő cégeket szolgálná ki – és még a közmunkához jutást is nehezítik.

Forrás